Kincses Magyarország

Középkori művelődésünk történetéből

Szerző

Zolnay László

Szerkesztő

Csala Károly

'Zolnay László: Kincses Magyarország ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	551 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-270-790-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal díszített könyv.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Ez a kisded művecském"... - így kezdi, szelíd iróniával, amely aztán az egész könyvön végigárad, hol a sorok közt bujkálva, hol expressis verbis a fölszínre bukkanva, vaskos könyvét a szerző. Természetes, hogy szívéhez nőtt ez a megtermett-dalmahodott "kisded". Hisz a benne közreadott anyag része annak a világnak, amelyben évtizedek óta benne él, amelynek kutatására, megismerésére, föltárására tett erőfeszítéseit ritka szép siker koronázta a közelmúltban is: Zolnay László régész-feltárója volt a világhíressé lett budavári gótikus-előreneszánsz szoborgalériának. E nagy jelentőségű lelet feltalálásának és feldolgozásának körülményeit is megismerheti az olvasó e könyv lapjain. De Zolnay kutatásainak csupán egyik színtere a régészeti ásatások "terepe", a másik - talán kevésbé méltányolt, ámde nem kevésbé jelentős - : a könyvtár és az irattár. A magyar középkor anyagi és szellemi kultúrájának írott és kézzelfogható emlékeit e két nagy forrásvidékről gyűjtötte össze. "Újdondász-ódondásznak" nevezi magát egy helyütt e könyvben: természetes, hogy a régiség kutatóját elsősorban az érdekli, ami a múltból újdonságszámba mehet a jelen számára, tehát amit maga tár, fedez fel; de nem csak az! Hisz a nagyközönség számára temérdek dolog ismeretlen a múltból, amit a szakemberek ismernek, vagy legalábbis ismerhetnek, mert esetleg hetven-nyolcvan évvel ezelőtt már publikálták valamelyik tudományos közlönyben, vagy akár könyvben is: az átlagolvasóhoz ezek a művek ma már aligha juthatnak el. Szükséges hát a konkrét történelmi ismeretanyag időnkénti újraközlése is. Zolnay László könyve - a szenzációs újdonságok szöveggel és képpel történő bemutatása mellett - erre a fontos művelődési feladatra is vállalkozik. Vissza

Tartalom

Az író előszava	17
KINCSES MAGYARORSZÁG - SZEGÉNY MA6YARORSZÁG
Kincses Magyarország	23
A honfoglalók kincsei	23
Az új haza nemesfémbányái. A magyar aranyhegemónia	24
Külföldi utazók a "magyar Kánaánról"	25
Arany és aranycsinálók	25
Kelet-magyarországi arany- és ezüstbányák	27
A felvidéki nemesfémbányák felfedezése	27
Hírünk és aranyunk gyarapodása	28
Bonfini "Kincses Erdélyről"	28
Gazdag országnak szegény királya	29
Másfajta kincsek a föld alatt	30
Drágaköveink	31
Vasbányák	32
A magyar "vörösmárvány"	33
Ómagyar ötvösemlékek	34
A román kori Esztergom- a hajdani főváros - ötvössége	35
Háromezer ezüstpénz a föld alatt	36
A "készpénz" elterjedése	36
Mennyi volt a királyi jövedelem III. Béla korában?	37
Esztergomi műkincsek a XII-XIII. században	38
Román kori ötvösök és pénzverők - esztergomi sírokban	38
Román kori ötvösségünk emlékei	40
Buda, a gótikus ötvösség új központja	40
Vesztegetés - ötvöstárgyakkal (Avagy: mibe került egy magyar báró a XIII. században?)	40
A magyar El Dorado híre	41
Az első magyar aranyforintok	42
Anjou-kori ötvöskincsek	42
Hajdani ötvöseink emlékezete	43
Egy királyi ötvös a XIV. században	43
Ötvöscéhek. Ötvös utca Budán	44
A gótikus ötvösség mint "nemzeti műipar"	44
Hogyan dolgozik az aranyműves?	46
A néhai királyi kincstár emlékezete	46
Egy kéthónapos budai karnevál - és kincsei	46
Mátyás király kincstára, kálváriája	48
Műkincseink pusztulása	49
A MAGYAR FÖLD	53
Érik a gyümölcs	53
Régi magyar gyümölcsösök, virágkertek	53
Hajdani gyümölcsösök	54
Gyümölcsöskert, konyhakert, virágos kertetske	55
Egy magyar gyümölcsöskert a XIII. század elején	55
Vadkert, házikert	55
Gyümöcsök eltűnése és feltűnése	56
A cseresznye legendája	57
Szederfák és a Selyemút	57
Aszalás	57
Szomori és Tomori	57
Fűszerszámos kertek	58
Mátyás király forli hagymái	59
Királyi kertek	59
Erdő-mező az Árpád-korban	61
Ardók	61
Darócok, ácsok, bocsárok	62
Az erdő ötféle haszna	63
EMBER ÉS ÁLLAT	64
Állatvilágunk	65
Lovaink	65
Régi ménesek, gulyák, nyájak	65
Vadlovak	66
Monostorok állatállományai	66
Abu Hamid al Garnati al Andalusi a XII. század Magyarországáról	67
Méhesek	68
A gyetyaöntés mesterei	69
Árpád-kori állatállományunk	69
A szarvasmarha-valuta	70
Vad és szelíd állatvilágunk	70
PANNÓNIA ÁLLATVILÁGA
Kihalt állatóriásainkról	71
Ősi vadmarháink	71
Miska, az utolsó magyar bölény	72
Az "őstulok" a "bial" - és vadászai	72
A magyar szürkemarha ősei	73
Magyar őstulok a strassburgi dómépítésnél	74
Az őstuloktól a szürkemarháig	74
Albertus Magnus a Woesent-nek mondott vadmarháról	75
Milyen állat volt az az "őstulok"?	76
Az esztergomi szarvkupák	77
Mikor pusztult ki a magyarországi őstulok?	77
A magyar tőzsérség aranykora	79
Milyen volt a késő középkor magyar szarvasmarhája?	79
Herberstein báró magyar szarvasmarhákról	80
Magyar marhák német vágóhídon	80
A legnagyobb magyar marhák tündöklése és bukása	81
Ribillió Augsburg városában, 1708-ban	81
Hajtók, böllérek, hajdúk emlékezete	82
Bikaviadal - magyar módra	83
VADVILÁGUNK A KÖZÉPKORBAN (Vadak, vadászok, vadászatok)	84
Medvék	84
Medvék és medvevadászok 1518 telén Egerben	85
Vaddisznó	88
Farkas	89
Hiúz	90
Vadmacska	90
Róka	90
A hölgy és a nyest	90
Hód	91
Szarvas, nyúl	91
Dám	91
Őz	92
Jávorszarvas	92
Madaraink	94
Sólyom	94
Magyar László solymászkönyve	94
Solymászcímerek	94
"DUNÁRUL FÚJ A SZÉL..." (Régi halászatok Magyarországon)	96
Kora középkori halkereskedelem	96
Halakról	96
A téli szállás s a halak élete	97
A vizahal	98
Mit mond a halak góliátjáról a természettudomány?	99
Magyar vizák	99
Honi vizafogások	99
Középkori vizahalászok	100
Halfogás ágyúszóval	100
Mennyi volt a középkori halbeszolgáltatás?	101
"... a Tiszában csak hal van, meg víz..."	102
Halak, halászok, horgászok	103
Török és zsidó írók a magyar halakról	103
Régi halfogás - halász - horgászszerszámok	103
Halászbokor, halásztanya	105
A halétel és a böjt	106
Mi volt hajdan a horgászszerencse, a "Felicitas Piscationis"?	106
Harminchárom helembai halász	106
A véneki halfogók pere a pannonhalmi főapáttal	106
Halrekesztők zsákmányai	107
Milyen volt a régi "gyalom"?	108
Halak az okleveles emlékekben	108
A csukák becsülete	109
Ki volt az első, neve szerint ismert magyar horgász?	110
Ritka halak, konzervátumok	110
A halászat mint regále	112
Dunai halásztanyák	112
Halas perpatvarok	113
Halárusok	113
Halastavak	114
Tó- és halőrök a középkori Magyarországon	115
Vizáink hattyúdala	116
A Duna "lochnessi szörnye"	117
A Balaton dicsérete	118
ÁRVIZEK, TÜZEK ÉS MÁS ISTENVERÉSEK
Tüzek, vizek, farkasordító hidegek	125
A középkori "kis jégkorszak"	125
Bonfini a magyar égaljról	127
Vízáradások, szelek	128
Aszályok	129
"... adjuk el a hídjainkat! Vagy vásároljunk alájuk vizet!"	129
Ködök	130
Időjárás és babona	130
Miért "kutya meleg" a júliusi kánikula?	131
Jégverés. Szent Donát, az időjárás szentje	131
Szent Kálmán, az árvízvédő	132
Poppo különös küldetése	132
Égszakadás, földindulás	133
Égi jelek	133
Tüzek. A "vörös kakas"	134
Tűzoltás	135
Tűzoltás - víz híján - borral	135
BETEGEK A RÉGI VILÁGBAN	137
Járványok	138
Babona és ismeret határán	139
Magyar matuzsálemek	140
A belgyógyászat és a sebészet válópere	141
"Nemzeti" orvosaink, a hadisebészek	141
Néhány orvostörténeti nyelvemlékünk	143
Középkori betegeink a legendák fényében	145
Csoda vagy orvoslás?	147
XV-XVI. századi betegek és betegségek	148
A vérbaj betörése	152
Az orvosságok	153
JOBBÁGY, NEMES, POLGÁR
OSZTÁLYHATÁROK- LÉCKERÍTÉSSEL	161
Jobbágyok, nemesek, polgárok	162
Osztályok határesetei	164
Egy nemesített jobbágycsalád	164
Ocsovai közjátékok	166
Szerelmi balladák forrásainál	167
Soltészek, erdőirtók	169
A lopéri soltészek	170
A Bogomérfiak (Szent Iványiak) soltészsége	172
Királyvadászok	173
Vadász-halász sorból a nemességbe	175
A póniki királyi vadászok	177
Vadászok s az első magyar táblakép	178
Királyi gráciából vissza a jobbágysorba	178
A BARLANGTÓL A HÁZIG	180
Barlangok, lakógödrök	181
Árpád-kori pénzek és pénzhamisítók egy Buda melleti barlangban	181
Az első otthonok	183
Középkori lakóbarlangok	184
A Szentmihály-hegy barlangjai - Dömös átellenében	185
Tihanyi remeték. Egy "hajadon aggatyán" otthona	185
Kutatás a Szentmihály-hegyen: a remetebarlang - római erőd volt	187
A falu	187
A ház	189
Sátor és putri	189
Árpád-kori alföldi falvak anyagi kultúrája	191
Szövőszékek Árpád-kori magyar házakban. Takácsházak	193
Falusi foglalkozások - fejedelmi-királyi szolgálónépek a korai Árpád-korban	194
Ami közös s ami különbözik a falun, városon, várban	196
VÁROSOK, VÁRAK
A város	201
Századok viharában (Egy magyar mezőváros- a nyolcszáz közül)	201
A "korponai jog"	201
Korpona századai	202
Giskra békéje	204
Háborúság a bozóki apátsággal	205
A kegyúri jogról	208
Egyházi átok	209
Városvédelem, városépítés, városszépítés a gótikában	210
Egy véres május elseje - Breznóbánya felégetése	211
A Thurzók és a Nagylucseiek viszálya	213
Amikor elszabadul a pokol	214
Utójátékok	215
VÁRAKRÓL	218
Várak, földvárak, gerendavárak	218
A bényi sáncok: Szent István király tábora	219
Királyi várak - magánvárak	222
A tatárok	224
Lovagvárak	224
Urak, uracsok - várak, váracsok	228
Élet a várban	230
ÉPÍTŐANYAGOK - ÉPÍTŐMESTEREK	238
Faépítészet	238
Hordozható faházak	239
A tégla és a cserép	241
Kőépítkezés	245
Épületkövek és bányák	246
Legnagyobb középkori épületeink	249
Váraink építőmesterei	252
Búcsúzóban a kőfaragástól	255
KÖZÉPKORI ELEINK HÁZA, TÁJA, RUZÁZKODÁSA
AZ OTTHON TŰZHELYE	259
Szentek, királyok, bolondok - régi kályhaszemeken	261
Padlófűtés-rendszerek a középkorban	263
Kik voltak az első magyar kéményseprők?	264
És lőn világosság...	264
Fény és fényűzés	266
Üveg, üvegesek, üvegezés	268
BÚTOR, BERENDEZÉS, HOLMI	272
RUHÁZATOK	277
A középkori magyar jobbágy ruhatára	280
Egy király gardróbja	281
A magyar udvar öltözködési pompája	285
Egy főpapi udvar viseletei	288
Vadászok, diákok ruhái	289
A honi lábbeli négyezer éve	290
Régi kesztyűsök és kesztyűk	292
Megkülönböztető ruházatok	293
Hajak divatja (A legrégebbi magyar lófarokfrizura és az első fodrászlány)	293
Ruházati iparok mesterei	294
Az első magyar "textilgyár"	296
Vitézi viselkedés és viselet. Módi	298
Cipőjük hegyes, mint az ördög orra	298
ÉTEL ÉS ITAL
KÖZÉPKORI KONYHÁK ÉS ASZTALOK	303
Jobbágyok konyhái	303
Mindennapi kenyerünk	304
Milyen volt a régi kenyerünk?	305
Régi sütőink híre-neve	306
Mekkora volt a legnagyobb magyar kenyér?	306
KÖZÉPKORI LAKOMÁK	308
A király eszik	308
Két fejedelmi sarj konyhája és asztala Mohács előestéjén	311
Budai "jó éjszakák"	312
Egy magyar Gargantua	313
Egy város gyomra	313
Piacok, vásárok	314
A legrégebbi magyar húsvéti étlap	316
Hogyan böjtöl egy magyar úr?	317
Ötszáz éves evőeszközünk: a villa	317
Borokról, serekről	318
Borivás vagy szerelem	318
A király iszik	319
Kávé, dohány, áfium	322
RÉGI MAGYAR SZAKÁCSOK EMLÉKEZETE	324
A szakácsok: királyi szolgálónép az Árpád-korban	324
Legrégebbi szakácsaink névsora 1108-ból	324
Királyi, királynéi szakácsszervezetek	326
Kardforgató nyársforgatók 1264-ben	326
Somogyországi szakácsdinasztiák	326
Margitszigeti szakács közjátékok	327
Magyar udvari főszakácsmester ábrázolása a XV. század derekáról	328
Az első magyar szakácscímer	328
Ételmérgezések, étetések divatja	329
A Hunyadiak szakácsai	331
A királyi konyha szervezete	332
A szakácsmesterség és a nők	333
Szakácsvillongás Mátyás budai udvarában	333
A konyhapénz és az udvari szakácsok létszáma	334
A Jagellók konyhája	334
A szakácsok létszáma a XV-XVI. században	336
Palamides és Engelhardt cukrászok	336
A budai királyi konyha végnapjai	337
Bánffy Jakab megétetése	337
Mohács	338
KOCSMÁK, VENDÉGFOGADÓK	340
Régi vendégfogadások, régi vendégfogások	341
Ki volt a "kunkapitány"?	342
VIZEKRŐL	344
Kutak, források	344
Ciszternák, hegyi kutatk	346
Az első vízművek	348
A középkori vízművek típusai	349
Gravitációs vezetékek	349
A közlekedő edények törvényén alapuló budai vízmű	349
Vízemelők, szivattyúk	350
Középkori vízmesterek	352
Régészeti emlékek	353
KÖZLEKEDÉS
ELŐLJÁRÓBAN	357
Utak, utasok, utazások a régi világban	357
Római kori utak a Dunán túl - az úttalan Alföld	358
A magyarok lovai	360
Utazások az Árpádok korában - vándorló udvartartás	360
Lovász, lovag, huszár	361
Asszonyok és gyermekek a nyeregben	361
Középkori útfajtáink. A "nyílt út"	362
A gótika gengszterei a régi országutakon	363
Útonjárók - útonállók	364
Utazás egy és hat lóerővel	366
A királyi futárok	368
Lovak, batárok, hintók	368
Híres kocsihajtók, istállómesterek	372
A szegénység szekerei	373
Polgárok, kereskedők útjai	373
Különleges utazások	373
Amikor a király utazik	374
Költséges utazások - költséges érkezések	375
Régi postásaink. Lóváltó helyek	377
A legrégebbi híradók	377
Mészárosok, tőzsérek, hajdúk - és a régi posta	378
A hír hitelessége	378
Képek a magyar hajózás múltjából	379
Az első magyar békaember	379
Sóhajók a régi Dunán	379
A kerep, az olch és a csolnak meg a naszád	380
Az agg Muthmér révgondozó esete	380
Hadihajók, hadihajósok	382
Mátyás Bucintorója	382
Rendszeres személyszállítás hajón	382
A legnagyobb dunai hajóscsata 1527-ben	384
Komárom, a XVI. századi naszádosok fészke	384
Dunai hajósok földesurasága	385
Hajóhidak	386
MAGYAR LÁNYOK ÉS ASSZONYOK A RÉGI VILÁGBAN
Lányok, asszonyok a régiségben	389
Középkori magyar amazonok	390
Amazon az Árpádok ősfája élén	391
Kikapós királykisasszonyok	392
Fejedelemasszony-szöktetés a margitszigeti kolostorból	394
Amazonok kései maradékai	395
Egy atletizáló királylány	396
Amikor a dada alapít dinaszitát	397
Dolgozó nő a középkorban	398
Rab lányok, rab asszonyok	398
Himfi Margit tragédiája	400
Feleség, leány és három fiú - török rabszolgapiacon	402
A Barbara-Mátyás regény (Ki volt Corvin János anyja?)	402
Osztrák kutatók eredményei	402
Bornemissza Tamásné - a magyar Monna Vanna	406
A nők védője, Boucicault lovag - Budán	407
Török poéta himnusza Buda szépségéről	408
Török rabnők magyar fogságban	410
Münchhausenék keresztlánya és a Kartigám-regény	410
Túl a társadalom peremén	411
ISKOLÁK, TANÁROK, DIÁKOK
ISKOLÁK, TANÁROK, DIÁKOK A RÉGI IDŐKBEN	415
Milyen volt a középkori iskola?	420
Tanultság, tanulatlanság	422
A "hét szabad művészetek" és két régi tankönyv	422
Egy XIV. századi magyar diáklevél	426
Nevelés	426
Sport, játék, játékszabály a nevelésben	428
A magyar nyelv és írás útja	428
A király mint a nádor tolmácsa	430
Egyetemek és egyetemalapítási kísérletek	434
Regiomontanus	434
ORVOSAINK	437
Régi magyar orvosok	437
Bolognai orvosemlékek	438
Az első városi orvos	439
Udvari orvosok	440
Az első orvosicímer	441
Hallgatóink és orvosnövendékeink külföldi egyetemeken a XV. században	442
Mohács korának udvari orvosai	443
Galenus tanítása magyar földön	443
Manardo Budán	444
Magyarország Manardo írásai tükrében	444
Paracelsus Magyarországon	446
MŰVÉSZETÜNK
Bevezetőül	451
Művészetekről	452
MŰVÉSZETEK A KÖZÉPKORBAN	454
Középkori művészetünk kezdetei	455
Ki volt az első, neve szerint említett magyar festő?	456
A hajdani közép-magyarországi művészet nyomában	457
Sírkőfaragók, álarckészítők, címer- és zászlófestők	461
A BUDAVÁRI ÁSATÁSOK ÉS A "SZOBORTEMETŐ"	465
A budai királyi szobrászműhely gótikus remekei	474
A szobrokkal együtt talál pénzleletek	474
Ki volt a szobrok megrendelője? Ki volt megsemmisítőjük?	478
Királyok és szentek, lovagok, heroldok és dámák	480
A szobrok lélekszáma	483
Szobraink ikonográfiájáról	484
Szobraink és Magyarország	485
Szobraink: csoportozatok, együttesek tagjai	492
Kosztümök	495
Lábbelik	497
Színek	498
Kalapok, fátylak, süvegek	499
Fűzések, gombok, csatok	500
Hajviselet, kozmetika	501
... és az alkotók?	501
A szobrok lelőhelyének tanúsága	503
A lelőhely mondanivaló	505
BOLONDOK KÖNYVE
RÉGI BOLONDOK, BOLONDSÁGOK	509
Igricektől, regösöktől, kombibátoroktól az udvai bolondokig	510
Zsigmond bolondja: Porro tisztelendő	511
Bolondok párbaja, teológiai céllal	512
Elillant magyar farsangok nyomában	513
1476: egy kéthónapos karnevál	513
Az udvar mulat	514
A nép mulat - budai közjátékok, véres idilliumok 1477 farsangján	515
"Iszákosok miséje" és más vigalmak	516
Királyok bolondjai - bolondok királyai	516
Bolondok és mulatozók képzőművészeti emlékei	517
Püspökök, apátok bolondjai	518
Jagelló Zsigmond lengyel herceg bolondjai	518
Az Ünnep - és rendezői	519
Amikor bor csorgott a szökőkútból és sült galamb repült Budán	520
Az utolsó karnevál, Mohács előtt	521
Bolondok Ünnepe: a Bolondok Pápája, Császára, Királya	521
Karneváli bolond-misztériumjáték nyomai budai kályhaszemeken	523
Az utolsó magyarországi bolondok	523
JÁTÉKOK ÉS JÁTÉKOSOK A RÉGI PEST-BUDÁN	525
Kockavetés, pörgettyűzés, golyózás	525
Sakk és ostábla	526
Az ördög bibliája	527
Zsetonok Budán	528
Utószó, számadás	529
Kútfők és irodalom	533
Bibliográfia	544
Rövidítések	552