Zárt ajtók mögött 2.

Fülszöveg

Szavva Dangulov nevét a magyar olvasóközönség már jól ismeri két előző regénye, a Diplomaták és a Zárt ajtók mögött első kötete alapján. Ez utóbbi, melynek cselekménye a második világháború kezdetétől a háború történetében fordulópontot hozó sztálingrádi csatáig játszódik, azt az óriási és rendkívül bonyolult munkát mutatta be, amelyet a szovjet diplomácia az államközi tárgyalásokon többnyire zárt ajtók mögött végzett azért, hogy a háború mérhetetlen megpróbáltatásait megrövidítse.
A második kötet, melynek egyes fejezeteiben szintén valóságos történelmi személyek - Sztálin, Churchill, Roosevelt és de Gaulle és külügyminisztereik, tábornokaik - beszélnek és cselekszenek, időben Sztálingrádtól Teheránig terjed. Ez az az idő, amelyben a Vörös Hadsereg gigászi erőgyűjtés után és hallatlan áldozatok árán megindította az ellentámadást, és Moszkvában fölhangzottak a szovjet városok visszafoglalásait jelző első díszsortüzek. Churchill remekbe készült díszkardot nyújt át Teheránban királya nevében Sztálingrád hős védőinek, de makacsul vonakodik kitűzni azt a napot, amelyen az egyesült angol-amerikai haderő partra száll Nyugat-Európában, hogy legalább valamelyest csökkentse a Vörös Hadseregre nehezedő ellenséges nyomást.
A diplomáciai szópárbajok nyelve választékos, hangneme nyugodt. De az olvasó tudja, hogy a szavak emberek ezreinek sorsáról döntöttek. Vissza