| Bevezető | 5 |
| Bevezetés a szellemtudományokba | 57 |
| Kísérlet a társadalom és a történelem tanulmányozásának alapvetésére. Első kötet (1883) | 57 |
| Előszó | 61 |
| Első bevezető könyv | |
| Áttekintés a szellem szaktudományainak összefüggéséről, melyben meg fog mutatkozni egy alapvető tudomány szükséges volta | 71 |
| Mi a célja e bevezetésnek a szellemtudományokba? | 73 |
| A szellemtudományok önálló egészet alkotnak a természettudományok mellett | 75 |
| A szellemtudományok egészének viszonya a természettudományokéhoz | 90 |
| Áttekintések a szellemtudományokról | 101 |
| Anyaguk | 106 |
| A kijelentések három osztálya a szellemtudományokban | 109 |
| A szaktudományok kiválása a történeti-társadalmi valóságból | 111 |
| Az egyes emberekről mint e valóság elemeiről szóló tudományok | 112 |
| A megismerésnek a történelmi-társadalmi valóság összefüggéséhez viszonyított helyzete | 123 |
| Az emberiség, valamint az egyes népek természetes tagolódásának tudományos tanulmányozása | 129 |
| A szaktudományok további két oszályának megkülönböztetése | 132 |
| A kultúra rendszereinek tudományai | 143 |
| A kultúra rendszerei és a társadalom külső szervezete közötti különbség. A jog | 147 |
| A kultúra a rendszereink megismerése. Az erkölcstan a kultúra egy rendszerének tudománya | 156 |
| A társadalom kölső szervezetének tudományai | 165 |
| A pszichológiai alapok | 165 |
| A társdalom külső szervezete mint történelmi tényállás | 174 |
| A társadalom külső szervezetének teoretikus ábrázolása előtt álló feladat | 182 |
| A történelemfilozófia és s szociológia nem valódi tudományok | 198 |
| Feladatuk megoldhatatlan | 207 |
| A történelemtudomány feladatának meghatározása a szellemtudományok összefüggésében | 207 |
| Módszereik hamisak | 224 |
| Nem ismerik fel a történelemtudománynak a szellem szaktudományaihoz viszonyított helyzetét | 232 |
| A szaktudományok növekvő terjedelme a szellem szaktudományai számára | 241 |
| Adalékok ama kérdés megoldásához, hogy honnan ered és menniben jogos a külvilág realitásába vetett hitünk | 249 |
| A fenomenalitás tétele | 252 |
| E tétel intellektualisztikus értelmezése. A fenomenalizmus | 253 |
| Az uralkodó természettudományos hipotézis az objektumok realitásába vetett hit eredetéről | 255 |
| A magyarázat elve | 259 |
| Történeti észrevétel | 261 |
| Impulzus és ellenállás | 263 |
| A külvilág nyomása | 273 |
| A sajátélet testi körülhatárolása és a külvilág | 274 |
| Látásészlelés és külvilág | 278 |
| Más személyek realitásába vetett hit | 281 |
| A külső objektumok realitása | 287 |
| Megerősítő következtetések a realitás tudatának módosulataiból | 292 |
| A dolgok elevenségéből származó megerősítés a gyermek és a vadember számára | 304 |
| Az eredmény | 305 |
| Gondolatok egy leíró és taglaló pszichológiáról | 321 |
| A szellemtudományok pszichológiai alapvetésének feladata | 323 |
| A magyarázó és leíró pszichológia megkülönböztetése | 345 |
| A magyarázó pszichológia | 351 |
| A leíró és taglaló pszichológia | 366 |
| A magyarázó és a leíró pszichológia viszonya | 399 |
| A leíró pszichológia vállalta feladat megoldásának lehetősége és feltételei | 408 |
| A lelkiélet struktúrája | 413 |
| A lelkiélet fejlődése | 432 |
| A lelkiélet különbözőségeinek tanulmányozása. Az individuum | 451 |
| A hermeneutika keletkezése | 469 |
| A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban | 495 |
| A szellemtudományok elhatárolása | 497 |
| Általános tételek a szellemtudományok összefüggéséről | 510 |
| Második szakasz - A szellemtudományok struktúrája | 512 |
| Függelék | 543 |
| Wilhelm Dilthey és Edmund Husserl levél váltása | 543 |
| Jegyzetek | 559 |
