Zsámbék és környéke kalauza

Előszó

Van a főváros közelében egy helység, melyet híres temploma illetve templom romjai révén sokat emlegetnek az utóbbi időkben: Zsámbék. Nagymultú, művészi emléke révén gyakran hallani a nevét, gyönyörű templomának képe úgy az idegenforgalmi reklámfüzetekben, mint egyéb ismertetésekben sűrűn szerepelget, mégis kevesen ismerik e szép helyet. De nemcsak magát a hatalmas nemzeti értéket jelentő templomromot nem ismeri a nagyközönség, de a környező hegyvidék is eléggé mostoha szerepre van kárhoztatva. Pedig a sok tilalmi táblát figyelembe véve is több érdeklődést érdemelne meg a vidék. Mert a Budai hegyek szép, de unalomig ismert vidékénél csendesebb, járatlanabb vidéket talál itt a turista. Itt van Budapest közvetlen közelében s mégis mintha egy világ választaná el a zajos fővárostól. Ha meg lárma kell, az is van itt bőven: a kis énekes madarak olyan koncertet rendeznek, hogy csak ámul az ember. És a természet csodálatos szép koronájának közepén mint legfőbb ékkő, ott díszlik a zsámbéki templomrom...
A túraprogramokban igen ritkán lehet zsámbéki túrát olvasni és az idegenforgalmi szervek zsúffolt autóbuszai is gondosan elkerülik a magyar mult ezen csodálatosan szép emlékét, melyre pedig minden magyar ember csak büszkeséggel tekinthet. Teljesen indokolatlan ez a közöny, mellyel az illetékesek a zsámbéki templomot kezelik. Olcsó autóbuszok tömegének kellene vasárnaponként felkeresni a magyar multnak ezt a csodálatosan szép emlékét, mely idegenforgalmi szempontból is van olyan látványosság, mint egyik-másik pusztai sivatag...
E rövid kis kalauz célja felhívni a figyelmet a zsámbéki templomra, melynek omladozó falairól több évszázad magyar történelme tekint le reánk.
Budapest, 1940 december hó.
P. G. Vissza