| A statisztika a szocializmus építésében | |
| A statisztika fogalma és tárgya | 3 |
| A statisztika a tervek elkészítésének feltétele | 5 |
| A statisztika a tervek végrehajtásának egyik eszköze | 5 |
| A statisztika osztályjellege | 6 |
| Szocialista és kapitalista statisztika | 7 |
| A szocialista statisztika a valóságot tükrözze | 8 |
| A kifejezés eszközei | 9 |
| A szocialista statisztika a vezetés és ellenőrzés eszköze | 9 |
| A szocialista statisztika függetlensége | |
| Statisztikai adatok begyűjtése: a statisztikai munka fontos láncszeme | 11 |
| A szocialista statisztika tudományos alapja | 12 |
| Összefoglalás | 13 |
| A tankönyv felépítése | 14 |
| A statisztikai elemzés és kifejezés eszközei | |
| A csoportosítás | |
| A statisztikai elemzés alapja: a csoportosítás | 15 |
| A csoportképző ismérv kiválasztása | 16 |
| Minőségi és mennyiségi csoportosítások | 18 |
| Statisztikai csoportosítások Lenin munkáiban | 24 |
| Összefoglalás | 26 |
| A statisztikai sorok | |
| A statisztikai sorokról általában | 27 |
| Leíró sor | 29 |
| Idősor vagy dinamikus sor | 29 |
| Területi sor | 31 |
| Minőségi sor | 31 |
| Mennyiségi sor | 33 |
| A sorok és csoportosítások | 34 |
| Összefoglalás | 35 |
| Statisztikai táblák | |
| A statisztikai táblákról általában | 37 |
| Egyszerű, csoportosító és kombinációs táblák | 38 |
| A táblaszerkesztés technikai szempontjai | 42 |
| Összefoglalás | 44 |
| A viszonyszámok I. (Dinamikus viszonyszám) | |
| A viszonyszámokról általában | 45 |
| Dinamikus viszonyszámok | 47 |
| Bázisviszonyszám és láncviszonyszám | 49 |
| Az abszolút számok és a dinamikus viszonyszámok együttes alkalmazása | 53 |
| A bázis kiválasztása | 54 |
| Összefoglalás | 58 |
| A viszonyszámok II. (Tervteljesítési és megoszlási viszonyszám) | |
| A tervteljesítési viszonyszám | 60 |
| A tervszerűség mutatója | 63 |
| Megoszlási viszonyszámok | 65 |
| Összefoglalás | 72 |
| A viszonyszámok III. (Intenzitási és egyéb viszonyszámok) | |
| Intenzitási viszonyszámok | 73 |
| Az intenzitási viszonyszám és a többi viszonyszám | 78 |
| Az intenzitási viszonyszám szerepe a szocialista statisztikában | 81 |
| Egyéb viszonyszámok | 85 |
| Viszonyszámok és csoportosítás | 86 |
| Az átlagok | |
| Számtani átlag | 89 |
| Néhány megjegyzés az átlagok kiszámítási módjáról | 93 |
| A viszonyszámokból számított átlag | 97 |
| Az átlag és az intenzitási viszonyszám | 100 |
| A számtani átlagok és a csoportosítás | 102 |
| Az átlagok burzsoa magyarázata | 107 |
| A progresszív átlag | 111 |
| A mértani átlag | 112 |
| A módusz | 115 |
| Összefoglalás | 115 |
| A statisztikai indexek I. (Érték-, ár- és volumenindex) | |
| Az indexekről általában | 117 |
| Értékindex | 121 |
| Volumenindex | 124 |
| Az árarányok változásának hatása a volumen-index nagyságára | 129 |
| A változatlan árak problémája | 131 |
| Árindex | 133 |
| Az érték-, ár- és volumen-index közti összefüggés | 137 |
| Az árindex közgazdasági tartalma | 139 |
| Az indexek II. (Változó és változatlan állományú index) | |
| A változó állományú index | 142 |
| A változatlan állományú index | 144 |
| A változatlan állományú index szerepe a statisztikai elemzésben | 146 |
| A munkatermelékenység változó és változatlan állományú indexe | 149 |
| Az indexszámítás közgazdasági jelentősége | 153 |
| Összefoglalás | 154 |
| Statisztikai grafikonok | |
| A grafikus ábrázolásról általában | 157 |
| A grafikon az arányok szemléltetésének eszköze | 159 |
| A statisztikai elemzés egyes eszközeinek grafikus ábrázolása | 161 |
| A grafikus ábrázolás fő fajtái | 164 |
| Összefoglalás | 181 |
| A statisztikai mérlegek | 183 |
| A statisztikai munka megszervezése | |
| A statisztikai programm | |
| A statisztikai munka megszervezéséről általában | 189 |
| A feladat kitűzése | 190 |
| A statisztikai felvétel szervezeti és adminisztratív előkészítése | 191 |
| A felvétel politikai előkészítése | 197 |
| A bizonylati elv | 198 |
| A statisztika és más számviteli ágak kapcsolata | 200 |
| Kontár statisztikák | 200 |
| Összefoglalás | 203 |
| A statisztikai felvétel | |
| A felvétel folyamatos vagy időszakos jellege | 205 |
| A statisztikai felvétel köre | 206 |
| A felvétel módja | 209 |
| Összefoglalás | 209 |
| A statisztikai adatok ellenőrzése | |
| Az adatszolgáltatás teljességének és minőségének ellenőrzése | 211 |
| A statisztikai rendszer ellenőrzése | 212 |
| A statisztikai szervezet | |
| A Szovjetunió statisztikai szervezete | 214 |
| A magyar statisztikai szervezet | 219 |
| A statisztika története | |
| A statisztika történetének rövid áttekintése | |
| Számbavételi tevékenység az ókorban és a középkorban | 228 |
| A német leíró iskola | 229 |
| A politikai aritmetikusok | 230 |
| A statisztika fejlődése a valószínűségszámítás hatására. Quefelet | 231 |
| Az angol-amerikai matematikai iskola | 233 |
| A kapitalista statisztika hamisításai | 234 |
| A magyar statisztika történetének vázlatos áttekintése | 237 |
| A statisztika története a Szovjetunióban | 241 |
| A statisztika a marxizmus-leninizmus klasszikusainak munkáiban | |
| A statisztika az osztályharc fegyvere | 247 |
| A statisztika Marx és Engels műveiben | 247 |
| Néhány statisztikai elméleti kérdés megoldása Marx és Engels műveiben | 250 |
| Marx és Engels útmutatásai a munkásstatisztikáról | 251 |
| A csoportosítások lenini módszere | 252 |
| Lenin által alkalmazott másodlagos csoportosítás | 259 |
| Lenin útmutatása a csoportközökről | 261 |
| A statisztikai elemzés példái Sztálin műveiben | 262 |
| Összefoglalás | 265 |
| A gazdaságstatisztika egyes kérdései | |
| Az ágazati statisztikákról és a gazdaságstatisztikákról általában | 267 |
| Az iparstatisztika feladatai és főbb mutatószámai | |
| Az iparstatisztika feladatairól általában | 269 |
| Az iparstatisztikában alkalmazott leggyakoribb csoportosítások | 270 |
| Az összehasonlíthatóság kérdése az iparstatisztikában | 274 |
| Az ipari termelés mutatószámai | 275 |
| A munkaerő és a munkaidő főbb mutatószámai | 282 |
| A munkatermelékenység mutatószámai | 286 |
| A munkabér-statisztika | 287 |
| Néhány összefüggés az iparstatisztika legfontosabb mutatói között | 288 |
| A mezőgazdasági statisztika feladatai és főbb mutatószámai | |
| A mezőgazdasági statisztika körülményei. A mezőgazdasági statisztika sajátosságai | 291 |
| Pontosság a mezőgazdasági statisztikában | 292 |
| Csoportosítás a mezőgazdasági statisztikában | 293 |
| A földterület statisztikája | 294 |
| A növénytermelés statisztikája | 296 |
| Az állattenyésztés statisztikája | 298 |
| A mezőgazdaság gépesítésének statisztikája | 300 |
| Munkaügyi statisztika | 300 |
| A mezőgazdaság termelési értékének kiszámítása | 302 |
| A beruházások-építkezések statisztikájának feladatai | |
| Bevezetés | 306 |
| A beruházások-építkezések költségvetése | 307 |
| A beruházások-építkezések terjedelmének és összetételének statisztikai vizsgálata | 309 |
| A beruházások üzembehelyezésének számbavétele | 311 |
| A kereskedelmi statisztika feladatai és főbb mutatószámai | |
| A kereskedelmi statisztika feladatairól általában | 313 |
| Az áruforgalom statisztikája | 315 |
| Halmozott és valóságos áruforgalom | 317 |
| Árukészlet statisztikája. A forgási sebesség mutatószámai | 319 |
| Az áruforgalom fizikai terjedelmének indexe | 321 |
| Bruttó haszonrész és haszonkulcs | 323 |
| A kereskedelmi szervezet működésére jellemző mutatók | 324 |
| Az életszínvonal mérése | |
| Az életszínvonal statisztikai vizsgálatáról általában | 326 |
| A lakosság átlagos fogyasztása | 327 |
| A reálbérindex fogalma | 328 |
| A munkabérindex kiszámítása | 328 |
| A fogyasztói árak indexének kiszámítása | 329 |
| A reálbérindex kiszámítása. A munkabérindex és a fogyasztósi árindex közötti összefüggés | 334 |
| A lakosság megtakarításai fogyasztói árak csökkentéséből | 336 |
| A burzsoa statisztika hamisításai az életszínvonal mérése terén | 336 |
| A népgazdasági mérlegre vonatkozó számítások fontosabb kérdései | |
| Népgazdasági mérlegről általában | 340 |
| A munkaerőmérleg | 341 |
| A társadalmi termékmérleg | 342 |
| A nemzeti jövedelem mérlege | 347 |
| Az álló alapok és forgóalapok mérlege | 359 |
| Pénzügyi mérlegek | 361 |
| Összefoglalás | 364 |
