A jövedelemeloszlás főágai a kapitalizmus korában

Előszó

Részlet:
A civilizált társadalmakat főként az jellemzi gazdasági téren, hogy a másokat is érdeklő gazdasági cselekmények megnyilvánulását többé-kevésbé bizonyos jogi forma, vagy a jogi szempontból való megengedettségnek bizonyos védelme előzi meg, vagy kiséri. Azon a téren belül folyik le tehát rendszerint a civilizált ember gazdasági tevékenysége, amelyet a jogrendszer korlátai határolna körül. Ezeket a korlátokat nyiltan és rendszerint a gazdálkodó, a megélhetésÉért küzdő ember nem törheti át. Ezeken belül kell anyagi boldogulását keresnie. Hogy akadunk itt-ott kivételekre is, az mitsem von le a most mondottak általános valóságából.
A régibb, kevésbé civilizált időkben szintén megvoltak a gazdasági tevékenységnek a maga társadalmi korlátai, de valószinűleg kevésbé voltak azok - legalább a mai értelemben jogiaknak nevezhetők, mert tágabb alkalma nyilt a primitiv jogirendet sértő erőszaknak a mindennapi kenyérért való küzdelem terén. Hogy pedig civilizálatlan állapotok között tágabb tere nyílik az erőszaknak a magánemberek gazdasági tevékenységében, - ezzel nem azt mondottuk, mintha a civilizált társadalmak lakója nem volna kénytelen legyőzhetetlen kényszerűségekkel szemben állani, hanem csupán azt, hogy a modern viszonyok között a magánember életszükségleteinek megszerzésében sokkal ritkábban támaszkodhatik a jogrend korlátait egyéni önkénnyel áttörő segítségekre, mint azelőtt. Ma sokkal kisebb lehetősége van például annak, hogy valaki földet foglaljon el egyszerűen a maga számára, vagy rablóhadjáratok szervezéséből éljen. Vissza