A minőségügy alapjai

Tartalom

A) A MINŐSÉGÜGY ÉRTELMEZÉSE
Bevezető 13
A minőségügyről 13
A minőségügy jelentőségéről 13
A minőségügy nevezéktanáról 14
A minőségügy irodalma 14
I. Az igénykielégítési folyamat 17
1. Az igénykielégítési folyamat értelmezése 17
Az igénykielégítési folyamat lényege 17
A teljes igénykielégítési folyamat főbb szakaszai 18
Az igénykielégítési folyamat működése 19
2. A vállalkozás 20
A vállalkozás mint gazdasági tevékenység 20
A vállalkozás mint fogyasztó-termelő folyamat 20
3. Az igénykielégítési folyamat közege és környezete 21
Az igénykielégítési folyamat közege 21
Az igénykielégítési folyamat környezete 22
4. Az igénykielégítési folyamat érdekeltjei 22
Termelői érdekeltek 22
Fogyasztói érdekeltek 22
Társadalmi érdekeltek 22
A vállalkozás érdekeltjei 22
II. Az igénykielégítési folyamat közege 24
1. Az igénykielégítési folyamat jogi közege 24
Jogi alapfogalmak 24
A jogforrás, a jogalkotás és a jogszabály 25
A jogrendszer fogalma és tagozódása 27
A jogalkalmazás, az igazságszolgáltatás rendszere 28
A piaci igénykielégítési folyamat jogi közege 29
2. Az igénykielégítési folyamat gazdasági közege 29
A piacgazdaság 29
A vállalkozások szabályozása 29
Az innováció 29
3. Az igénykielégítési folyamat társadalmi közege 31
A társadalmi intézményrendszer 31
Az államigazgatás és a közigazgatás 31
A polgári (civil) szervezetek 31
Az igénykielégítési folyamat minősége 32
1. A minőség filozófiai értelmezése 32
A minőség általános filozófiai értelmezése 32
A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése 33
2. Az igénykielégítési folyamat és a vállalkozás minősége 34
A minőség fogyasztói értelmezése 34
A minőség termelői értelmezése 35
A minőség társadalmi értelmezése 35
A minőség minőségügyi értelmezése 36
A vállalkozás minősége 36
3. Az igénykielégítési folyamat minősítése 37
A fogyasztói minősítés 37
A termelői minősítés 38
A társadalmi minősítés 38
A folyamat minősítése 38
4. Az igénykielégítési folyamat minőségének összetevői 38
Az adott időpontbeli minőség 38
A minőség időbelisége: a megbízhatóság 39
A minőség elfogadható kockázata: a biztonság 39
Az igénykielégítési folyamat megfelelősége 39
IV. Az igénykielégítési folyamat megfelelősége 40
1. A megfelelőség 40
A megfelelőség értelmezése 40
Megfelelőségvizsgálat 40
A megfelelőség követelményrendszere 40
Megfelelőségmegállapítás és -tanúsítás 41
2. A minőség és a megfelelőség kapcsolata 41
Hasonlóság és különbözőség 41
A megfelelőségből következik a minőség? 43
A megfelelőség követelményrendszerének a kidolgozása 43
A minőség biztosítása a megfelelőség által 43
V. Az igénykielégítési folyamat minőségének összetevői 45
1. Az igénykielégítési folyamat adott időpontbeli minősége 45
A minőség előnyös összetevői 45
Hasznos összetevők 45
Élvezeti összetevők 45
A minőség hátrányos összetevői 45
Káros összetevők 45
Veszélyes összetevők 46
2. Az igénykielégítési folyamat minőségének időbelisége, a megbízhatóság 46
Az igénykielégítési folyamat minőségét meghatározó rendszerállapot 46
Hibaforrás, hiba és meghibásodás 46
Vizsgálat, igazolás, érvényesítés 47
A folyamat működőképessége 47
A folyamat megbízhatósága 47
A megbízhatóságelmélet 48
A rendszerek megbízhatósága 49
A teljes körű hatékony karbantartás (TPM) 53
3. Az igénykielégítési folyamat minőségének elfogadható kockázata, a biztonság 56
Kockázat, védelem, biztonság 56
VI. A minőségügy értelmezése 62
1. A minőségügy tárgya 62
A minőségügyi szabályozási rendszer 62
Az értékteremtő minőségügy 63
2. A minőségügy tartalma 63
3. A minőségügy terjedelme 64
4. A minőségügy tipikus problémái 64
B) A NEMZETI MINŐSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁS
I. A nemzeti minőségügyi szabályozórendszer 68
1. A nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer 69
A nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer célja 69
A nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer felépítése 69
2. A nemzeti minőségügyi szabályozórendszer 70
A nemzeti minőségügyi szabályozórendszer célja 70
A nemzeti minőségügyi szabályozórendszer felépítése 70
A nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer bejelentése 70
A hazai minőségügyi szabályozási rendszer 71
3. A nemzeti minőségpolitika kialakítása 73
A nemzeti minőségpolitika jelentősége 73
A kormányzati minőségpolitika 73
A nemzeti minőségpolitika 74
4. A minőségügyi szabályalkotás 74
A minőségügyi szabályalkotás 74
A minőségügyi szabályozók 75
Az EU minőségügyi szabályozói 76
Az EU fontosabb minőségügyi szabályozói 79
5. A minőségügyi helyzet figyelése 79
6. A minőségügyi helyzet értékelése 79
A technológiai hatásértékelés jelentősége 79
A technológiai hatásértékelés fogalma 80
A technológiai hatásértékelés típusai 81
A technológiai hatásértékelés módszerei 82
7. A minőségügyi szabályozási rendszer végrehajtási szintje 84
II. A műszaki szabályozási minőségügyi rendszer 85
1. A műszaki szabályozási minőségügyi rendszer 85
A műszaki szabályozás célja 85
A műszaki szabályozási minőségügyi rendszer felépítése 85
2. A szabványosítás 86
A nemzeti szabványosítás 86
Az európai szabványosító szervezetek 87
A Nemzetközi Szabványosító Szervezet (ISO) együttműködése az európai szabványosító szervezetekkel 89
A szabványosítás és az EU jogalkotás összehangoltsága 90
A hazai szabványosítás új rendje 90
3. A mérésügy 91
4. Az általános műszaki szabályozási rendszer 92
Az általános műszaki szabályozási rendszer felépítése 92
Megfelelőségvizsgálat 93
Megfelelőségtanúsítás 93
Minőségügyi elismerés (akkreditálás) 93
Minőségügyi felügyelés 94
5. A hatósági műszaki szabályozási rendszer 94
A hatósági műszaki jogi szabályozás célja 94
A hatósági műszaki jogi szabályozási rendszer felépítése 95
A hatósági vizsgálat és tanúsítás szervezeteinek kijelölése és bejelentése 95
Hatósági vizsgálat, átvizsgálás, vizsgáztatás, értékelés, tanúsítás és jelölés 97
Hatósági műszaki engedélyezés és bejegyzés 98
Hatósági műszaki felügyelés 98
III. Az igazságszolgáltatási minőségügyi rendszer 85
1. A társadalmi érdek védelme 99
Bevezetés 99
A szerződés 100
A fogyasztóvédelem büntetőjogi eszközei 102
A minőség védelme 102
A szerzői és iparjogvédelem 104
A fogyasztó megtévesztése 106
2. A fogyasztói érdek védelme 107
Bevezetés 107
Együttműködés és tájékoztatás 107
A reklám 108
A szavatosság 110
A jótállás 116
A hibás teljesítés szubjektív szankciói, a kártérítés 120
A kötbér 121
A termékfelelősség 123
3. A termelői érdek védelme 125
Bevezetés 125
A találmányok szabadalmi oltalma 126
A szellemi termékek más oltalmai 133
A védjegy 136
A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó versenyszabályok 145
IV. Az elősegítő minőségügyi rendszer 149
1. Az elősegítő minőségügyi rendszer értelmezése 149
Az elősegítő minőségügyi rendszer célja 149
Az elősegítő minőségügyi rendszer felépítése 149
2. Minőségügyi tájékoztató rendszer 149
3. Minőségügyi serkentő rendszer 149
4. Minőségügyi támogatási rendszer 150
5. Minőségügyi oktatási-kutatási-fejlesztési rendszer 150
Minőségügyi oktatás 150
Minőségügyi kutatás-fejlesztés 151
Minőségügyi tanácsadás 151
C) A VÁLLALATI MINŐSÉGMENEDZSMENT
I. A vállalat minőségmenedzsmentje 155
1. A vállalat minőségmenedzsmentjének értelmezése 155
A vállalati minőségmenedzsment-rendszer 155
A vállalati minőségmenedzsment-rendszer felépítése 156
2. A vállalati felső vezetés minőségügyi tevékenységei 157
Alapvető minőségügyi tevékenységek 157
A vállalat minőségmenedzsmentjének minőségügyi szabályozói 158
3. A minőségügyi felső vezetési tevékenység 160
Alapvető tevékenységek 160
A minőségpolitika kifejtése, stratégia és terv készítése 160
Minőségügyi felügyelés 160
A minőségügyi helyzet minőségügyi értékelése 160
4. A termelés minőségmenedzsmentje 160
A minőségügyi termelési egység meghatározása 161
Részletes minőségügyi tervezés 162
A termelési egység minőségügyi felülvizsgálata 162
A termelési egységek minőségügyi helyzetének értékelése 162
5. A termelési egység minőségmenedzsmentje 163
A termelési egység minőségmenedzsment-rendszere 163
A termelési egység minőségmenedzsmentje 163
A termelési egység minőségbiztosítása és minőségtökéletesítése 164
II. A termelési egység minőségbiztosítása 165
1. A termelési egység minőségszabályozása 165
A termelési egység minőségszabályozásának értelmezése 165
A termelési egység minőségszabályozási rendszerének felépítése 165
A termelés folyamatszabályozása 166
A termelés megfelelőségszabályozása 168
A meg nem felelés kezelése 169
A termelési egység minőségszabályozó rendszere 170
A termelési egység minőségszabályozása 170
2. A termelőrendszer minőségszabályozása 171
A termelőrendszer életpályája 171
A termelőrendszer minőségképessége 171
A termelőrendszer tevékenységei 172
A termelőrendszer megfelelőségszabályozása 172
A termelőrendszer minőségszabályozása 172
3. A termelésellátás (logisztika) minőségszabályozása 174
4. A termelési egység minőségbiztosítása 174
III. A termelési egység minőségtökéletesítése 175
1. A minőségtökéletesítés értelmezése 175
A minőségtökéletesítés elvei 175
A minőségtökéletesítés környezete 175
A minőségtökéletesítés módszertana 176
A minőségtökéletesítés eszközei és technikái 176
A minőségtökéletesítés menedzsmentje 176
2. A termelési egység minőségtökéletesítése 176
A termelési egység minőségtökéletesítésének felépítése 176
A minőségelemzés 177
A minőségfejlesztés 178
A termelési egység folytonos
minőségtökéletesítése 179
A minőségtökéletesítés terjedelme 179
3. Az üzleti folyamatok újjáalakítása 180
Az üzleti folyamat értelmezése 180
A kritikus üzleti folyamatok 180
A kritikus folyamatok tökéletesítése 180
A változtatásmenedzsment 181
Az üzleti folyamatok újjáalakítása 181
A folyamatminőség tökéletesítése és a folyamat újjáalakításának a kapcsolata 181
IV. A teljes termelési folyamat minőségmenedzsmentje 183
1. A tervezés minőségmenedzsmentje 183
A terméktervezés minőségmenedzsmentje 184
A technológiafejlesztés minőségmenedzsmentje 187
A termelőrendszer-tervezés minőségmenedzsmentje 187
A termelésellátó rendszer tervezésének minőségmenedzsmentje 187
2. A termelő- és a termelésellátó rendszer létesítésének minőségmenedzsmentje 188
A termelőrendszer-létesítés minőségmenedzsmentje 188
A termelésellátórendszer-létesítés minőségmenedzsmentje 188
3. A termelés minőségmenedzsmentje 188
A termeléstervezés minőségmenedzsmentje 188
A szűkebb értelemben vett termelés (gyártás/szolgáltatás) minőségmenedzsmentje 189
A termelőrendszer-fenntartás minőségmenedzsmentje 189
A termelésellátás minőségmenedzsmentje 189
4. A fogyasztókapcsolat minőségmenedzsmentje 189
Az értékesítés minőségmenedzsmentje 190
A fogyasztók tájékoztatásának minőségmenedzsmentje 190
A termékkövetés 190
A termékbeállítás minőségmenedzsmentje 191
A fogyasztás minőségmenedzsmentjének termelői segítése 191
A termék-működőképességbiztosításának minőségmenedzsmentje 191
A fogyasztói reklamációk intézése 191
A termékvisszahívás minőségmenedzsmentje 191
A termékfelelősséggel kapcsolatos tevékenységek minőségmenedzsmentje 192
A termék-újrahasznosítás minőségmenedzsmentje 192
5. A teljes termelési folyamat teljesítményjellemzői 192
A teljesítményjellemzők értelmezése 192
A fejlődés tipikus teljesítményjellemzői 193
A termelési folyamat teljesítményjellemzői 193
A szolgáltatások teljesítményjellemzői 201
V. A vállalat minőségügyi rendszere 202
1. A vállalat minőségügyi rendszerének értelmezése 202
A vállalat minőségügyi rendszerének értelmezése 202
A vállalat minőségügyi szervezete 203
A minőségügyi szervezet főbb tevékenységei 203
2. A vállalati minőségügyi rendszer követelményei 205
Az ISO 9000 szabványsorozat követelményei 205
A minőségügyi rendszerrel szembeni minőségi díj követelményei 208
3. A vállalat minőségügyi rendszerének dokumentumai 208
A minőségügyi dokumentumok 208
A vállalati minőségügyi kézikönyv 208
A minőségügyi tevékenységekre vonatkozó eljárásutasítások 211
4. A minőségügyi rendszer létrehozása, átvizsgálása és tanúsítása 213
A minőségügyi rendszer létrehozása, illetve fejlesztése 213
A minőségügyi rendszer átvizsgálása 213
A minőségügyi rendszer tanúsíttatása 215
VI. A teljes körű minőség-menedzsment (TQM) 216
1. A teljes körű minőségmenedzsment értelmezése 216
A teljes körű minőségmenedzsment értelmezése az irodalomban 216
A TQM értelmezése szabványokban 220
A teljes körű minőségmenedzsment teljes körűségének értelmezése 221
A teljes körű minőségmenedzsment szemlélete, módszere és eszköztára 223
A teljes körű minőségmenedzsment lényege 224
2. Emberközpontúság, a minőségmenedzsment emberi tényezői 226
A TQM szemléletű ember 226
Az emberi tényezők hatékonyságának növelése 230
A minőségi díj-követelményrendszer előírásai az emberi erőforrásmenedzsmenttel szemben 231
3. Hatékonyság, az idő- és az erőforrások jelentősége a minőségmenedzsmentben 235
Hatékonyság 235
A hatékonyság növelése 236
4. Minőséggazdaságosság, a minőségmenedzsment pénzügyi kérdései 237
A minőségköltségek típusai 237
A minőségköltség-program 238
A hibamegelőzés költségei 238
A megfelelőségértékelés költségei 239
A belső hibák költségei 239
A külső hibák költségei 239
Egyéb költségek 239
Költségelemzés 240
D) AZ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT MINŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
I. Az igénykielégítési folyamat minőségértékelésének alapelvei 243
1. A minőség mérhetősége 243
A minőség mérésének problémái 243
A minőség mérésének szükségessége 243
A minőséget leíró jellemző tulajdonságok 244
A minőség mérésének bizonytalansága 244
A minőség mérésének veszélyei 244
2. A minőség értékelésének módszerei 244
A minőséget értékelő tulajdonságok 244
A minőséget értékelő módszerek 245
3. A minőségek összehasonlítása 245
A minőségszínvonal összehasonlítása 245
A színvonal-összehasonlítás folyamata 245
II. Minősítés minőségmutató alapján 246
1. A minősítés elve 247
A minősítés folyamata 247
A minőségjellemzők meghatározása 247
A minőségmutató számítása 247
Minőségi rangsorolás 249
Minősítés 249
2. Példák minőségmutatós minősítésre 250
Az élelmiszerek minősítése 250
Szoftverek minősítése 250
A minőségi díjak értékelőrendszere 250
3. Példa a speciális TQM minőségmutató számítására: a Trafalgar minőségmenedzsment-szolgáltatás TQM értékelő-rendszere 250
A TQM értékelőrendszer vizsgált kérdéskörei és értékelő pontszámai 250
A TQM teljesítmény minőségi besorolása 252
III. Az igénykielégítési folyamat minőségmutatója: a minőség díj értékelőrendszere 254
1. A minőségi díjak célja és szerepe 254
2. Az európai minőségi díj követelményrendszere 254
Adottságok 254
Eredmények 256
3. A követelmények teljesítésének mérése 257
4. A minőségi díj minőségmutatójának számítása 257
IV. A többtényezős döntéshozatal mint minősítő módszer 259
1. A többtényezős döntéshozatal 259
A többtényezős döntéshozatal értelmezése 259
2. A többtényezős döntéshozatal elvi és gyakorlati problémái 261
3. A többtényezős döntési feladat megfogalmazása 261
4. A lehetséges objektumok halmaza 262
5. Az objektumok jellemzése a tulajdonságaikkal 262
6. Az objektumokat jellemző tulajdonságok kiválasztása 263
7. A tulajdonságok súlyozása 264
A tulajdonságokat súlyozó módszerek 264
A tulajdonságok súlyozásának problémái 266
8. A tulajdonságértékek meghatározása 267
9. Az objektumok értékelése 268
Az objektumok előszűrése tulajdonságértékeik alapján 268
Az objektumok értékelése többféle skálán mért tulajdonságaik alapján 268
Az objektumok értékelése a tulajdonságértékek aggregálásával 270
10. Az objektumokkal kapcsolatos döntés 276
V. Minősítés alakfelismerő módszerekkel 277
1. Alakfelismerő módszerek 277
Az alakfelismerés elve 277
Alakfelismerő módszerek 277
Ellenőrzött osztályozás 278
Klaszteranalízis 279
Az alakfelismerő módszerek típusai 279
2. Ellenőrzött osztályozó módszerek 280
Osztályozás jellemző pontok alapján 280
Osztályozás szeparálófüggvényekkel 280
Osztályozás zárt térrészek alapján 280
3. Minősítés alakfelismerő (ellenőrzött osztályozó) módszerekkel 281
A minősítés elve 281
Alkalmazások 281

Témakörök