Zene és ember

Szerző

Budapest

'Maróthy János: Zene és ember ' összes példány

Kiadó:	Zeneműkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	326 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:	963-330-338-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Maróthy János e könyvében szinte megoldhatatlanra vállalkozik: megpróbálja mindenki számára érthetően megragadni a zene mibenlétét, megfogalmazni az egyes szakágak, így a zeneelmélet, zeneesztétika, zenetörténet tárgyát, ismertetni az eddig elért eredményeket s rámutatni a hiányosságokra, állandóan hangsúlyozva e területek kölcsönös összefüggését, azt, hogy bármilyen mélyrehatóan vizsgáljuk akár a legegyszerűbb népdalt vagy munkadalt is, értékes eredményt csak az összes szakterület szempontjainak együttes figyelembevételével remélhetünk. Ezután zene és ember kapcsolatával, az elidegenedés természetével és forrásaival foglalkozik, vizsgálja azt a zene társadalmi életében, tartalmában és formájában, majd a zenei elidegenedés leküzdésének kudarcait és lehetőségeit kutatja. Beszél a zene defetisizáló küldetéséről, a foldlórról és az avantgarderól, az ipari folklórról és az avantgarderól, az ipari folklórról, s könyve utolsó fejezetének címe: Szocializmus: az ember és a zene forradalma?... Tovább

Tartalom

Bevezetés	9
A zene emberi arca	15
A zeneelmélet bírálata	17
Az "egész ember" és az "egész zene"	17
A zene paraméterei és a "zenei relativitás"	24
Az első paraméter: a zenei hang	28
A második paraméter: a zenei ritmus	63
A harmadik paraméter: a többszólamúság	74
A negyedik paraméter: a formaszerkezet	78
A paraméterek összefüggése	81
A zeneesztétika bírálata	84
A zeneesztétika szokványos értelme	84
A műfaj, mint közvetítő az "egész ember" és az "egész zene" közt	95
Az emberileg konkréttól a zeneileg konkrétig	100
A zenei világszerűség	112
A zenetörténet bírálata	139
A zenetörténet határai	139
A zenetörténet alapkérdései	145
A zenetörténet, mint egyetemes zenetudomány	162
Az elidegenedett ember zenei arca	165
Az elidegenedés természete és forrásai	167
Elidegenedés a zene társadalmi életében	174
Fej és kéz szétválasztása	174
Fogyasztói zene	182
Elidegenedés a zene tartalmában	198
Ködképek és szirének	198
A Rendszer zenéje	200
Polgár és honpolgár	210
Álomgyár	218
Elidegenedés a zene formájában	223
A zenében visszanyerhető emberi teljesség	227
A zene "defetisizáló küldetése"	229
Az autonómia két arca	230
A zenei defetisizálás esélyei és határai	233
Az elidegenedés leküzdése esztétikai síkon: a "klasszikus zene"	241
Irányzat és egyéniség	241
Esettanulmányok	242
Folklór és elidegenedés: folklór és defetisizálás	261
Az "avantgarde" nyomora és nagysága	270
A kritikától a tagadásig	270
Túl a tagadáson?	272
Túl a valóságon?	274
Mégis: opus perfectum	275
Mégsem opus perfectum	277
Az emberben visszanyerhető zenei teljesség	281
Két pólus között	283
Ipari folklór: "pop" vagy "folk"?	288
Van-e munkásfolklór?	288
Folklorisztikus "ellenlökések"	290
Folytatás vagy tagadás?	291
"Pop" és "folk"	295
A "mozgalmi zene" három arca	301
Szocializmus: az ember és a zene forradalma?	304
Kétféle forradalom	304
A forradalom "avantgarde"-ja és a zene "élcsapata"	305
A zene szocialista forradalma	308
Visszavonulások és "passiók"	317
A forradalom tovább halad	322