Ladányi Mihály 1934. február 12-én született Dévaványán, József Attila-díjas magyar költő.
Főbb művei: Az út kezdete (1959), Öklök és tenyerek (1961), Dobszóló (1967), Kedvesebb hazát (1971), Föld! Föld! (1977), Torkomban sóhajokkal (1980), Van időd (1985), Bejegyzések a családi bibliába (1988)
Ladányi Mihály Budapesten tanult a bölcsészkaron, ezt követően a Szépirodalmi Könyvkiadó, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt. Később dolgozott a Szolnok Megyei Néplap munkatársaként és művelődési ház igazgató is volt. 1964-től kezdve az írásból élt. Verseket fordított magyar nyelvre német, angol, orosz és román nyelvből. Ladányi Mihály 1986. szeptember 20-án hunyt el Csemőn, 52 éves korában.
