Zirc - Apátsági templom

Előszó

Zirc a Bakony közepén, 400 m körüli magasságban, az észak felé folyó Cuha patak forrásvidékén fekszik, a Veszprémet Győrrel összekötő út mentén. Környékén ma is szép erdőket találunk, de a régi századokban a Bakonynak sokkal nagyobb részét borították lombos erdők. Falu és szántóföld csak gyéren akadt. Annál alkalmasabb volt a vidék vadászatra, mert vadjaink leginkább a tisztásokkal megszakított középhegységi lombos erdőket kedvelik. A honfoglaló magyarok a legeltetésre kevésbé alkalmas erdőségeket nem szállták meg, ezért azokat Géza fejedelem és Szent István király más, gyéren lakott területekkel együtt birtokukba vették. Így a Bakony korán királyi vadászterületté és erdőispánsággá lett. A Képes Krónikából tudjuk, hogy 1060 decemberében az öccse, I. Béla elől Németország felé menekülő András királyt Mosonnál elfogták, a Bakonyerdőbe, zirci udvarházába vitték, és ott meghalt. Az általa 1055-ben alapított tihanyi apátsági templomban temették el.
A bakonyi királyi birtokokat külön ispán igazgatta, erről 1232-1384 között oklevelek is tanúskodnak. Királyi birtokon emeltette Szent István a bakonybéli apátságot. Másfél század múlva III. Béla a franciaországi eredetű ciszterci rendnek lett nagy pártfogója. Négy apátságot alapított: 1179-ben a Maros mellett Egrest, 1182-ben Zircet, 1184-ben Pilist és a Rába melletti Szentgotthárdot. 1191-ben pedig a korábban valószínűleg bencés pásztói monostort is a cisztercieknek adta. A ciszterci monostorok nevét, származását, alapítási évét, olykor napját is a középkori apátsági jegyzékek pontosan megőrizték számunkra. 1142-től Cikádoron, a mai Bátaszék helyén már állott egy ciszterci monostor, de ennek az ausztriai Heiligenkreuzból kiindult kezdeményezésnek nem lett folytatása. III. Béla a rend szülőföldjéről Franciaországból kért szerzeteseket alapításai benépesítésére. Zircre közvetlenül a legnagyobb és leghíresebb apátságból, a Champagne-i Clairvaux-ból érkeztek ciszterciek. 1153-ig Szent Bernát volt Clairvaux apátja. A XIV. század közepéig Zirc élén többször is francia apát állott. Az egyikről, Limogesi Jánosról, korábban Clairvaux-i perjelről és íróról egykori feljegyzés is tanúskodik, máskor a név - Guidó, Odó - utal francia származásra. A rendtagok egy része is francia lehetett... Vissza