Csongrád vármegye őskori települése

Előszó

Részlet a könyvből:

A vármegye földrajzi helyzete.
Azok a kérdések, amelyek a mai magyar archaeologia elé merednek, többé már nem elégszenek meg a régészeti anyagnak tipologiai összevetéséből származó feleletek felvilágosításával, hanem új célokat jelölnek meg, amelyek végeredményükben az igazi feladat elé állítják e tudományt: az ősi idők történetének megírása elé.
Mindaz, ami a világháború előtt nálunk történt e téren, nagyon kis kivétellel csak arra volt elégséges, hogy bizonyos alapvető fogalmakat tisztázzon s a felvetődött problémákhoz megfelelő anyagot hordjon össze. A háború után megindul a kutatás abban az irányban, vajjon a hazai leletek milyen vonatkozásban vannak azokkal a kultúrkörökkel, amelyek a környező területeken végzett archaeologiai és palaeoethnológiai kutatások eredményei nyomán váltak ismertekké.
Az így kitágult problémákra hazai irodalmunkban elsőnek dr. Hillebrand Jenő mutat reá „Praehistoria és ethnologia" címmel. „Ma már világosan látjuk - mondja - hogy az emberiségnek „történet előtti", valamint mai kulturái nem egyes, az „elemi gondolattól sugallt kulturelemek továbbfejlődésének az eredményei, hanem bizonyos kultúrkörökhöz kötött jelenségek, amely kulturkörök egymás mellett alakultak ki, egyszer függetlenül egymástól, máskor egymásra hatva, egymással összekeveredve . . „Csak a modern ethnologia módszereinek és eredményeinek szem előtt tartása mellett lesz lehetséges a praehistóriát oda fejleszteni, ahova természetének helyes felismerése mellett fejlődnie kell: a történet előtti időknek történetírásává".
Ugyancsak e felfogásnak ad kifejezést dr. Tompa Ferenc is ugyanazon évben, amikor oda nyilatkozik, hogy: „A tipologizálás mellett azonban a régészet még erősen öncélú, jóllehet a kutatás módszere .mindjobban hasonlóvá lesz a történetírás forráskutató módszeréhez . ." „A régész részére a leleteket magában rejtő föld ugyanazt a szerepet tölti be, amit a történetíró számára a könyvtárak és archívumok jelentenek". Vissza