A könyvek lelke

Irodalmi nevelés/A nyelvi (irodalmi) nevelés és a társas-lélek értelmi működése/Jelrendszer és jelképrendszer

Szerző

Budapest

'Karácsony Sándor: A könyvek lelke ' összes példány

Kiadó:	Exodus-Kiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1941
Kötés típusa:	Könyvkötői papírkötés
Oldalszám:	395 oldal
Sorozatcím:	A neveléstudomány társas-lélektani alapjai
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Részvénytársaság nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ebben a könyvemben társaslélektani alapon írott magyar nyelvtanom problematikáját bogozgatom folytatólagosan. Abban a nyelvi nevelés lehetőségeit kerestem és előfeltételeit szerettem volna nyújtani. Ebben az irodalmi nevelés lehetőségeit iparkodtam megtalálni és előfeltételeit próbáltam adni. A Nyelvtanban még csak társaslélektani módszert használok. Ezúttal már A magyar észjárásról azóta írt könyvem társaslogikai tanulságait is felhasználtam. A felölelt anyag és mindkét filozófiai propaideütikai módszer alkalmazása megint tovább juttattak egy lépéssel: az irodalom és a nevelés kérdései filozófiai fogalmak meghatározásainak és filozófiai rendszer lehetőségének előfeltételeit kutattatták velem és kényszerítették ki belőlem.
Elméleti bevezetésem készült - könnyű észrevenni - időben legutoljára, közvetlenül a könyv megjelenése előtt. Az illusztrációkat hozzá - megint játszva megláthatni ezt is jól figyelő szemmel - nem most, még csak nem is mostanában írtam, hanem 1922 óta mai napig évek hosszú során keresztül, nagyon sokféle megbízásból, nagyon sokfajta ihletésre, nagyon sokfelé. Szerkesztője voltam Az Erő, Magyar Ifjúság, Diákvilág c. lapoknak; állandó munkatársa a Protestáns Szemle, Református Figyelő, Reformáció, Ébresztő c. folyóiratoknak; alkalmi cikkíró néhány más újságban; mint egyesületi embernek iskolánkívüli népmüveléssel is foglalkoznom kellett. Ezt a meglehetősen tarka anyagot változtatás nélkül bocsátom közre most, több okom is van reá, miért így. Legfőképen azért, hiszen nem volna sok értelme, hogy másképen írjam meg évekkel ezelőtt kelt mondanivalóimat, az idő nem ártott nékik, főképen nem cáfolt rájuk. Még azok az írók sem módosíttatták róluk szóló véleményemet, akikről 1928-ban írói arcképeket rajzoltam s azóta nagy csapat új művet adtak ki. Nem változtattam azonban a cikkeken azért sem, mert eredeti alakjukban tanulságosak igazán. Így mutatják őszintén, milyen lényegtelen a mondanivaló érdemlegességére vonatkozólag: hány oldalt vagy hasábot kapott az ember a szerkesztőktől annak idején; öregeknek, művelteknek, városiaknak szólt-e a cikk, vagy egyetemistáknak, gimnázista-gyerekeknek, kevés iskolájú inasoknak, segédeknek, esetleg falusiaknak. Vissza

Tartalom

Előszó	5
Irodalom és irodalmi nevelés
Irodalom	7
Hatás és egyezés	8
Költő és közönség	10
Jelkép	10
Egyetemes jelentés	12
Irodalmi nevelés	14
A költő törekvése kifejezésre	15
A költő izgalma, a konvencionális jel és a közönség dilemmája	17
Siker	19
Stílus	20
Irodalom, a társaslélek érzelmi funkciója	23
Irodalmi nevelés, szintén a tásaslélek érzelmi funkciója	23
Irodalomra csak irodalommal nevelhetni	24
Stílustalanság	25
A stílustalanság: hazugság	26
Tudós és költő, nyegle és fűzfapoéta, amatőr és dilettáns	28
Hang és hangok egymásutánja	30
Orgánum és beszédmodor	30
Leírt irodalom és élőbeszéd	30
Efónia, ritmus, rím	33
Mámor és kötöttség	33
Az író testi mivolta és valóságos környezete	34
Társaslélektani és társaslogikai meggondolások	34
Példák a magyar ritmus történetéből	35
Példák a magyar rím történetéből	35
Példák a magyar költők testi mivolta felől	36
Példák a magyar költők környezetét illetően	38
A magyar irodalom motorikus és auditív is, nemcsak vizuális	39
Szótest és jelentés. Intuíció és felfogás	40
Nyelvmisztika (ősjelentés) és jelentésváltozás (új jelentés)	40
Ihlet és képzelet	43
Oeuvre. Tudományos terminológia és költői írásmodor. Tudományos világkép és a költő belső világa	43
Mondat, fogalom és viszony. Mellé- és alárendelés. Alany és állítmány	51
Cím és tartalom. Tétel és kifejtés	54
Megérzékítés és megelevenítés. Hős és sorsa (vagy végzete)	56
Tudós tételei, feltevései, fikciói kifetése, bizonyítása. Objektumai leírása, helyzetei vázolása, folyamatai előadása, imperativusai végrehajtási utasítása	57
Költő alakjai, tájai, enteriőrjei, érzelmei. Meséi (cselekményei) festése, hangulata, elmondása	57
Gondolatlánc, következtetéssorozat. Meghatározások, felosztások, felsorolások, leírások	57
Érdekes szintagmaszövetés: érzelmi velejáró: mesélőkedv. Erős jelző: jelentésárnyalat: díszítőkedv	58
Szakszerűség és exaktság. Műfaj és műforma	60
Parataxis és hypotaxis, indukció és dedukció, konstrukció és deskripció. Gazdagodás és ökonomia, bonyodalom és epizód, kompozíció és jellemzés	63
Magyar észjárás a kompozícióban és jellemzésben	66
Társaslogikai viszony és társaslogikai fogalom a mondat mélyén	67
Probléma és tényvázlat. Figura és trópus	72
Motívum és téma. Ember és szerep. Filozófia és spekuláció. Tipus és stereotyp fordulat. Élet és halál. Az ember és az élet. Én és te	74
Vázlatszerűen következik, ami még hátra van	78
Viszonyítások a beszéd ténye és tárgya között	78
Personae. Napló, levél, folyó beszéd. Szubjektív, patétikus, szabatos stílus. L'art pour l'art, tendencia, tárgyilagosság, egyéniség, kor szelleme, mű tárgyának kimerítése. (Átértékelés, propaganda, konzum irodalom)	79
Tempora. Elbeszélés, rábeszélés, megbeszélés. Történetírás, szónoklat, értekezés. Archaizálás, jellegzetesség, prófécia. Történeti, társadalmi regény, utópia. Lírai szerep, genre, jóslat. Konzervatív, modern, radikális; reakciós, divatos, destruktív	80
Modi. Elbeszélő nyugalom, indulatos kiáltozás, kérdvekifejtő káté. Gyónásszerű, bizonyságtevő, analitikus (hamis vallomás, kongó szavalat, pszichopatológai) krónika vagy fotográfia, oráció, esszé, epika, dráma líra	80
Modi II. Coniunctivus. Érvelés, cáfolat, hipotétikus formák. Változatosság. Karrikatura (stílparódia, szatíra, irónia, gúny, humor. Életigenlés, élettagadás, relativizmus (cinizmus, bohémség)	81
Aequivalens jel. Invenció, izgalom, élmény. Kíváncsiség és révület	81
Szó- és mondatrend (diszpozíció). Inverzió, ellipszis tautológia. Belső rend: alkat (idom). Utánérzés, lelkesültség, szolidaritás. Népszerűsítés, utánköltés, költői iskola. Irodalmi tudat és irodalmi izlés	82
Egyetemesség, telítettség, kontinuitás, szabályosság és változatosság. A lét örök-aktualitás emberi formája: a szimbolum; izgat és gyönyörködtet: szép	85
A jel: az ember az univerzumban sub specie aeternitatis létező. Csak az egyetemleges jelentés; a szép: az igaz. Az igaz jelrendszere és a szép jelképrendszere: irodalom	86
Jel és jelkép társaspszichológiai és társaslogikai értelemben egyformán: transcendensek	86
Van-e az irodalomnak társaspszichológiai (formai) lehetősége mellett társaslogikai (tartalmi) lehetősége?	87
A magyar irodalom az exisztenciát egyszerre érzi problematikusnak és mégis szükségszerűnek, talányosnak és természetesnek	88
A magyar irodalomból fakadó irodalomszemléletnek is ilyennek kell lenni: organikus egység, reláció elve és valóságban gyökerezett összemlélet jellemezzék	88
Befejezés	89
Azokkal időzöm, akik másszor voltak
Szenci Molnár Albert (1934) RÉ.	93
Szabad-e hozzányúlnunk Molnár Albert zsoltárfordításaihoz? (1940) Magvető Naptára	95
Fazekas MIhály és Lúdas Matyi-ja (1939) EF	97
Csokonai (1940) EF	101
A 150 éves Csokonai (1923) E.	116
Kölcsey (1938) RÉ.	117
Kölcsey vallásossága (1938) RÉ.	118
Katona (1940) EF	121
Kisfaludy Károly (1940) EF	133
Az átértékelt Széchenyi István (1933) D	136
Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István (1928) PSz	137
Petőfi-Centenárium (1922) E	138
Az aktuális Arany János (1932) EF	139
Arany János az idő múlása szerint (1932) RÉ	146
Arany János és eklézsiája (1932)	150
Arany János és az evangélium (1934) PSz	152
Voinovich Géza: Arany János életrajza (1849-1860)	153
Dóczy Jenő: Arany János (1930) PSz	157
Tompa Mihály szobra a Margitszigeten (1940) RÉ	160
Szász Károly (1929) E	162
Még egyszer Szász Károly (1930) E.	166
Az Akadémia Szász Károly-ünnepe (1930) PSz	167
Tolsztoj (1928) RF	168
Ó, mely sokan elvaluvának
Szabolcska (1930) E.	171
Gárdonyi (1922) RÉ	173
Csak a teste (1936) RÉ	175
Lampérth Géza (1934) RÉ	176
Gombócz Zoltán (1928) RÉ	177
Ady (1927) D	182
Móra (1928) PSz	187
Georgicon (1926) PSz.	193
Még egyszer a Georgicon (1926) E	196
A vadember és családja (1936) PSz	197
Kosztolányi (1936) RÉ	198
József Attila (1937) RÉ	200
Komáromi János (1931) PSz.	201
Pataki diákok (1925) M. dec. 8.	207
Még egyszer a Pataki diákok (1926) E	211
Az idegen leány (1927) PSz	212
Reménytelen szerelem (1928) PSz.	216
Császári és királyi szépnapok I. (1928) PSz.	218
Császári és királyi szépnapok II. (1928) E.	218
Régi ház az országútnál (1928) M. dec. 23)	219
Az ősdiák (1930) PSz.	223
Az ősdiák II. (1930) E	227
Az ősdiák III. (1930) MI	227
Ordasok (1932) PSz.	228
Vihorlati szél fúj (1936) PSz.	233
Harangoz a múlt (1933) PSz.	234
Komáromi regényei II. és III. kiadásban (1928) PSz.	237
Komáromi gyűjteményes kiadás. XVII-XX kötet (1934) PSz.	238
Komáromi János, a kálvinista (1937) RÉ.	239
Komáromi János 1890-1937 (1937) PSz.	240
Az a neved, hogy élsz
Szabó Dezső (1928) PSz.	252
Németh László (1937) RÉ	256
Nadányi Zoltán (1928) PSz.	257
Zilahy Lajos (1928) PSz.	261
Süt a nap (1924) PSz.	267
Bodor Aladár (1928) PSz.	268
Szabó Mária (1928) PSz.	273
Incze Gábor: Új "Kistükör" I. (1935) PSz	278
Incze Gábor: Új "Kis tükör" II. (1936) PSz	279
Incze Gábor: Túl az országhatáron (1938) PSz.	280
Incze Gábor: A Kispénzverő-utcában (1939) PSz.	281
Szondy György (1939) PSz.	283
Szondy György: Testvérke naplója (1934) PSz.	288
Fehér Gábor: Semmibe ívelő hídak (1930) MI.	290
Milyen köveket szánunk a szórványmagyarságnak? PSz. Kortsák Jenő: A vasláda (1926)	291
Rácz Pál: A könyvnyitó asszony (1926)	291
Falu Tamás: Kicsinyesek (1926)	291
Kosáryné Réz Lola: Egy hordó bor (1938) ESz.	294
Böszörményi Jenő: Magyar ég alatt. Napkelet	295
Böszörményi Jenő: Verőfényes úton (1928) E.	297
Réz Gyula (1930) MMM.	297
Áprily Lajos: Az aranymosó balladája (1934) D.	298
Marconnay Tibor: Az idő kertje (1938) MI.	298
Sík Sándor: Sarlósboldogasszony (1928) E.	299
Gárdonyi, Ady, Prohászka (1929) E.	300
Színdarabok
Molnár Ferenc: Színház (1922) MI.	300
Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1930) E.	302
Molnár Ferenc: Az üvegcipő (1925) PSz.	302
Szomory Dezső: II. Lajos király (1922) MI.	305
Herczeg Ferenc: Az aranyborjú (1922) MI.	308
Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok (1922) MI.	309
Muraközy Gyula négy színjátéka (1939) MI.	311
Kodolányi János: Földindulás (1939) MI	311
Az aranyrózsa (1939) RÉ.	313
Mégegyszer Az aranyrózsa (1940) EF	314
A "nyelveken szólás" problémái (1932) RF
Szűts Iván: Halott már minden	320
Fekete Lajos: Tengerzúgás	321
Tanka János	323
Szőllősy István: Három királyok útján	325
A "beérkezettek"	327
A vallásos líra szentek-szentjében	328
Verselgető és verselő lelkipásztorok	330
Kaczián Géza: Jézus összes költeményei (1933) RF	332
Három istenes könyv (1934) D	334
Egy eljövendő énekeskönyvi reform elé (1940) IÉ.	335
Jaj, de szép a szép
A misztikum felé (1933) MI.	359
Széljegyzetek D.	361
Szép az, ami érdek nélkül tetszik (1932	361
A fösvény frakkban (1932)	361
A bálna (1932)	362
Temessék el a halottaikat a halottak (1933)	362
Válasz négy kérdésre (1933)	363
A debreceni református Nagytemplom (1931) RF.	364
Tóth Sándor kiállítása (1933) D.	365
Szobor eső (1933) D.	365
Kálvin arca (1936) RÉ.	366
A magyar esztétikai irodalom története (1929) PSz.	368
Harc a művészetért (1928) D.	370
A magyar parasztdal tanulságai zenei kultúránk szempontjából (1940) MZSz.	377
A könyvek lelke (1927) D.	384