Ravasz László 1882. szeptember 29-én született Bánffyhunyadon, magyar református lelkész, református püspök.
Főbb művei: Orgonazúgás (1923), Az emberélet útjának felén (1924), Ünnepnapok (1925), Alfa és Ómega (1933), Legyen világosság (1938), Én vagyok a te Istened!: a Tízparancsolat magyarázata (1995)
Ravasz László aktív életet élt, református lelkészként végzett missziós munkákat, tanított, volt főjegyző, püspök, tiltakozott a deportálások ellen, tagja volt A Magyar Tudományos Akadémiának, vallási lapokat szerkesztett, könyvet írt. Éveket töltött elszigetelten, visszavonultan. Ravasz László 1975. augusztus 6-án hunyt el Leányfalun, 92 éves korában.
Társszerzőként az Antikvárium.hu-n elérhető kötetei.
