767.332

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Kincses Magyarország

Középkori művelődésünk történetéből

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 551 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-270-790-7
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal díszített könyv.

Fülszöveg

"Ez a kisded művecském"... - így kezdi, szelíd iróniával, amely aztán az egész könyvön végigárad, hol a sorok közt bujkálva, hol expressis verbis a fölszínre bukkanva, vaskos könyvét a szerző. Természetes, hogy szívéhez nőtt ez a megtermett-dalmahodott "kisded". Hisz a benne közreadott anyag része annak a világnak, amelyben évtizedek óta benne él, amelynek kutatására, megismerésére, föltárására tett erőfeszítéseit ritka szép siker koronázta a közelmúltban is: Zolnay László régész-feltárója volt a világhíressé lett budavári gótikus-előreneszánsz szoborgalériának. E nagy jelentőségű lelet feltalálásának és feldolgozásának körülményeit is megismerheti az olvasó e könyv lapjain. De Zolnay kutatásainak csupán egyik színtere a régészeti ásatások "terepe", a másik - talán kevésbé méltányolt, ámde nem kevésbé jelentős - : a könyvtár és az irattár. A magyar középkor anyagi és szellemi kultúrájának írott és kézzelfogható emlékeit e két nagy forrásvidékről gyűjtötte össze.... Tovább

Tartalom

Az író előszava17
KINCSES MAGYARORSZÁG - SZEGÉNY MA6YARORSZÁG
Kincses Magyarország23
A honfoglalók kincsei23
Az új haza nemesfémbányái. A magyar aranyhegemónia24
Külföldi utazók a "magyar Kánaánról"25
Arany és aranycsinálók25
Kelet-magyarországi arany- és ezüstbányák27
A felvidéki nemesfémbányák felfedezése27
Hírünk és aranyunk gyarapodása28
Bonfini "Kincses Erdélyről"28
Gazdag országnak szegény királya29
Másfajta kincsek a föld alatt30
Drágaköveink31
Vasbányák32
A magyar "vörösmárvány"33
Ómagyar ötvösemlékek34
A román kori Esztergom- a hajdani főváros - ötvössége35
Háromezer ezüstpénz a föld alatt36
A "készpénz" elterjedése36
Mennyi volt a királyi jövedelem III. Béla korában?37
Esztergomi műkincsek a XII-XIII. században38
Román kori ötvösök és pénzverők - esztergomi sírokban38
Román kori ötvösségünk emlékei40
Buda, a gótikus ötvösség új központja40
Vesztegetés - ötvöstárgyakkal (Avagy: mibe került egy magyar báró a XIII. században?)40
A magyar El Dorado híre41
Az első magyar aranyforintok42
Anjou-kori ötvöskincsek42
Hajdani ötvöseink emlékezete43
Egy királyi ötvös a XIV. században43
Ötvöscéhek. Ötvös utca Budán44
A gótikus ötvösség mint "nemzeti műipar"44
Hogyan dolgozik az aranyműves?46
A néhai királyi kincstár emlékezete46
Egy kéthónapos budai karnevál - és kincsei46
Mátyás király kincstára, kálváriája48
Műkincseink pusztulása49
A MAGYAR FÖLD53
Érik a gyümölcs53
Régi magyar gyümölcsösök, virágkertek53
Hajdani gyümölcsösök54
Gyümölcsöskert, konyhakert, virágos kertetske55
Egy magyar gyümölcsöskert a XIII. század elején55
Vadkert, házikert55
Gyümöcsök eltűnése és feltűnése56
A cseresznye legendája57
Szederfák és a Selyemút57
Aszalás57
Szomori és Tomori57
Fűszerszámos kertek58
Mátyás király forli hagymái59
Királyi kertek59
Erdő-mező az Árpád-korban61
Ardók61
Darócok, ácsok, bocsárok62
Az erdő ötféle haszna63
EMBER ÉS ÁLLAT64
Állatvilágunk65
Lovaink65
Régi ménesek, gulyák, nyájak65
Vadlovak66
Monostorok állatállományai66
Abu Hamid al Garnati al Andalusi a XII. század Magyarországáról67
Méhesek68
A gyetyaöntés mesterei69
Árpád-kori állatállományunk69
A szarvasmarha-valuta70
Vad és szelíd állatvilágunk70
PANNÓNIA ÁLLATVILÁGA
Kihalt állatóriásainkról71
Ősi vadmarháink71
Miska, az utolsó magyar bölény72
Az "őstulok" a "bial" - és vadászai72
A magyar szürkemarha ősei73
Magyar őstulok a strassburgi dómépítésnél74
Az őstuloktól a szürkemarháig74
Albertus Magnus a Woesent-nek mondott vadmarháról75
Milyen állat volt az az "őstulok"?76
Az esztergomi szarvkupák77
Mikor pusztult ki a magyarországi őstulok?77
A magyar tőzsérség aranykora79
Milyen volt a késő középkor magyar szarvasmarhája?79
Herberstein báró magyar szarvasmarhákról80
Magyar marhák német vágóhídon80
A legnagyobb magyar marhák tündöklése és bukása81
Ribillió Augsburg városában, 1708-ban81
Hajtók, böllérek, hajdúk emlékezete82
Bikaviadal - magyar módra83
VADVILÁGUNK A KÖZÉPKORBAN (Vadak, vadászok, vadászatok)84
Medvék84
Medvék és medvevadászok 1518 telén Egerben85
Vaddisznó88
Farkas89
Hiúz90
Vadmacska90
Róka90
A hölgy és a nyest90
Hód91
Szarvas, nyúl91
Dám91
Őz92
Jávorszarvas92
Madaraink94
Sólyom94
Magyar László solymászkönyve94
Solymászcímerek94
"DUNÁRUL FÚJ A SZÉL..." (Régi halászatok Magyarországon)96
Kora középkori halkereskedelem96
Halakról96
A téli szállás s a halak élete97
A vizahal98
Mit mond a halak góliátjáról a természettudomány?99
Magyar vizák99
Honi vizafogások99
Középkori vizahalászok100
Halfogás ágyúszóval100
Mennyi volt a középkori halbeszolgáltatás?101
"... a Tiszában csak hal van, meg víz..."102
Halak, halászok, horgászok103
Török és zsidó írók a magyar halakról103
Régi halfogás - halász - horgászszerszámok103
Halászbokor, halásztanya105
A halétel és a böjt106
Mi volt hajdan a horgászszerencse, a "Felicitas Piscationis"?106
Harminchárom helembai halász106
A véneki halfogók pere a pannonhalmi főapáttal106
Halrekesztők zsákmányai107
Milyen volt a régi "gyalom"?108
Halak az okleveles emlékekben108
A csukák becsülete109
Ki volt az első, neve szerint ismert magyar horgász?110
Ritka halak, konzervátumok110
A halászat mint regále112
Dunai halásztanyák112
Halas perpatvarok113
Halárusok113
Halastavak114
Tó- és halőrök a középkori Magyarországon115
Vizáink hattyúdala116
A Duna "lochnessi szörnye"117
A Balaton dicsérete118
ÁRVIZEK, TÜZEK ÉS MÁS ISTENVERÉSEK
Tüzek, vizek, farkasordító hidegek125
A középkori "kis jégkorszak"125
Bonfini a magyar égaljról127
Vízáradások, szelek128
Aszályok129
"... adjuk el a hídjainkat! Vagy vásároljunk alájuk vizet!"129
Ködök130
Időjárás és babona130
Miért "kutya meleg" a júliusi kánikula?131
Jégverés. Szent Donát, az időjárás szentje131
Szent Kálmán, az árvízvédő132
Poppo különös küldetése132
Égszakadás, földindulás133
Égi jelek133
Tüzek. A "vörös kakas"134
Tűzoltás135
Tűzoltás - víz híján - borral135
BETEGEK A RÉGI VILÁGBAN137
Járványok138
Babona és ismeret határán139
Magyar matuzsálemek140
A belgyógyászat és a sebészet válópere141
"Nemzeti" orvosaink, a hadisebészek141
Néhány orvostörténeti nyelvemlékünk143
Középkori betegeink a legendák fényében145
Csoda vagy orvoslás?147
XV-XVI. századi betegek és betegségek148
A vérbaj betörése152
Az orvosságok153
JOBBÁGY, NEMES, POLGÁR
OSZTÁLYHATÁROK- LÉCKERÍTÉSSEL161
Jobbágyok, nemesek, polgárok162
Osztályok határesetei164
Egy nemesített jobbágycsalád164
Ocsovai közjátékok166
Szerelmi balladák forrásainál167
Soltészek, erdőirtók169
A lopéri soltészek170
A Bogomérfiak (Szent Iványiak) soltészsége172
Királyvadászok173
Vadász-halász sorból a nemességbe175
A póniki királyi vadászok177
Vadászok s az első magyar táblakép178
Királyi gráciából vissza a jobbágysorba178
A BARLANGTÓL A HÁZIG180
Barlangok, lakógödrök181
Árpád-kori pénzek és pénzhamisítók egy Buda melleti barlangban181
Az első otthonok183
Középkori lakóbarlangok184
A Szentmihály-hegy barlangjai - Dömös átellenében185
Tihanyi remeték. Egy "hajadon aggatyán" otthona185
Kutatás a Szentmihály-hegyen: a remetebarlang - római erőd volt187
A falu187
A ház189
Sátor és putri189
Árpád-kori alföldi falvak anyagi kultúrája191
Szövőszékek Árpád-kori magyar házakban. Takácsházak193
Falusi foglalkozások - fejedelmi-királyi szolgálónépek a korai Árpád-korban194
Ami közös s ami különbözik a falun, városon, várban196
VÁROSOK, VÁRAK
A város201
Századok viharában (Egy magyar mezőváros- a nyolcszáz közül)201
A "korponai jog"201
Korpona századai202
Giskra békéje204
Háborúság a bozóki apátsággal205
A kegyúri jogról208
Egyházi átok209
Városvédelem, városépítés, városszépítés a gótikában210
Egy véres május elseje - Breznóbánya felégetése211
A Thurzók és a Nagylucseiek viszálya213
Amikor elszabadul a pokol214
Utójátékok215
VÁRAKRÓL218
Várak, földvárak, gerendavárak218
A bényi sáncok: Szent István király tábora219
Királyi várak - magánvárak222
A tatárok224
Lovagvárak224
Urak, uracsok - várak, váracsok228
Élet a várban230
ÉPÍTŐANYAGOK - ÉPÍTŐMESTEREK238
Faépítészet238
Hordozható faházak239
A tégla és a cserép241
Kőépítkezés245
Épületkövek és bányák246
Legnagyobb középkori épületeink249
Váraink építőmesterei252
Búcsúzóban a kőfaragástól255
KÖZÉPKORI ELEINK HÁZA, TÁJA, RUZÁZKODÁSA
AZ OTTHON TŰZHELYE259
Szentek, királyok, bolondok - régi kályhaszemeken261
Padlófűtés-rendszerek a középkorban263
Kik voltak az első magyar kéményseprők?264
És lőn világosság...264
Fény és fényűzés266
Üveg, üvegesek, üvegezés268
BÚTOR, BERENDEZÉS, HOLMI272
RUHÁZATOK277
A középkori magyar jobbágy ruhatára280
Egy király gardróbja281
A magyar udvar öltözködési pompája285
Egy főpapi udvar viseletei288
Vadászok, diákok ruhái289
A honi lábbeli négyezer éve290
Régi kesztyűsök és kesztyűk292
Megkülönböztető ruházatok293
Hajak divatja (A legrégebbi magyar lófarokfrizura és az első fodrászlány)293
Ruházati iparok mesterei294
Az első magyar "textilgyár"296
Vitézi viselkedés és viselet. Módi298
Cipőjük hegyes, mint az ördög orra298
ÉTEL ÉS ITAL
KÖZÉPKORI KONYHÁK ÉS ASZTALOK303
Jobbágyok konyhái303
Mindennapi kenyerünk304
Milyen volt a régi kenyerünk?305
Régi sütőink híre-neve306
Mekkora volt a legnagyobb magyar kenyér?306
KÖZÉPKORI LAKOMÁK308
A király eszik308
Két fejedelmi sarj konyhája és asztala Mohács előestéjén311
Budai "jó éjszakák"312
Egy magyar Gargantua313
Egy város gyomra313
Piacok, vásárok314
A legrégebbi magyar húsvéti étlap316
Hogyan böjtöl egy magyar úr?317
Ötszáz éves evőeszközünk: a villa317
Borokról, serekről318
Borivás vagy szerelem318
A király iszik319
Kávé, dohány, áfium322
RÉGI MAGYAR SZAKÁCSOK EMLÉKEZETE324
A szakácsok: királyi szolgálónép az Árpád-korban324
Legrégebbi szakácsaink névsora 1108-ból324
Királyi, királynéi szakácsszervezetek326
Kardforgató nyársforgatók 1264-ben326
Somogyországi szakácsdinasztiák326
Margitszigeti szakács közjátékok327
Magyar udvari főszakácsmester ábrázolása a XV. század derekáról328
Az első magyar szakácscímer328
Ételmérgezések, étetések divatja329
A Hunyadiak szakácsai331
A királyi konyha szervezete332
A szakácsmesterség és a nők333
Szakácsvillongás Mátyás budai udvarában333
A konyhapénz és az udvari szakácsok létszáma334
A Jagellók konyhája334
A szakácsok létszáma a XV-XVI. században336
Palamides és Engelhardt cukrászok336
A budai királyi konyha végnapjai337
Bánffy Jakab megétetése337
Mohács338
KOCSMÁK, VENDÉGFOGADÓK340
Régi vendégfogadások, régi vendégfogások341
Ki volt a "kunkapitány"?342
VIZEKRŐL344
Kutak, források344
Ciszternák, hegyi kutatk346
Az első vízművek348
A középkori vízművek típusai349
Gravitációs vezetékek349
A közlekedő edények törvényén alapuló budai vízmű349
Vízemelők, szivattyúk350
Középkori vízmesterek352
Régészeti emlékek353
KÖZLEKEDÉS
ELŐLJÁRÓBAN357
Utak, utasok, utazások a régi világban357
Római kori utak a Dunán túl - az úttalan Alföld358
A magyarok lovai360
Utazások az Árpádok korában - vándorló udvartartás360
Lovász, lovag, huszár361
Asszonyok és gyermekek a nyeregben361
Középkori útfajtáink. A "nyílt út"362
A gótika gengszterei a régi országutakon363
Útonjárók - útonállók364
Utazás egy és hat lóerővel366
A királyi futárok368
Lovak, batárok, hintók368
Híres kocsihajtók, istállómesterek372
A szegénység szekerei373
Polgárok, kereskedők útjai373
Különleges utazások373
Amikor a király utazik374
Költséges utazások - költséges érkezések375
Régi postásaink. Lóváltó helyek377
A legrégebbi híradók377
Mészárosok, tőzsérek, hajdúk - és a régi posta378
A hír hitelessége378
Képek a magyar hajózás múltjából379
Az első magyar békaember379
Sóhajók a régi Dunán379
A kerep, az olch és a csolnak meg a naszád380
Az agg Muthmér révgondozó esete380
Hadihajók, hadihajósok382
Mátyás Bucintorója382
Rendszeres személyszállítás hajón382
A legnagyobb dunai hajóscsata 1527-ben384
Komárom, a XVI. századi naszádosok fészke384
Dunai hajósok földesurasága385
Hajóhidak386
MAGYAR LÁNYOK ÉS ASSZONYOK A RÉGI VILÁGBAN
Lányok, asszonyok a régiségben389
Középkori magyar amazonok390
Amazon az Árpádok ősfája élén391
Kikapós királykisasszonyok392
Fejedelemasszony-szöktetés a margitszigeti kolostorból394
Amazonok kései maradékai395
Egy atletizáló királylány396
Amikor a dada alapít dinaszitát397
Dolgozó nő a középkorban398
Rab lányok, rab asszonyok398
Himfi Margit tragédiája400
Feleség, leány és három fiú - török rabszolgapiacon402
A Barbara-Mátyás regény (Ki volt Corvin János anyja?)402
Osztrák kutatók eredményei402
Bornemissza Tamásné - a magyar Monna Vanna406
A nők védője, Boucicault lovag - Budán407
Török poéta himnusza Buda szépségéről408
Török rabnők magyar fogságban410
Münchhausenék keresztlánya és a Kartigám-regény410
Túl a társadalom peremén411
ISKOLÁK, TANÁROK, DIÁKOK
ISKOLÁK, TANÁROK, DIÁKOK A RÉGI IDŐKBEN415
Milyen volt a középkori iskola?420
Tanultság, tanulatlanság422
A "hét szabad művészetek" és két régi tankönyv422
Egy XIV. századi magyar diáklevél426
Nevelés426
Sport, játék, játékszabály a nevelésben428
A magyar nyelv és írás útja428
A király mint a nádor tolmácsa430
Egyetemek és egyetemalapítási kísérletek434
Regiomontanus434
ORVOSAINK437
Régi magyar orvosok437
Bolognai orvosemlékek438
Az első városi orvos439
Udvari orvosok440
Az első orvosicímer441
Hallgatóink és orvosnövendékeink külföldi egyetemeken a XV. században442
Mohács korának udvari orvosai443
Galenus tanítása magyar földön443
Manardo Budán444
Magyarország Manardo írásai tükrében444
Paracelsus Magyarországon446
MŰVÉSZETÜNK
Bevezetőül451
Művészetekről452
MŰVÉSZETEK A KÖZÉPKORBAN454
Középkori művészetünk kezdetei455
Ki volt az első, neve szerint említett magyar festő?456
A hajdani közép-magyarországi művészet nyomában457
Sírkőfaragók, álarckészítők, címer- és zászlófestők461
A BUDAVÁRI ÁSATÁSOK ÉS A "SZOBORTEMETŐ"465
A budai királyi szobrászműhely gótikus remekei474
A szobrokkal együtt talál pénzleletek474
Ki volt a szobrok megrendelője? Ki volt megsemmisítőjük?478
Királyok és szentek, lovagok, heroldok és dámák480
A szobrok lélekszáma483
Szobraink ikonográfiájáról484
Szobraink és Magyarország485
Szobraink: csoportozatok, együttesek tagjai492
Kosztümök495
Lábbelik497
Színek498
Kalapok, fátylak, süvegek499
Fűzések, gombok, csatok500
Hajviselet, kozmetika501
... és az alkotók?501
A szobrok lelőhelyének tanúsága503
A lelőhely mondanivaló505
BOLONDOK KÖNYVE
RÉGI BOLONDOK, BOLONDSÁGOK509
Igricektől, regösöktől, kombibátoroktól az udvai bolondokig510
Zsigmond bolondja: Porro tisztelendő511
Bolondok párbaja, teológiai céllal512
Elillant magyar farsangok nyomában513
1476: egy kéthónapos karnevál513
Az udvar mulat514
A nép mulat - budai közjátékok, véres idilliumok 1477 farsangján515
"Iszákosok miséje" és más vigalmak516
Királyok bolondjai - bolondok királyai516
Bolondok és mulatozók képzőművészeti emlékei517
Püspökök, apátok bolondjai518
Jagelló Zsigmond lengyel herceg bolondjai518
Az Ünnep - és rendezői519
Amikor bor csorgott a szökőkútból és sült galamb repült Budán520
Az utolsó karnevál, Mohács előtt521
Bolondok Ünnepe: a Bolondok Pápája, Császára, Királya521
Karneváli bolond-misztériumjáték nyomai budai kályhaszemeken523
Az utolsó magyarországi bolondok523
JÁTÉKOK ÉS JÁTÉKOSOK A RÉGI PEST-BUDÁN525
Kockavetés, pörgettyűzés, golyózás525
Sakk és ostábla526
Az ördög bibliája527
Zsetonok Budán528
Utószó, számadás529
Kútfők és irodalom533
Bibliográfia544
Rövidítések552

Zolnay László

Zolnay László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Zolnay László könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Kincses Magyarország Kincses Magyarország Kincses Magyarország Kincses Magyarország Kincses Magyarország

A borító enyhén kopott, foltos.

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
2.340 ,-Ft
35 pont kapható
Kosárba