Előszó
Gyécsek József festészete lassú, alig észrevehető változásokkal terjed, gazdagodik, hódítja meg képei számára a szemünkkel, tapintó érzékünkkel tapasztalható világ általa becserkészett terepeit....
Tovább
Előszó
Gyécsek József festészete lassú, alig észrevehető változásokkal terjed, gazdagodik, hódítja meg képei számára a szemünkkel, tapintó érzékünkkel tapasztalható világ általa becserkészett terepeit.
Anyagai: zsákvászon, madzag, ragasztó, rétegelt lemez, olajfesték, kréta, grafit, papír, rézlemez. Tép, vág, összeköt, csavaroz, szálazza a vászon szélét, ragaszt, alapoz, spatulával, kézzel masszát hord fel, éget. Fest egyszerre, vagy több rétegben, lazúroz, firkál. Használja a véletlenszerűségeket. A felragasztott, esendő, foltozott, szakadt hulladék vásznak közel hozzák a szemlélőhöz a látványt, ismerős tapintásérzeteket keltenek, homályos, tudatmélyi emlékeket idéznek. Néha a festés csak annyit tesz hozzá az alaphoz, hogy kihangsúlyozza a foltok, varrások, szálak alkotta relief-kompozíció térbeli elemeit. Gyécsek József tudja, hogy nem kell egy felületre többet terhelni, mint amennyit az optimálisan elbír. Képei egy részét áthatja egyfajta könnyűség, a formák, színek, alakzatok mennyisége, súlya, arányai gondosan, nyugodtan mérlegelték. Gyanítható, hogy a legegyszerűbbnek látszó, elegánsan megoldott kompozíciókkal éppen nem volt könnyű dolga. Mindegyik kép egy sajátos, határozottan alakított szín-együttállás.
Vissza 
