Coriolanus

Előszó

Könyvem első kiadásáról beható bírálatot írt Kardos Albert (Hivatalos Közlöny 1897. Egyet. Phil. Közlöny 1897.). Ezt vettem leginkább alapul az átdolgozásnál, mely mélyreható változásokat vont maga után. Legfőbb az, hogy magát a dráma szövegét is átdolgozva adom. A fordítás hibái nincsenek többé jegyzetekben felsorolva, mint az első kiadásban, hanem a szövegben vannak kijavítva.
Ez a jegyzetek számának jelentékeny csökkenését okozta, valamint az is, hogy kihagytam belőlük az anachronismusok felsorolását is; ne zavarják a költemény élvezését. A könyv végén aztán egy kis függelékbe gyűjtöttem össze őket, részint, mert az iskolai könyv tekintélyét is kell védelmezni, még inkább pedig azért, hogy hangsúlyozhassam, milyen jelentéktelen semmiségek ezek egy nagy költőnél. Ha a tanuló maga veszi észre, ami könnyen meglehet, mert a római világ nem épen ismeretlen előtte, hajlandó túlozni fontosságukat.
A dráma iskolai olvasásánál ajánlatos egyes részeket könyv nélkül megtanultatni, különösen azokat, ahol nagy a pathos. Az ilyen részleteket mintegy el lehet játszatni az által, hogy az egyes személyeket más-más tanuló adja elő.
A dráma szövegének megállapításához a Shakspere-szótár szerzője, Dr. Al. Schmidt kiadása szolgált alapul (Shakespeare's Coriolanus. Berlin 1878. Angol szöveg). Jó szolgálatot tett aztán Haraszti Gyula értekezése (Petőfi Coriolánja. Egy. Philol. Közlöny 1889.), valamint Radó Antal Coriolanus kiadása (Magyar Könyvtár 179, 180.). Vissza