Hitler pénze

Fülszöveg

"Az embereknek nem szabad megtudniuk, ki vagyok, honnan és milyen családból származom" - mondta nemegyszer Hitler, így aztán tudta és ellenőrzése nélkül csak igen kevés hiteles információ jelenhetett meg róla a korabeli sajtóban. A birodalom bukása után annál több szenzációhajhászó, a legendák kategóriájába sorolható mű született. Kevés ezek között az olyan hiteles, dokumentumokra támaszkodó mű, mint Wulf C. Schwarzwälleré Hitler pénzéről, vagyonáról, legintimebb magánéletéről.
Hitler milliói nem léteznek. A vagyonát éppen úgy lefoglalták, mint műkincseit, amelyek egy sóbányából aránylag sértetlenül kerültek elő. Mert élvezni sohasem tudta, csak harácsolta a kincseket.
Mégis: kik (lehetnének) az örökösök?Ki fog egy napon Hitler magánvagyonának egy jelentős részére - joggal - igényt tartani?
Erre, de mindenekelőtt a féktelen harácsolás családi és pszichológiai hátterére keresi a választ a szerző kitűnő munkája, ez a különleges, rendkívül sok izgalmas epizódot tartalmazó, sajátos történelemkönyv.
Wulf C. Schwarzwäller levéltári dokumentumok, naplók és magánfeljegyzések alapján összeállított dokumentumkötete a diktátor egyfajta életrajzaként olvasható. Hitelesen ábrázolja Hitler gyerekkorát, azt a nyomasztó világot, amelybe elsősorban saját tehetetlensége és nagyravágyása sodorja. A sivár lelkületű, sekélyes jellemű "Führer magánéletének kulisszatitkaiba, szerelmi életének zűrzavaros viszonyaiba nyújt betekintést ez a számos szenzációs közlést sem nélkülöző dokumentumkötet, s miközben a korabeli osztrák főváros, majd pedig a Birodalom hétköznapjai, kocsmáinak, szalonjainak, polgári köreinek világa izgalmas életképekben elevenedik meg, egy világhatalom korruptsága bomlik ki az olvasó előtt, érzékelhető közelségbe kerül az a történelem, amely szüleink, nagyszüleink emlékezetében, még mindig olyan erősen él, de akik nem őrzik, nem őrizhetik azokat a háttérinformációkat, amelyek eltüntetéséről a náci vezér olyan körültekintően gondoskodott, gondoskodhatott még életében. Vissza