1.034.913

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar kézművesipar története

Előszó

Aki kezébe veszi e könyvet és meglátja, hogy kiadóként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jegyzi, megkérdezheti, miért vállalja fel egy történeti munka kiadását egy gazdasági önkormányzat?... Tovább

Előszó

Aki kezébe veszi e könyvet és meglátja, hogy kiadóként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jegyzi, megkérdezheti, miért vállalja fel egy történeti munka kiadását egy gazdasági önkormányzat? Egyszerű lenne a kérdésre kérdéssel felelni, hogy vajon Japánban miért kell egy munkavállalónak - szinte legelső feladataként - az új munkahelye történetét megtanulnia?
Akár egy vállalat, akár egy mesterség múltjának az ismerete erőt, biztatást és tartást adhat a cég munkatársának, illetve az adott foglalkozás művelőinek. Hiszen - akár e lapokat olvasva is - kiderül, bizony nem egyszer került nehéz helyzetbe a magyar iparosság - még a gyakorta oly kedvező színben megjelenített Osztrák-Magyar Monarchia idején is -, ám mégis meg tudott maradni és képes volt a nagy megpróbáltatások dacára talpra állni. Vissza

Tartalom

Dr. Parragh László: Köszöntő 5
Szulovszky János: Bevezetés 9
Könyv születik 9
A kötet felépítése 12
A kézművesipar története iránti érdeklődés
kibontakozása 13
A kézművesség fogalma 21
Források 27
Levéltári források 29
Vissi Zsuzsanna: A feudális kor forrásai 29
A földesúr levéltára 29
A város, vármegye vagy más közigazgatási kerület
levéltára 30
A Magyar Országos Levéltár irategyüttesei 30
Helytartótanácsi Levéltár 31
Magyar Kancelláriai Levéltár 31
Kincstári Levéltárak. A Magyar Kamara Archivuma 32
Bakács Bernadette - Oborni Teréz:
Az erdélyi kézművesipar történetének forrásai az
Erdélyi Kormányhatósági Levéltárakban 33
A gyulafehérvári káptalan levéltára 33
A kolozsmonostori konvent levéltára 34
Erdélyi kormányzati szervek levéltárai 35
Dóka Klára: A kapitalizmus magyarországi első időszakának forrásai
(1850-1950) 37
Szulovzsky János: Nyomtatott források 41
Képi források 45
Tárgyi emlékek 53
Az emlékezet tárnája 55
Történeti áttekintés 61
Gömöri János: A Kárpát-medence kézművessége
a magyar honfoglalás előtt 63
Az avar kor 63
Fazekasság 65
Csontfaragás, fafaragás 65
Gyöngykészítés 65
Fémművesség 66
Vaskohászat "és kovácsmesterség 67
A Kárpát-medence a magyar honfoglalás előestéjén 68
Fodor István: A magyar kézművesség
a 9-10. században 71
Kovácsmesterség 73
Ötvösség 75
Fazekasság 78
Nyergesmesterség 79
Íjkészítés 81
Szövés-fonás, nemezkészítés 82
Tímármesterség, szűcsmunka 84
Csont- és fafaragás 84
Takács Miklós: Kézművesség az Árpád-korban 87
Az Árpád-kori kézművesség
a régészeti leletek tükrében 88
Vasolvasztás, vasfeldolgozás 92
Színesfém-megmunkálás, ékszerművesség 94
Fazekasság 97
Szövés-fonás 99
Csontművesség 100
Hol laktak az Árpád-kori kézművesek? 101
Az Árpád-kori kézművesség
az írott források tükrében 102
Skorka Renáta: A céhrendszer kibontakozása 109
A városfejlődés, mint a kézművesség fő színtere 109
Szakmák szerinti differenciálódás 112
Kézművesség és a városi tér Il6
A céhrendszer előzményei 117
Az első kézműves céhek 119
A korai céhszabályok 121
A korai céhek tagsága 125
A mezővárosok kézművessége 126
A magyarországi céhfejlődés második korszaka 130
A kézművesek vagyoni differenciálódása 131
Inas - legény - mester 133
A céhfejlődés második korszaka a mezővárosokban 142
Exkurzus: Kézművesek Pozsonyban a
középkorban és az újkor hajnalán 145
Szende László: Műhelyek, mesterségek a késő középkori
és a kora újkori Magyarországon 151
Élelmiszer- és vegyipar 151
A mindennapi kenyér 151
Mészárosok és mészárszékek 153
Vegyipar 153
Fém- és fémfeldolgozó ipar 154
A fémfeldolgozáshoz 155
kapcsolódó mesterségek 155
Ötvösök 155
Bronzművesek 156
Vasművesség 158
Bőr- és bőrfeldolgozó ipar 159
Textil- és textilfeldolgozó ipar 160
Fa- és fafeldolgozó ipar 162
Építőanyag-, építőipar 164
Agyagipar 167
Kézművesség a három részre szakadt
Buza János: Magyarországon 171
Bányászat 173
Vasbányászat és vasgyártás 175
Sóbányászat 176
Élelmiszeripar 176
Sütőipar 178
Sörfőzés 179
Húsmívesség 180
Bőrkikészítés és -feldolgozás 181
Ruházati és szövőipar 182
Fémművesség 184
Fa- és építőipar 186
Egyéb iparágak 187
A városok iparos és kereskedő népessége 189
Oszmán kézművesség (Gerelyes Ibolya) 193
A török céhszervezet, az iparágak megszervezése 193
Török áruk a királyi Magyarországon és Erdélyben 194
Török iparosok a hódoltságban 196
Agyagművesség 198
Török keramika 199
Talpas tálak 199
Korsók 199
Balkáni-délszláv keramika 200
Pipák 200
Réz- és bronzművesség 200
Ötvösség 202
Bőrművesség 203
Textilipar 203
Pásztor Emese: Oszmán-török textilmunkák a
királyság és az erdélyi fejedelemség
nemesi udvarházaiban 204
Dóka Klára: A kézművesipar a török kiűzésétől
a céhek megszüntetéséig (1686-18-2) 209
Változások a népességben 209
Céhek: folytonosság és újjáalakítás 210
A céhfiliák elszaporodása 212
Iparűzés a falvakban és az uradalmakban 213
A céhek belső élete 214
Új igények - új iparok 215
Támadások a céhrendszer ellen 221
A kézművesség és a népesség 227
A kézműipar differenciálódása 228
A legények helyzete 231
Erősödő konkurencia 232
Az Ideiglenes Iparrendtartás 235
Súlyponteltolódások a gazdasági életben 236
Az Iparrendtartás céhreformjától
a céhek megszüntetéséig 240
Szulovszky János: A kézművesipar helyzetének változásai a céhek
megszüntetésétől az államosítás küszöbéig
(1872-1945) 243
A kézművesség az iparigazgatás rendszerében 244
Ipartámogatás: kiállítások.
mozgalmak és javaslatok 251
A szakképzés problémája 252
Közszállítások ügye 252
Az első ipartámogató törvény 253
A Baross-korszak 254
Baross iparpolitikájának irányelvei és eszközei 255
A szakképzés, mint stratégiai feladat 257
Közszállítások 257
Ipari és kereskedelmi alap 258
Ipartanács 258
Az ipartámogatás ügye az első világháborút megelőző
negyedszázadban 259
Átformálódó kézművesiparok 260
Élelmiszeripar 261
Pék 261
Mészáros és hentes 261
Kovácsok 262
Lakatosok 263
Bádogosok 263
Bőripar 264
Tímár 264
Csizmadia 265
Cipész 266
Szűcs 266
Szíjgyártó 267
Textil- és textilfeldolgozó ipar 267
Takácsok 267
Szabók 268
Faipar 269
Ács 269
Asztalosipar 270
Esztergályos 271
Kádár 271
Kocsigyártás 272
Agyagművesség 273
Fazekasság 273
Kályhások 274
Pipakészítés 274
Új iparok 275
Mentalitásbeli akadályok 276
Az első világháború és Trianon hatása 277
Kézművesipar a két világháború között 278
Három nemzedék a kisiparban 284
A magyarországi kézműipar
változásai (1945-2000) (Kaposi Zoltán) 287
A kisipar a második világháború utáni években 288
A kisipar és az államosítások 294
Az első ötéves terv és a kisipar
átszervezési modellje 297
A fennmaradás esélye: a kisipari
termelőszövetkezetek 1950-68 között 302
A kézműipar lehetőségei
az 1968-as gazdasági reform után 309
Gazdasági rendszerváltás és a kézműipar 316
Mesterség mozaikok 325
Szulovszky János: A kézművesek és a szentek
közössége 327
Nagybákay Péter: A céhláda 331
Domonkos Ottó: A legényvándorlás 335
Vida Gabriella: Fazekasok, fazekasközpontok 339
Dunántúl 342
Dél-dunántúl 343
Dél-alföld 344
Felvidék 345
Erdély 347
Felső-Tisza-vidék és a Partium 350
Közép-Tisza-vidék 352
Sabján Tibor: Kályhásmesterség 355
Veres László: Az üveg mesterei 363
Szulovszky János: Bőrművesség magyar módra 367
Flórián Mária: Szabók 371
Hajdú Tamás: Gombkötők, paszományosok 377
Méri Edina: Kékfestés 381
Kiss Erika: Ötvösség 385
P. Szalay Emőke: Ónművesség 393
Csukovits Enikő: Órák és órásmesterek
a középkori Magyarországon 397
Balázs György: Malmok, molnárok 403
Szilágyi Miklós: A sütőiparosok 415
H. Csukás Györgyi: Építőiparok 419
Szulovszky János: Kéményseprők 427
Nagy Zoltán: Kádármesterség 431
Kemecsi Lajos: Kocsigyártás 435
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Hintógyártás 441
Selmeczi Kovács Attila: Szappanosok, gyertyamártók és
gyertyaöntők 445
Szulovszky János: A borbélytól a fodrászig 451
Bódi Zsuzsanna: Magyarországi cigány kézművesség 455
Utóhang 463
Szulovszky János: Kézművesség a 21. században 465
Juhász József: Egy iparos hitvallása 469
Pontosabb irodalom 471
Múzeum ajánló 479
Képek jegyzéke 481
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv