Csakazért is tánc

Fülszöveg

Sokféle okból ír az ember verset. Például azért, hogy megmutassa magát, hogy látva lássák. Azért is, mert örömét leli benne. Azért is, mert azt gondolja, hogy van mit mondania a világról, s ezt a mondandót megfelelő formába tudja önteni, egyéni nyelvén. S ha lehet, úgy szóljon, mint senki más. Persze az is lehet, hogy verseivel belesimul a nagy egészbe.
Zádori Gábor írásaiban is érzem ezeket a vágyakat. Ő, aki egyébként gyógyító orvos, a szeretetről már korábban könyvet írt. Gondolkodó, a hazájáért, népéért és anyanyelvéért elkötelezett ember derék próbálkozásai ezek a művek. Nem bonyolódnék esztétikai eszmefuttatásba, tegyék meg ezt azok, akik majd ilyen céllal olvassák ezt a szép könyvet. Mindenek fölött a szándékot becsülöm, azt a morális tartást, aminek következtében megszületett a Szó.
Szerzőnk hiányolja napi valóságunkból a lélek jelenlétét és az erkölcsi erőt. Felelősséget érez szűkebb és tágabb közössége iránt. Számára a szolgálat az alapvető feladat. Nem a másik ember legyűrése, megalázása. Ami ugye ismerős manapság... Persze tudom, hogy a költők túlnyomó többsége is a humanizmus jegyében gondolkozik és ír. Ez így természetes. Itt azonban fokozottan érzem a léleképítés vágyát, s jó, hogy vannak szép eredmények is. Ezt szolgálja a forma is, a helyenként bizonyára túlzottnak is érezhető képhalmozás, ahogy a szerzőtől hallottam: a "szavakkal pingálás".
További testi és lelki gyógyítást kívánok, immáron a versek segítségével is! Vissza