Zeusz küszöbén

Fülszöveg

1966 július-augusztusában hat hétig járta Görögország tájait Szabó Magda, s az utazás élményeiből született meg a "Hullámok kergetésé"-nek ikerkönyve: a "Zeusz küszöbén". Műfajilag is azonosak, az író mindkettőt ugyanazon elemekből ötvözte: útirajz, naplóhangütésű esszé, vallomás és emlékezés olvad össze bennük lírai és szubjektív elbeszéléssé.
A könyv Hellász napsütötte tájait idézi fel ellenállhatatlan erővel, elsősorban a régi Hellászét: az Akropoliszt, Argolisz komor vidékén Mykéné romjait, a híres Oroszlán-kaput és a királysírokat, majd a csodálatos akusztikájú Epidauroszt, Árkádia gyöngyét: Olympiát, Apollo isten híres jóshelyét: Delphit és a Parnasszus ormainak mitikus látványát. Aztán Kréta szigetére kísérjük az írót, Minósz király hajdani palotájába, a knósszoszi labirintusba, majd Rhodosz és Kósz szigete tárul elénk a mediterrán vidék illatainak és színeinek forró zuhatagában. A múzeumok holt emlékei megelevenednek a mitológiai és az antik történelem varázslatos légkörében, s felébresztik a magyar irodalom antik hagyományait is. Az író emlékezik és emlékeztet a magyar Larissza költőjére: Berzsenyire; Arany Jánosra, Arisztophanész fordítójára, s a haza így kapcsolódik bele legjobbjaink nosztalgikus hagyományaival az emberiség kultúrájának nagy áramkörébe.
Szabó Magda életből ellesett apró jelenetekkel, jellegzetes arcok találó rajzával, friss humorral és játékossággal teszi villódzóvá s nyugtalanul pezsgővé útirajzát. Még az utazás viszontagságait is mulatságos sorozattá kapcsolja össze. Az olympiai múzeumban " megsérti" Apollót, s ettől kezdve a bosszúálló isten kellemetlenségek sorát zúdítja rá.
A "Zeusz küszöbén" a máig eleven görög kultúra hagyományait idézi fel hangulatosan és érzékletesen. Hatását fokozza az olvasó eszmélése is, hogy ez a régi kultúra, valamennyiünk kultúrája tökéletesen ellentétben áll mindazzal, ami napjainkban Görögországban történik. Vissza