1.034.973

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A fatestű bárkától a tengerjáró óriásig

Hajóépítés Budapesten

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Holnap Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 246 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 978-963-349-056-3
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Régmúlt időket idéz fel ez a kötet, amely végigvezeti az olvasót a magyar folyami hajózás, illetve a budapesti hajógyártás hőskorán, fénykorán, illetve gyors hanyatlásán. Amikor a két szerző felveszi a történet fonalát, akkor még vadregényes folyó a Duna, szabályozatlan mederben fut vizét pedig vitorlával és evezővel hajtott, illetve sodrásiránnyal szemben állati, vagy emberi erővel vontatott hajók járták. A reformkor idején indul meg a gépi hajózás, amely elválaszthatatlanul összefonódott a „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István nevével, aki mind az első folyami hajózási társaság (a Duna Gőzhajózási Társaság) létrehozásánál, mind a gőzhajók elterjesztésében kiemelkedő szerepet játszott. Budapest - kedvező földrajzi adottságai miatt - természetes központjává vált az Osztrák-Magyar Monarchia dunai hajózásának. Először csak javítóműhelyek, majd hajógyárak létesültek a fővárosban, amelyek hamarosan a világ élvonalába tartozó belvízi hajókat, illetve úszódarukat gyártottak. A kor... Tovább

Fülszöveg

Régmúlt időket idéz fel ez a kötet, amely végigvezeti az olvasót a magyar folyami hajózás, illetve a budapesti hajógyártás hőskorán, fénykorán, illetve gyors hanyatlásán. Amikor a két szerző felveszi a történet fonalát, akkor még vadregényes folyó a Duna, szabályozatlan mederben fut vizét pedig vitorlával és evezővel hajtott, illetve sodrásiránnyal szemben állati, vagy emberi erővel vontatott hajók járták. A reformkor idején indul meg a gépi hajózás, amely elválaszthatatlanul összefonódott a „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István nevével, aki mind az első folyami hajózási társaság (a Duna Gőzhajózási Társaság) létrehozásánál, mind a gőzhajók elterjesztésében kiemelkedő szerepet játszott. Budapest - kedvező földrajzi adottságai miatt - természetes központjává vált az Osztrák-Magyar Monarchia dunai hajózásának. Először csak javítóműhelyek, majd hajógyárak létesültek a fővárosban, amelyek hamarosan a világ élvonalába tartozó belvízi hajókat, illetve úszódarukat gyártottak. A kor legkorszerűbb berendezéseinek és gépeinek segítségével sorra készültek a ma már alig látható, s az emberek többsége által megcsodált lapátkerekes gőzhajók, s a szénfüst csípős illata közel száz évig lebegett a zsúfolt dunai rakpartok felett. Vontatóhajók, személy- és teherszállító gőzösök, s uszályok (bárkák) százai járták ekkor a Dunát, amelyek jelentős része Budapesten készült és karbantartásukra, illetve téli leállásukra is ott került sor. Sőt részben a fővárosban állították elő a dualista állam haditengerészete számára Fiumében készülő hadihajók - köztük a magyar hadihajó építés csúcsának számító Szent István csatahajó - alkatrészeit is. Az első világháború idején még tengeralattjárók is készültek Budapesten, amelyeket aztán részegységekre bontva vasúton szállítottak az Adriára. Ma már nehéz elhinni, de valaha ezrek éltek és dolgoztak a „székesfőváros" hajógyáraiban. A századfordulón Budapest iparának meghatározó részét adták a nagyobb hajógyárak, amelyek közel másfél évszázadra meghatározták Óbuda, Újpest és Angyalföld városképét. Hajógyári munkásnak, különösen szakmunkásnak lenni komoly előrelépést jelentett a vidékről - a jobb élet reményében - a fővárosba érkező emberek számára. A munka persze nem volt könnyű, komoly fizikai megterheléssel járt, s sokszor az egészségre is káros volt. S nem volt biztos a megélhetés sem, hiszen a válságok hatására gyakran százával kerültek utcára az emberek. Mindezek ellenére számos családnak több generáción keresztül nyújtottak biztos megélhetést ezek a vállalatok. S a gyárak nem csak munkalehetőséget adtak, kulturális életük is pezsgő volt, saját könyvtárak, dalárdák, színházi előadások, sportesemények nyújtottak tartalmas szórakozási lehetőségeket az alkalmazottaknak. Vissza

Tartalom

Előszó / 7
Az első próbálkozások / 11
Óbuda / 21
A Dunai Gőzhajózási Társaság megalapítása / 23
Az Óbudai avagy Hajógyári-sziget / 29
Az Óbudai Hajógyár fénykora (1835-1867) / 31
Versenyben a nemzeti hajógyártással (1861-1920) / 54
Tűzvédelem Óbudán / 70
Az Óbudai Hajógyár és a nagyközönség / 72
Nagyhatalmi politika küzdőterében -A Monarchia összeomlásától a Harmadik Birodalom összeomlásáig / 76
Óbuda a második világháború után (1945-1962) / 87
A központosítástól a felszámolásig / 96
Újpest-Angyalföld / 103
A Pesti Kikötő Társaság / 105
Az újpesti Kikötő-öböl / 106
/íz újpesti hajógyártás kezdetei / 110
Újpest hőskora / 123
Lassú ébredés, látványos sikerek / 141
Duna-tengeri és tengeri hajók építése Budapesten / 158
Újpest-új szelek (1945-1962) / 168
Szocialista nagyüzemtől a kisvállalkozásokig / 180
Egyéb hajógyárak / 195
Magyar tengeri hadihajó-építés a semmiből / 196
A népszigeti hajóműhely / 207
Úszódaruk Angyalföldről / 226
Kisebb hajógyárak, hajójavítók Budapesten / 230
Felhasznált irodalom és forrásmunkák / 239
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv