A világ szakszervezeti mozgalmának története

Szerző

William Z. Foster

Fordító

Makai György

Lektor

Dr. Majoros Ferenc

Budapest

'William Z. Foster: A világ szakszervezeti mozgalmának története ' összes példány

Kiadó:	Táncsics Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	698 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az amerikai kiadáshoz	11
A szakszervezeti mozgalom alapjainak lerakása (1864-1876)
A kapitalista szabadverseny korszaka
A kapitalizmus kezdetei	17
A céhrendszer	19
A merkantilizmus kifejlődése	21
Az ipari forradalom	22
A polgárság politikai forradalma	24
A munkásosztály eredete	26
Hogyan váltak a kézművesek bérmunkásokká?	26
A parasztság proletarizálódása	28
Kényszermunka, peon-rendszer és rabszolgaság	31
A szakszervezeti mozgalom születése Angliában (1764-1824)	35
A munkások ellenállása	37
Géprombolás és lázadás	39
Sztrájkok és szakszervezetek	40
A céhek és a szakszervezetek	42
Az owenizmus és a chartizmus (1817-1868)	44
A Nagy Országos Egyesült Szakszervezet	47
A chartizmus kialakulása	48
A chartista mozgalom hanyatlása	49
A szervezett munkásmozgalom jobbra fordul	52
A szakszervezeti mozgalom az Egyesült Államokban (1776-1865)	55
A szakszervezeti mozgalom megszületése	56
A rabszolgaság égető problémája	59
A szervezett munkásmozgalom előrehaladása	60
A szakszervezetek és a polgárháború	62
A korai szakszervezeti mozgalom Európában (1848-1864)	65
A német szakszervezeti mozgalom születése	66
A korai francia szakszervezetek	68
Az olasz szakszervezeti mozgalom kezdetei	70
A korai szakszervezeti mozgalom más országokban	72
Az I. Internacionálé és Marx Károly (1864-1876)	74
Marx és az általános munkásprogram	75
A marxizmus és a szakszervezeti mozgalom	79
A Nemzetközi Munkásszövetség alapító üzenete és szervezeti szabályzata	81
Az Internacionálé, a szakszervezetek és a párizsi kommün (1864-1876)	83
A brit szakszervezetek szerepe	84
A német szakszervezetek és az Internacionálé	86
A szakszervezetek és a párizsi kommün	88
A francia munkásmozgalom újjászületése	91
Az olasz és spanyol szakszervezetek és Bakunin (1864-1876)	93
Bakunin Olaszországban	94
Az ellenállási szövetségek	95
A spanyol szervezett munkásmozgalom az Internacionáléban	96
Szakadás az I. Internacionáléban	97
Az Országos Munkásszervezet és az I. Internacionálé (1866-1876)	101
Az Országos Munkásszervezet	102
Az Országos Munkásszervezet és a néger munkások	103
A szakszervezetek és a földkérdés	105
Az Országos Munkásszervezet és az Internacionálé	106
Az Országos Munkásszervezet hanyatlása	108
Az I. Internacionálé az Egyesült Államokban	110
A munkások és a polgári forradalom (1644-1876)	112
Az angol, amerikai és francia forradalom	112
A munkások az 1848-as európai forradalomban	116
A szakszervezetek és a második amerikai forradalom	119
A nemzetközi munkásmozgalom 1876-ig	122
A világkapitalizmus kialakulása	122
A munkásosztály fejlődése	124
A szakszervezeti mozgalom alapjainak lerakása	127
Politikai harc és szervezet	129
A szakszervezetek és a monopolkapitalizmus (1876-1914)
Az érlelődő imperializmus kora
Az imperializmus és a II. Internacionálé	135
A világimperializmus fejlődése	135
A II. Internacionálé megalakítása	138
A szakszervezetek szerepe a II. Internacionáléban	140
Bismarck és a német szakszervezetek (1878-1900)	144
A szocialistaellenes törvény	145
Az erfurti program	146
A Szakszervezeti Főbizottság megalakítása	147
A trösztök és az iparági szakszervezetek	149
A bernsteini revizionizmus	151
Nagy-Britannia: osztályegyüttműködés és a szakszervezeti mozgalom új formái	154
A konzervatív brit szakszervezetek	154
A dokkmunkások nagy sztrájkja	156
A Brit Munkáspárt megalakulása	159
A munkáspártok a dominiumokon	162
Heves szakszervezeti harcok az Egyesült Államokban (1876-1900)	164
Katonák a sztrájkolók ellen	165
A munkások és a farmerek politikai szövetsége	169
A Munka Lovagjai és az Amerikai Munkásszövetség	170
A marxisták szerepe	173
A szervezett munkásság Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban (1876-1900)	176
A francia szakszervezeti mozgalom fejlődése	176
A francia anarcho-szindikalizmus kialakulása	178
A marxista szakszervezeti mozgalom Olaszországban	181
A szakszervezetek Spanyolországban	184
A szakszervezetek más országokban (1876-1914)	186
A szakszervezeti mozgalom Belgiumban, Hollandiában és Skandináviában	186
A szakszervezetek Kelet-Európában	188
Latin-Amerika első szakszervezetei	190
Az afrikai szakszervezeti mozgalom kezdetei	192
Az ázsiai munkásság ébredése	193
A japán munkásmozgalom születése	195
A nemzetközi Szakszervezeti Titkárság (1900-1914)	198
A szakszervezeti titkárságok megalakulása	200
Az Országos Szakszervezeti Központok Nemzetközi Titkársága	201
A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége	203
A Katolikus Munkásinternacionálé	204
A szakszervezetek az 1905-ös oroszországi forradalomban	207
Lenin megvédi a marxista elveket	208
Lenin új típusú pártja	209
Lenin és a szakszervezetek	210
Az 1905. évi forradalom lefolyása	212
A szakszervezetek szerepe	214
A forradalom következményei	215
Az általános sztrájk kérdése	216
Az általános sztrájk a munkásmozgalom történetében	216
Általános bér- és szolidaritássztrájkok	219
Általános sztrájkok a munkások egyenlő választójogáért	220
Háborúellenes és forradalmi általános sztrájkok	222
Az általános sztrájk mint a munkásosztály fegyvere	224
Az anarcho-szindikalizmus mint világmozgalom (1906-1914)	226
Az anarcho-szindikalizmus a latin országokban	228
Az amerikai IWW és a szindikalizmus	230
A brit szindikalista mozgalom	232
Az anarcho-szindikalizmus a többi országban	234
Harc a szakszervezeti revizionizmus ellen (1900-1914)	236
A revizionisták ellen vívott harc gyakorlati megnyilvánulásai	238
Harc a független politikai akciókért	240
A párt és a szakszervezetek	242
A szakszervezetek és a háborús veszély ellen vívott harc	246
A szociáldemokrácia háborús felelőssége	247
A háborúellenes harc menete	249
A munkásság elárulása a háborúban	251
A szakszervezetek szerepe	253
A világ szakszervezeti mozgalma 1876 és 1914 között	255
A munkásmozgalom erősödése	256
A munkásosztály küzdelmei	258
Az ideológiai sikerek és nehézségek	260
A szakszervezeti mozgalom a két világháború között (1914-1939)
A kapitalizmus általános válsága és a világszocializmus születése
A szakszervezetek az első világháborúban (1914-1918)	267
A szakszervezeti vezetők az állam hadigépezetének részévé válnak	268
A nyerészkedés és a munkásosztály ellenállása	271
A háborús idők egyes harcaitól a forradalmi harcig	274
A szakszervezetek az 1917-es oroszországi forradalomban (1917-1921)	276
A szakszervezetek a forradalomban	278
A sztrájk, a darabbér és a munkástanácsok	280
A szakszervezetek, a párt és a állam	282
A szervezett munkásság és a forradalom Németországban (1918-1920)	286
A Hohenzollern-monarchia megdöntése	287
Legien és társai eladják a szocializmust	289
A munkások megkísérlik a forradalmat	291
A weimari köztársaság és a Kapp-puccs	292
A magyar proletárforradalom	294
A forradalmi hullám a tőkésvilágban (1918-1921)	295
Az olasz fasizmus megszületése	295
Támadás és ellentámadás Franciaországban	297
A brit hármasszövetség kudarca	298
Háború utáni harcok az amerikai kontinensen	300
Az erősödő szakszervezeti mozgalom Ázsiában	302
A világ szakszervezeti mozgalmának fejlődése (1914-1921)	304
A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének újjászervezése (1919-1920)	306
A Népszövetség	306
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet	307
A II. Internacionálé feltámasztása	308
A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének újjászervezése	309
A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének tőkésbarát programja	311
Az AFL és a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége	313
A munkásszervezetek Vörös Internacionáléjának megalapítása (1919-1921)	316
A Profintern megalakítása	317
A Profintern programja	319
A vitás politikai kérdések	321
Az anarcho-szindikalizmus hanyatlása	324
A Profintern tevékenységének méretei	325
Osztályharc és osztályegyüttműködés (1921-1926)	327
A gomperisták az elsők a behódolásban	328
A racionalizálás Nagy-Britanniában, Németországban és más országokban	330
A Profintern osztályharcos programja	333
A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének kizárási politikája	334
A Profintern a gyarmatokban	336
Harc az egységfrontért és a szakszervezeti egységért (1919-1926)	338
A szakszervezeti egység általános problémája	339
Harc a szakszervezetek szervezeti egységéért	343
Az egységfront kérdése	344
Az Angol-Orosz Szakszervezeti Bizottság	346
A brit általános sztrájk (1926)	349
Az általános sztrájk kirobbantásának előzményei	350
A sztrájk lefolyása	353
A sztrájk következményei	355
Az Amszterdami Internacionálé és a Profintern erőviszonyai	358
A munkások és a nagy gazdasági világválság (1929-1932)	359
A gazdasági válság pusztító hatása	360
A Szovjetunió és a tőkésvilág ellentétes fejlődése	362
Az Amszterdami Internacionálé és a Profintern ellentétes politikája	362
Harc a dolgozók elnyomorodása ellen a tőkésországokban	365
A szakszervezetek harcban a fasizmus és a háború ellen (1929-1939)	369
A fasizmus győzelme Németországban	370
A fasiszta ahtalomátvétel Ausztriában	375
Változások a proletárharc nemzetközi frontján	377
A népfront Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban	380
A munkásság leveri a fasizmust Franciaországban	381
A szakszervezetek a spanyol antifasiszta háborúban	384
Az amerikai munkásság visszaveri a reakció fellépéseit	387
A szakszervezetek fejlődése Ázsia gyarmati országaiban (1921-1939)	392
A kínai szakszervezeti mozgalom gyors ütemű fejlődése	394
A szakszervezeti mozgalom fejlődése Indiában	398
A szakszervezeti mozgalom a többi ázsiai gyarmati országban	401
A szakszervezetek harca Latin-Amerikában (1918-1945)	403
A Pánamerikai Munkásszövetség	405
A Profintern Latin-Amerikában	407
A Latin-amerikai Munkásszövetség	409
A munkásszervezetek a fasiszta országokban	413
A fasiszta szakszervezetek Olaszországban	414
A náci Munkafront Németországban	417
A klerikálfasizmus Ausztriában	419
A szakszervezetek Franco Spanyolországában	420
A fasiszta munkásszervezetek Japánban	421
A szovjet szakszervezetek és a szocializmus (1917-1939)	424
A szakszervezetek szerepe az iparban	425
A szakszervezetek funkciói	428
A szovjet szakszervezetek felépítése	429
A szovjet munkások a világ munkásmozgalmának élén	431
A szakszervezeti világmozgalom 1914 és 1939 között	434
A világ munkásságának erősödő harca	435
Győzelmek és vereségek	436
A munkásosztály politikai és szakmai szervezetei	437
Ideológiai fellendülés és hanyatlás	440
A szakszervezeti mozgalom a második világháborúban és a háború végén (1939-1955)
A világszocializmus, szemben a világkapitalizmussal
A szakszervezetek a második világháborúban (1939-1945)	447
A munkásmozgalom általános helyzete	449
Az osztályerők az antifasiszta országokban	451
A szakszervezetek tevékenysége az egyes szövetséges országokban	453
Az első lépések a nemzetközi szakszervezeti egység megteremtésére	456
A második világháborút követő forradalmi offenzíva (1944-1950)	458
A világméretű forradalmi hullám	459
Az európai népi demokráciák	461
A kínai forradalom	463
A tömegszervezetek világméretű növekedése	465
A Szakszervezeti Világszövetség megalakítása (1945)	468
A londoni konferencia	470
Párizs: A Szakszervezeti Világszövetség megalakítása	472
A Szakszervezeti Világszövetség programja	474
A nemzetközi munkásegység új rendszerének hiányosságai	477
A szakszervezetek a népi demokratikus országokban	479
A szakszervezetek fejlődése a népi demokratikus orságokban	480
A szakszervezetek feladatai a népi demokráciákban	484
A szakszervezeti mozgalom újjászületése a tőkés Európában (1944-1947)	488
Az olasz szakszervezeti mozgalom újjászületése	488
Az egyesített francia munkásmozgalom	490
A német szakszervezeti mozgalom feltámadása	492
A munkásmozgalom Európa többi országában	496
A szakszervezeti mozgalom fellendülése Ázsiában (1945-1947)	498
A kínai forradalmi szakszervezetek	499
A szakszervezetek a forradalmi Indiában	500
A szakszervezetek hatalmas növekedése Japánban	505
A szakszervezetek a többi ázsiai országban	503
A szakszervezeti mozgalom az amerikai kontinensen, a brit dominiumokban és Afrikában (1945-1947)	509
A szakszervezetek helyzete az Egyesült Államokban és Kanadában	509
A latin-amerikai szakszervezeti mozgalom	511
Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika szakszervezetei	513
Az afrikai népek ébredése	514
A hidegháború kezdete (1947-1949)	518
Az amerikai imperializmus világuralmi törekvése	519
A Truman-elv, a Marshall-terv, az Észak-atlanti Szövetség	521
Viszály a munkásság soraiban	524
A Szakszervezeti Világszövetség kettészakadása: megalakul a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (1947-1949)	528
Az összecsapás a Marshall-terv körül	530
Az SZVSZ kettészakadása	532
A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének megalakulása	535
A szakszervezeti világmozgalom erőviszonyai	537
A szakszervezeti mozgalom szakadása Németországban, Franciaországban és Olaszországban (1947-1949)	540
A német szakszervezeti mozgalom szétszakítása	541
Az egységbontók támadása a francia CGT ellen	543
Szakadás az olasz szakszervezeti mozgalomban	546
A szakszervezeti mozgalom szakadása az amerikai kontinensen: A CIO és a Latin-amerikai Munkásszövetség (1947-1949)	549
Szakadás a CIO-ban	552
A szakszervezeti mozgalom szakadása Latin-Amerikában	554
A hidegháború Ázsiában (1945-1950)	559
A szakszervezetek az új Kínában	559
A szakszervezetek és a hidegháború Indiában	562
A hidegháború és a japán szakszervezetek	565
A hidegháború Ázsia többi részében	568
Harc az atom világháború ellen (1947-1955)	570
A népek békeharcának katonai vonatkozásai	572
A világméretű politikai harc a békéért	574
A két szakszervezeti világszervezet a hidegháborúban	577
A szakszervezeti fejlődés általános törvénye	582
A szakszervezeti fejlődés útjai	583
A fejlődés két szakaszának értékelése	585
A világ szakszervezeti mozgalmának tapasztalatai	587
Az általános törvény és néhány következtetés	591
Az SZVSZ: új típusú szakszervezeti Internacionálé	594
Átmenet a gazdasági harcról a politikai harcra	596
Az SZVSZ és a politikai harc	597
A szakszervezeti problémák három típusa	599
A szocialista szakszervezetek aktuális feladatai	602
Szakszevezeti problémák a tőkésországokban	606
Munkanélküliség, társadalombiztosítás, garantált évi bér, mozgó bérskála, automatizálás	606
Támadás a szakszervezeti jogok ellen	611
A szervezett üzem és a rangidősség	612
A szakszervezetek részvétele az ipar irányításában	614
A választott bírósági döntés	616
A szakszervezeti szervezés, demokrácia és egység	618
A szervezetlen dolgozók bevonása a szakszervezetekbe	619
A szakszervezeti bürokrácia veszélye	623
A szakszervezeti egység sürgető kérdése	626
A világ szakszervezeti mozgalmának balratolódása	631
A jobboldali szakszervezete vezetési hanyatlása	632
A szakmunkások gyengülő pozíciója	635
A gompersizmus előretörése a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségében	639
A világ szakszervezeti mozgalmának szocialista távlata	643
A dolgozó tömegek elnyomorodása	644
A kapitalizmus elmélyülő általános válsága	647
A szocializmus lelkesítő ereje	650
A szakszervezeti mozgalom történelmi jelentőségű eredményei	652
Jegyzetek	655
Betűrendes névmutató	695

Témakörök

Szociológia > Társadalmi csoportok > Munkájuk szerint > Munkások > Alkalmazottak
Szociológia > Szervezetszociológia > Szakszervezetek
Művelődéstörténet > Civilizációtörténet > Európai
Művelődéstörténet > Kultúra > Története
Szociológia > Története > Egyéb

William Z. Foster

William Z. Foster műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: William Z. Foster könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem