Várnai Zseni 1890. május 25-én született Nagyvázsonyon, József Attila-díjas költőnő.
Főbb művei: Katonafiamnak! (1914), A mesélő erdő (1921), Fekete bárány (1935), Egy asszony a milliók közül (1956), Nem volt hiába (1962)
Várnai Zseni Katonafiamnak című első versével robbant be kora irodalmi- és politikai életébe. A vers a Népszava lapjain jelent meg, a költőnőt perbe fogták miatta. Vezetője volt egy antifasiszta csoportnak. Politikai témái mellett műveiben foglalkozott az anyaság kérdésével, az öregedéssel, az elmúlással. Várnai Zseni 1981. október 16-án hunyt el Budapesten, 91 éves korában.