A debreceni református kollégium története

Tartalom

A MOMELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
Lap
L Pillanatfelvétel a Kollégium tápintézetéból 94—95
2. Diáktűzoltóság a XIX. század elején (Haranghi Jenő pastellje a Debreceni Déri-Múzeumban. (Dr. Nagy Sándor: A Debreceni Református Kollégium c. művéből. Szerző engedélyével) 98—99
3. A Kollégium levéltára 98—99
4. Kollégiumi régi diákviseletek, a) 1624—1774,b) 1775, c) 1803-tól. (Dr. Nagy Sándor: A Debreceni Református Kollégium c. művéből. Szerző engedélyével) 110—111
5. A Kollégium nagy professzorai közül. I. a) Maróthi György 1738—1744, b) Hatvani István 1749—1786. (Dr. Nagy Sándor: A Debreceni Református Kollégium c. művéből. Szerző engedélyével) 122—123
6. A Kollégium mai homlokzati része (Dr. Nagy Sándor: A Debreceni Református Kollégium c. művéből. Szerző engedélyével) . 136—137
7. A Kollégium nagy professzorai közül. II. a) Sinai Miklós 1760—1791, b) Péczely József 1815—1849, c) Budai Ézsaiás 1794—1821, d) Sárvári Pál 1795— 1839. (Dr. Nagy Sándor: A Debreceni Református Kollégium c. művéből. Szerző engedélyével) . . . 160—161
8. A kollégiumi tanítóképzőintézet első tanárkara 1873-ban 176—1 77
9. A Kollégium gimnáziumi tanárkara 1865-ben. . . . 182—183
10. Szabolcska Mihály és esküdti kara 1889-ben. . . . 192—193
11. A Kollégiumi anyakönyvtár műértékei közül a) Csokonai mellszobra (Ferenczy István műve és ajándéka), b) Krisztus és a pápa (Zichy Mibály ceruzarajza) 196-197
12. A Kollégium nagy professzorai közül. III. a) Kerekes Ferenc 1823—1850, b) Lugossy József 1845 — 1861 és 1878—84, c) Szűcs István 1839—1857, d) Balogh Ferenc 1866—1913. (A képek eredetije a
Kollégium tulajdonában) 200—201
13. A Kollégium akadémiai tanárkára az egyetemmé átalakulás előtt (1913) 202-203
14. A Kollégium új gimnáziuma, a) Külső képe, b) elsőemeleti folyosójának nyugati szárnya . . 229—221
15. A Kollégium új gimnáziumának szertárai, a) Állattani szertár, b) fizikai szertár 220—221
16. Baltazár Dezső püspök 222—223
TARTALOMJEGYZÉK.
ELŐHANG
ELSŐ IDŐSZAK. (1538—1660.) A váradi iskola beolvadásáig
1. A debreceni városi iskola átalakulása. — A pápai,
sárospataki, váradi református iskolák keletkezése
2. Dézsi András. — A wittenbergi magyar bursa;
Wittenberg hatása a debreceni iskolára. — A debreceni iskola „régi törvénye*4. — A diákok külföldi tanulása. — A rektória imtézménye, a pártikulák. — Néha két rektora van a debreceni iskolának
3. A Series Studiosorum; az iskola fokozati jellegének
kérdése. — A debreceni Coetus: ennek jöve-del mi forrásai; a legáció. — A debreceni nyomda tankönyv-termékei. — A Coetus lázongásai
4. Az 1657-i törvény. — A Coetus fénykora. — Az
oktatásmód formáiizmusa és erkölcsi komolysága. — A latin tanítási nyelv uralma és alacsony színvonala
MÁSODIK IDŐSZAK. (1660—1770.) A „Methodus" című
tanterv megjelenéséig
1. A váradi iskola végleges, a pataki ideiglenes pusz-
tulása. — Debrecen város szenvedései és
áldozatkészsége. — Martonfalvi György és két tanártársa. — Maróthi György. — A városi segély és a legáció eltiltása, a külföldrejárás
megnehezítése. — Az egyház és az iskolaszék LaP elválása a városi szervezettől; segélykérés a kül-földtől 67
2. A II. iskolai törvény (1704). — A tanítás általános kerete. — A teológiai és a filozófiai oktatás szelleme; Descartes hatása. — A tanári és lelkipásztori hivatás. — A Kollégium gazdasági szervezete, a diákok konviktusi élete. — A nem-tógás diákok. — A Tűzoltótársaság és a Kántus. — A Kollégium könyvtára. — Debreceni tankönyvek. — A Kollégium szellemének, belső értékének általános jellemzése 85
HARMADIK IDŐSZAK. (1770-1848.) A szabadságharcig 107
1. Az állam legfőbb tanfelügyeleti igénye. — A deb-
receni Kollégium tanterve megelőzi az államét. — A „Methodus" jelentősége, főbb újításai. — Domokos Lajos gondnoki szerepe; ellenfele: Sinai Miklós. — A Ratio Educationis nem kell a debreceni Kollégiumnak 109
2. A debreceni Kollégium a tiszántúli egyházkerület
felügyelete alá kerül.—Az 1792-i iskolai törvény. — Csokonai fegyelmi perének tárgyalása az iskolai törvényszéken. — Domokos Lajos érdemei 125
3. Az 1802 -i debreceni tűzvész; a Kollégium nagy
kára; újraépülése. — Az egyoldalú humanista és a reálisabb irányú tantervek küzdelme egymás ellen; a magyar tanítási nyelv érvényesülésének lassúsága. — Budai Ézsaiás, Sárvári Pál. — A racionálizmus kora. — Debreceni tudósok természettudományi munkássága . . 135
4. Kazinczy és Debrecen. — Csokonai, Kölcsey. —
A pedagógia bevonul a tantárgyak közé, majd tanszéket kap. — Kerekes Ferenc. — Péczely József. — A zene ügye a Kollégiumban. — A szigorú iskolai törvényekre szükség volt. — Arany János. — Egy debreceni diák látogatása Goethénél. — A magyar irodalmi tanszék keletkezése. — Súrlódások a tanári karban 153
NEGYEDIK IDŐSZAK. (1849-1914.) Az akadémiai tago- La?
zatoknak az állami egyetembe való beolvadásáig. . . 171
1. Az önkényuralom első súlyos évei; Szoboszlai Pap
István püspök. — Az Entwurf okozta válság. — Az alkotmány helyreállta után a három akadémiai tagozat újjászervezése és fejlődése 173
2. A modern nyelvek tanítása. — A Kántus és a Tűz-
oltótársaság korszerű jelentősége. — Az önkényuralom és a kiegyezés korabeli közszellem árnyoldalai az oktatás terén. — A Hittanszaki Önképzőkör és az Irodalmi Egylet működése. — A kollégiumi könyvtár nagyarányúvá fejlettsége. — A tanárok erkölcsi és tudományos érdemei. — Ortodoxia és modern teológia. — A debreceni Kollégium Jókai és Baksay köl-tészetében . . 184
ÖTÖDIK IDŐSZAK. (1914-től.) Kollégium és egyetem 213
FÜGGELÉK
. 211
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ A MŰMELLÉKLETEK JEGYZÉKE FELHASZNÁLT FORRÁSMUNKÁK TARTALOMJEGYZÉK
. 242
. 227 . 237
. 239

Témakörök