Auguste Comte

A XIX. század politikai gondolkodásának történetéből

Szerző

'Zsigmond László: Auguste Comte ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	457 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-3092-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
Bevezető
A comte-i pozitivizmus színeváltozása: folytonosság vagy törés	17
A folytonosság tétele: a pozitivizmus vallássá fejlődésének igazolása	28
A pozitivizmus értékelése a rendszer belső logikája és a történetiség alapján	41
A kor nagy lelkiismereti kérdése: "miként tud két madárjós egymásra nézni nevetés nélkül" (1798-1828)
Gyermekkor, útkeresés, pályakezdés Saint-Simon oldalán (1798-1818)	57
".... az a különös jelenség, hogy míg az emberek kivétel nélkül mind esztelen dolognak tartanák a physikában, az astronomiában vagy bármilyen más tudományban véleményt nyilvánítani ama bizonyos tudományág elsajátítása nélkül, addig a politikai tudomány terén mindenki egyaránt fitogtatja jártasságát..." (1819-1820)	79
"A dolgok feletti uralom lép az emberek feletti uralom helyébe." (1821-1822)	96
A Comte és Saint-Simon közötti nézeteltérések felszínre kerülése a Systéme de politique első változata tükrében (1823-1824)	118
"...a dogmatizmus az emberi értelem normális állapota." (1825-1826)	126
"A tanulságokat, amelyek levonására a rövid tartalmú agybántalom alkalmat szolgáltatott, felhasználtam Broussais fontos munkájának méltatásában, melyet a nagy tudós a metaphysika befolyásának ellensúlyozására közzétenni szükségesnek tartott. (1826-1828)	141
A társadalmi fizika, vagyis a szociológia mint tudományosság utolsó szava, a filozófiai rendszerezésnek és a társadalom végleges rendszerének alapja (1829-1842)
A pozitivizmus saint-simoni és comte-i hajtásai között ellentétek rendszerbe foglalása. (1828-1829)	149
A tudományok rendszerezésének szerepe a pozitivizmus eredeti tartalmának helyreállításában: a matematikai filozófia. (1829-1830)	156
A júliusi forradalom, a nép átnevelésének pozitivista programja és gyakorlata. Az Association Polytechnique és a népszerű csillagászati előadások beindítása (1830-1832)	168
A politikai reakció betetőzése az 1835 szeptemberi törvényekkel: a pozitivizmus saint-simoni és comte-i változata mint a politikai, társadalmi, eszmei és erkölcsi anarchia táplálója (1833-1835)	175
A csillagászati filozófia és a fizika filozófiája. A Philosophie positive második kötete (1835)	188
A kémiai filozófia és a biológia filozófiája. A Philosophie positive harmadik kötete (1836-1838)	198
A társadalmi fizika kidolgozása és szociológia néven tételes tanná nyilvánítása. A Philosophie positive negyedik kötete (1839)	214
A történetfilozófia és a múlt: Az emberiség fejlődésének magasabb szakasza felé ható tendenciák felismerése és igazolása a szociológiai statika és dinamika útján. A Philosophie positive ötödik kötete (1840-1841)	232
A történetfilozófia és a jelen: A fennállót a jövő szempontjából szabályozó és a végleges rendnek megfelelő törvényszerű fejlődés felismerése és igazolása a szociológiai statika és dinamika útján. A Philospohie positive hatodik kötete. (1842)	247
A társadalom tudományától az emberiség vallásásig (1842-1850)
Csalódás a tudós világban. A pendantokrácia az igazi tudományosság rákfenéje. (1842-1843)	269
A pozitivizmus új közönsége: a nép (1844)	276
Átmenet a pozitivizmus első szakaszából a második szakaszba. A nő mint a tiszta erkölcs, a proletár mint a társadalom erkölcsi hordozója, ápolója és ihletője, valamint az új szellemi hatalom fő támasza és segítője. (1845-1847)	284
Az Emberiség vallása a forradalom békés befejezésének, az új társadalomba vivő közvetlen átmenetnek és a tartós harmonikus rend biztosításának alapja. (1848)	296
A szociokrata politikai rendszere és gyakorlata (1848-1854)
Politikai közjáték a bonapartista világi hatalom megnyerésére (1848-1852)	319
A politikai közjáték kimenetele: A pozitivista apostolság kisérletének kudarca. (1848-1852)	334
Az Emberiség vallása a gondolkodás és a tudományosság forrása és célja. A Politique positive első kötete (1851)	347
A szociokrácia az emberi fejlődés eredeti, a fetisizmus által ösztönösen megsejtett rendjének kiteljesülése a pozitivizmus tudatos rendszerezése alapján. A Politique positive második kötete (1852)	354
A női, vagyis erkölcsi forradalom mint a filozófiai, burzsoá és proletár forradalmak betetőződése, a szociokráciába való átmenet feltétele. (1852)	363
Az Emberiség vallása a történeti gondolkodás forrása és célja. A Politique positive harmadik kötete (1853)	371
A kultusz, a művészet és az idealizálás szerepe a szociokráciába való átmenetben: az átmenet szakaszai. A Politique positive negyedik kötete (1854)	379
A totális rendszerezéstől a totalitárius rendszerig (1855-1857)
A konzervativizmus: három nemzedék pozitivista szintézise. (1855)	401
"... fel kell tételenzni, hogy 1927-ben írtam" (1856)	412
"Előzetesen sírban lakozván mostantól fogva halálon túli nyelven szólhatok az élőkhöz..." (1855-1857)	422
Az intellektus-áldozattól az intellektus-ellensségig, a konzervativizmustól a vallási szent szövetségig (1856-1857)	431
"Halálával örökbe hagyja nekünk.... életét mint a normális lét első típusát (1857)	437
Bibliográfia	447