Előszó
Ahhoz, hogy ember és nemzete maradéktalanul teljesíthesse a jelen idő sürgető feladatait, alapvetően szükséges a felismerés: tartozunk a múltunknak. Tartozunk a jóvátéttel, ahol és amiben még lehet...
Tovább Előszó
Ahhoz, hogy ember és nemzete maradéktalanul teljesíthesse a jelen idő sürgető feladatait, alapvetően szükséges a felismerés: tartozunk a múltunknak. Tartozunk a jóvátéttel, ahol és amiben még lehet - tartozunk a méltó és hiteles emlékezéssel, ahol a "megtörténült történelem" már változtathatatlan. A jövőtől akkor követelhetünk, ha adósságainkat már leróttuk.
A rákoskeresztúri temetőben több mint száz esztendeje nyugszanak - egymással békében - a magyar hősi halottak, akik harc közben vagy már békében hunytak el, s mellettük az idetévedt más nemzetiségű katonák is. Feldúlt, elhanyagolt sírok, gazfelverte parcellák panaszolták az utódok gondatlanságát, egy nemtörődöm kor szégyenét, amit most a Nemzeti Kegyeleti Bizottság ereje szerint azzal kíván orvosolni, hogy emléktáblát állít és avat 2001 őszén minden hősnek és áldozatnak. Fájdalom, hogy sok-sok drága halottunknak csontjai nincsen hazai földben - de kiengesztelő enyhülést ad, ha lényüket közös nemzeti tudatunkban és személyes lelkünkben rendíthetetlenül őrizzük.
Vissza 
