A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Senki sem fog nevetni

Legújabb cseh elbeszélők

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Napjaink cseh irodalmának legfeltűnőbb sajátsága a szinte viharosan kibontakozó műfajgazdagság, és ezen belül a művészi megnyilatkozások oly nagyfokú koncepció- és stílusbeli különbözősége,... Tovább

Előszó

Napjaink cseh irodalmának legfeltűnőbb sajátsága a szinte viharosan kibontakozó műfajgazdagság, és ezen belül a művészi megnyilatkozások oly nagyfokú koncepció- és stílusbeli különbözősége, amilyenre a két háború közötti időszak óta nem volt példa. Az irodalmi törekvések élénk áramlását kétségtelenül az ötvenes években eluralkodott kultúrpolitikai tévedések és következményeik fokozatos és még mindig folyamatban levő kiküszöbölése tette lehetővé. Az irodalom társadalmi jelentőségének vulgarizáló leegyszerűsítése, küldetésének csupán az agitációra és illusztrációra való leszűkítése, a tematika és az alkotói módszerek kanonizálása az elmúlt időszakban a művészi megnyilatkozások nivellálódására, az alkotó egyéniség érvényesülési terének végletes korlátozására, tehát az irodalom megmerevedésére vezetett. A nem tipikusnak tartott egyéni sorsok, az érzelmi élet, az ember és ember közötti kapcsolatok etikai aspektusai kiszorultak az irodalom problémaköréből, a filozófiai vagy pszichológiai vizsgálódás megszabott határok közé ékelődött és a priori tételek által determinálódott, következésképp az irodalom egyik - éppen társadalmi szempontból leglényegesebb és legeredendőbb - rendeltetése: a valóságnak a művészet speciális eszközeivel megközelíthető, bonyolult összefüggésekben való feltárása, azaz az irodalom ismeretanyaggá való transzformálódása a minimumra zsugorodott. Ez a jelenség különösen az egyén és társadalom kölcsönös kapcsolatai területén nyilvánult meg kirívó mértékben, mert ama voluntarisztikus tétel alapján, hogy a szocialista társadalom a maga részéről törvényszerűen és kezdettől fogva biztosítja a harmóniát önmaga és jóhiszemű építői között, e harmónia mindenfajta megbomlása csak az egyes ember, és sohasem a társadalom rovására volt írható. Vissza

Tartalom

Jan Trefulka: Boldogságeső (Fordította Czagány Iván)7
Arnost Lustig: A sötétségnek nincs árnyéka (Fordította Zádor Margit)89
Alena Vostrá: Reklámisten (Fordította Hideghéty Erzsébet)147
Vladimír Páral: Teljesült kívánságok vására (Fordította Zádor András)189
Bohumil Hrabal: Élesen követett vonatok (Fordította Zádor András)269
Milan Kundera: Senki sem fog nevetni (Fordította Hideghéty Erzsébet)327
Frantisek Hrubín: Aranyranett (Fordította Zádor András)361
Josef Skvorecky: Emőke (Fordította Tóth Tibor)427
Zádor András: Utószó477
Életrajzi jegyzetek489
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv