A kultúra igazgatása

Jegyzet

Szerző

Takács Albert

Szerkesztő

Lőrincz Lajos

Budapest

'Takács Albert: A kultúra igazgatása ' összes példány

Kiadó:	Államigazgatási Főiskola
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	39 oldal
Sorozatcím:	Szociális-kulturális igazgatás
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	2-06-00-94-05-5
Megjegyzés:	Jegyzet. Megjelent 660+6 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
1. A kultúra és a közigazgatás összefüggései
A kultúra - a legáltalánosabb értelemben - az emberi közösségek magatartását és gondolkodásmódját áttételesen, közvetetten meghatározó szellemi és anyagi javak összessége. A kultúra mindig valamely közösséghez kapcsolódó jelenség, noha természetszerűen hatása a egyén, az individuum szellemi és anyagi tevékenységében jelenik meg. A kultúra tehát tipikusan közösségi, társadalmi termék. Társadalmi abban az értelemben, hogy a társadalom létének és működésének egyik feltétele, de társadalmi abban a vonatkozásban, hogy a kultúrát közösségi magatartás, társadalmi tevékenység teremti meg. Az egyén a közösség tagjaként, a közösséggel való kölcsönhatásban teremtője és felhasználója a kultúrának. A kultúrának. A kultúra társadalmi gyakorlatot mozgató hatása, közösségszervező ereje a közösség elismeréséből fakad. A közösség elismerő aktusa nélkül bármely szellemi vagy anyagi jószág - amely egyébként alkalmas lehet kulturális hatás kiváltására - csak az individuális hasznosság vagy értékesség szempontjai szerint minősíthető.
A kultúra javainak fogyasztása, befogadása elemi emberi igény és szükséglet. Akit e szükségletében korlátoznak, azt lényegi emberi tulajdonságainak kibontakoztatásában akadályoznak. Sőt az az állítás is megkockáztatható - még ha van is ebben egy jó adag politikai cinizmus -, hogy a kulturális fogyasztás egy bizonyos mértékig képes az egyéb anyagi fogyasztást pótolni. Akkor tehát, amikor a közigazgatás a kulturális természetét közvetlenül nem tudja ugyan hasznosítani, de mégis alapvetően fontos számára annak belátása, hogy érzelmileg érzékeny, árnyaltan gondolkodó, a jó és a rossz, az igazságos és az igazságtalan között különböztetni képes ügyfeleivel valószínűleg kevesebb gondja akad majd, mint azokkal, akik ezekkel a kulturális adottságokkal nem rendelkeznek. A kulturális szféra bővítésével és demokratizálásával így a közigazgatás saját sokirányú tevékenységéhez teremti meg a külső hatékonyság egyik nélkülözhetetlen feltételét. Vissza

Tartalom

1. A kultúra és a közigazgatás összefüggései 5
2. A kulturális szféra jogi szabályozásának elvei és modelljei: a közigazgatás világnézeti semlegessége; a szolgáltató közigazgatás 6
2.1. A kultúrához való jog 6
2.2. A művelődéshez való jog 8
3. A kulturális igazgatás szervezeti formái 9
3.1. A szervezeti változások trendjei 9
3.1.1. A decentralizációs igazgatás 10
3.1.2. Centralizációs és koncentrációs tendenciák 11
3.1.3. A privatizáció lehetőségei 12
3.2. A kulturális igazgatás szervezete Magyarországon 13
3.2.1. A központi szervek 13
3.2.2. A helyi szervek 14
4. A kulturális igazgatás területei 16
4.1. A közgyűjtmények igazgatása 17
4.1.1. A közkönyvtárak igazgatása 17
4.1.2. A múzeumok igazgatása 20
4.1.3. A levéltárakkal kapcsolatos igazgatási feladatok 22
4.2. A közművelődési igazgatás 25
4.3. A színházak igazgatása 27
4.4. A művészeti ügyek igazgatása 28
4.5. A sajtóval kapcsolatos feladatok 30
4.6. A rádióval és a televízióval kapcsolatos közigazgatási feladatok 32
4.6.1. A közszolgálati rádió és televízió 33
4.6.2. A kereskedelmi rádió és televízió 34
4.6.3. A jelenlegi szabályozás sajátosságai 35
4.7. A frekvencia gazdálkodás 38
Irodalom 39
Fontosabb jogszabályok jegyzéke 39