Zöld jelzés

Fülszöveg

Az LMP kiötlőjének és egykori frakcióvezetőjének politikai publicisztikái és parlamenti felszólalásai egyfelől a harmadik magyar köztársaság romlásának és a jogállam felszámolásának kordokumentumai. Másfelől annak a reménynek és kísérletnek a mementói, ami a hazai glo-balizációkritikai mozgalomból egy pártot fabrikált, mely a hivatalos posztkommunista baloldallal szemben egy XXI. századi alternatívát kínált volna: neoliberalizmus helyett szociális államot és ökopolitikát, technokrata dumák helyet rendszerkritikát, kuruc-labanc háború helyett konkrét ügyek mentén való politizálást, gyarmatiasság helyett autonóm gondolkodást, valamint baloldali, liberális és konzervatív értékek egy újfajta, progresszív szintézisét. A kísérlet bukása igazolta, hogy Magyarországon nemhogy a politika, de semmi nem lehet más, mint ami századok óta. További tanulság, hogy a kurzuson kívüli mindkét oldal számára veszélyesebb, mint a másik fél.
Farkas Attila Márton
Akit a közélet kisgyerekkorától... Tovább

Fülszöveg

Az LMP kiötlőjének és egykori frakcióvezetőjének politikai publicisztikái és parlamenti felszólalásai egyfelől a harmadik magyar köztársaság romlásának és a jogállam felszámolásának kordokumentumai. Másfelől annak a reménynek és kísérletnek a mementói, ami a hazai glo-balizációkritikai mozgalomból egy pártot fabrikált, mely a hivatalos posztkommunista baloldallal szemben egy XXI. századi alternatívát kínált volna: neoliberalizmus helyett szociális államot és ökopolitikát, technokrata dumák helyet rendszerkritikát, kuruc-labanc háború helyett konkrét ügyek mentén való politizálást, gyarmatiasság helyett autonóm gondolkodást, valamint baloldali, liberális és konzervatív értékek egy újfajta, progresszív szintézisét. A kísérlet bukása igazolta, hogy Magyarországon nemhogy a politika, de semmi nem lehet más, mint ami századok óta. További tanulság, hogy a kurzuson kívüli mindkét oldal számára veszélyesebb, mint a másik fél.
Farkas Attila Márton
Akit a közélet kisgyerekkorától érdekel, úgy is marad. Nem kisgyerek marad, hanem politikus. Nem találkoztam politikusabbal Schiftér Andrásnál, akinek még a futball- (pontosabban Vasas-) drukkersége is közéleti aktus. Igazi amatőr, aki kivételes képességekkel, szív-lélekkel és egy, az ezeréves magyar történelmet keresztülverő kétpólusú leosztást dekonstruáló, egyetlen korrekt „csináljuk másként"-javaslattal lépett a profik közé. És csinálta másként, amíg csinálta, mint Teiresziász, vak éleslátással. Két és tel évig láttam közelről. A taktikázás, a kamarillapolitika nem állt jól neki. Szigorúan elvi alapú, nemigen barátságos/barátkozós politikai gesztusai - átjön vagy nem, tetszik vagy sem! - ajánlatok az eudaimóniára, a jó életre. Kell vagy nem; ha pedig nem, lelép, egyszerűen kilép a profik közül. Űrt hagy. Azt mondja, amit gondol - alkatilag nem képes mást mondani. Aki mást mond róla, egyéb gonoszságokra is képes. Ahol mást mondanak róla, onnan én elmegyek.
Kukorelly Endre
_ iífer András a hazai közélet külön"^ ala^^ia. Bár ^ sok vita van köztünk, egy dolgot általa értettem
^ ¦ meg. Mindig úgy gondoltam, hogy az igazságtalansággal, a megszállottsággal és az önkénnyel szemben az egyetlen tisztességes magatartás befeszülni és harcolni, keményebben és állhatatosabban, mint a zsarnokság erői. Az utóbbi években ? azonban úgy látom, van olyan igazságtalanság, megszállottság; és önkény, amellyel nem érdemes szemtől szemben megküzdeni, mert kesztyűjébe ólomboxert rejt, és megvásárolja a pontozóbírókat - kihívójának nincs esélye legyőzni, míg épp ugyanolyan ^ igazságtalanná, megszállottá és önkényessé nem válik. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ijyen igazságtála!i, megszállott és önkényes ellenség. %
Schiífer András más elleiiállást választott: az volt a válasza az igazságtalanságra, a megszállottságra és az önkényre, hogy úgy tett, mintha igazság, józanság és méltányosság uralkodna - meg- -próbált ember és polgár maradni. Megpróbálta nem engedni, hogy a korszellem elragadja a lelkét, kompromisszumkereső, mindig vitára és megállapodásra kész politikus volt. Úgy állt szemben a szociopátiával, hogy nem vett róla tudomást, megőrizte civil rutinjait, gengszterek közt ú^riember maradt. , i
Schiífer András elsőként értette meg, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerével nem szabad háborúzni, mert a háborúból nyeri erejét. SchiíFer András kivonult a polgárháborúból, az „Or-; bán vagy Gyurcsány?" rossz dilemmájának narratívájából, mert megértette, hogy az erőszak erőszakot, a gyűlölet gyűlöletet szül. Mára SchiíFer An4rás a pártpolitikából is kivonult, mert megértette, hogy ha a politikai harc kifullad, az egyedüli visszavonulási övezet a kultúra. Isten hozott, András!
Puzsér Róbert Vissza