A modern technika nagy alkotásai

Előszó

Korunkban megszoktuk, hogy a kereskedelem és ipar egy-egy merész, sőt lehetetlennek látszó kivánsága nyomán megindul a mérnök szorgos munkája és a tervezések, számítások beláthatatlan sokasága végül megteremti a lehetetlent is.
Azok a merész alkotások, a melyek a maguk biztos erejével a legnagyobb akadályokon is felülkerekednek, megérdemlik csodálatunkat. De az a csodálat, a melylyel a Niagara hasznosításának geniális művét bámuljuk, a melylyel megrettenve látjuk, hogy a közlekedés legveszedelmesebb akadályait emberfölötti erővel miként hárítja el a gyenge ember és hogy a természet gondosan elrejtett kincseit mikép fordítja az emberiség javára, ez a csodálat egészen más, mint az, a melylyel Egyiptom pyramisait és a rómaiak híres harczi útjait nézzük.
A pyramisok tetejéről a hatalmasok mérhetetlen hatalma tekint ránk. E pyramisok arról beszélnek, hogy milliónyi embert hajtottak igába, a kik állati sorban sínylődtek, a mikor a Faraók dicsőségének örökéletü emlékeket állítottak.
A rómaiak nagyszerű útjai arra voltak jók, hogy azokon uj országokba ujabb és egyre ujabb emberek lakóhelyeihez juthasson a hódító római, a kinek rengeteg sok ember rabszolga-munkájára volt szüksége, hogy megépíthesse arénáit és kielégíthesse ezernyi vágyát.
A modern műszaki mesteralkotások két irányban különböznek a régiektől. Az egyik különbség az, hogy megteremtésüknél az ember szellemi ereje mindjobban hatalmába ejti a természet parlagon heverő erőit és ezzel lehetőség szerint fölöslegessé teszi az ember nehéz testi munkáját. A másik, hogy a megalkotott művek nem egyesek önös czéljait szolgálják, hanem az egész emberiség haladásának és boldogulásának az útját egyengetik.
Ujkori mesteralkotásainknak ez a kettős iránya lebegjen szemünk előtt, a mikor hálás csodálattal adózunk a teremtő ember geniejének. Vissza