Babits Mihály 1883. november 26-án született Szekszárdon. Magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordító, tanár, a Nyugat első nemzedékének tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Főbb verseskötetei: Levelek Íris koszorújából (1909), Petőfi és Arany (1910), Herceg, hátha megjön a tél is! (1911), Béke és háború közt (1911-13), Recitatív (1916), A gólyakalifa (1916), Timár Virgil fia (1922)
Babits Mihálya 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, művészete évtizedeken keresztül meghatározta a magyar lírát, a Baumgarten díj kurátora volt. Egy évig Ady Endre özvegyével, Boncza Bertával szerelmi viszonyban állt, majd Szabó Lőrinc menyasszonyát, Tanner Ilonát kérte feleségül, kinek írói álneve Török Sophie. Babits Mihály 1941. augusztus 4-én Budapesten, Krisztinavárosban hunyt el.
