Zsidó etika

Előszó

Philo, a nagy történetiró a szentiráson (M. II. 14.6.) tanakodván, a messiási eszmét az egész zsidó nemzetre terjesztette ki. Szerinte az egész zsidó nemzet valósitja meg az örök béke, az igazságosság és általános emberszeretet isteni birodalmát. Olvasva szerző gyönyörü művét, a zsidó erkölcstannak a legsötétebb középkorban való fejlődését, Philo eszméje uj megvilágitásban tünt fel előttem. Üldözve és sanyargatva, ezrivel máglyára vetve és kardélre hányva tudósai és papjai nem a gyülöletet, nem a bosszut, de a legszebb, a legnemesebb emberszeretetet, a legtisztább erkölcsöt hirdetik számtalan műveikben. Lelki szemeim előtt tünik fel e nép, sebzett, vérző homlokán a méltatlan üldözés töviskoronájával, példátlan nemes megadással hirdetvén Isten igéjét, hirdetvén Isten országát e földön. Hivő zsidó vagyok, a messiási kort erős hitem szerint eljövendőnek látom, de nem tehetek másként, az egész zsidó nép Isten eszköze országának eljövetele előkészitésére és bár Gibbon szerint: the very chosen people but only for misery, - valóban a kiválasztott nép, de csak a nyomoruságra - szent hitem, hogy meg is váltja az emberiséget és biztosan eljövend az a kor, mely után a nagy magyar költő szerint buzgó imádság epedez százezrek ajakán.
Ezek az eszmék, ezek a gondolatok rajzottak fel agyamban e mű olvasásánál és csak legmelegebben ajánlhatom mindenkinek, zsidónak és nem zsidónak egyaránt. Vissza