1.031.315

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tudásalapú társadalom kialakulása Magyarországon

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A '90-es években világossá vált, hogy a fejlődés fenntartható tételéhez valamilyen szintű kutatás és a jól működő egyetemek elengedhetetlenek a nem igazán fejlett országokban is. Következésképpen a „fejlett" világból érkező fejlesztésgerjesztő impulzusoknak e területre is ki kell terjedniük.
A klasszikus „agypolitikákkal" szemben már csak ezért is érdemes az akadémiai és a versenyszféra tudástermelő szükségletét külön kezelni. Az akadémiai rendszerek szerkezete országonként vagy országcsoportonként eltér, a versenyszféra aktorai értelemszerűen jobban hasonlítanak egymásra.
Mindebből következik egy újfajta versenypolitika is. Hiszen, a megszerzett új humán tőkét nemcsak a kibocsátó ország esetleg javuló foglalkoztatási lehetőségeivel szemben kell megtartani, hanem más „fejlett" nemzetközi versenytársakkal szemben is. Ráadásul eközben a műszakiak/természetkutatók értéke a bevándorlók humán tőkéjében a '90-es években emelkedik.
A rendelkezésre álló nemzetközi adatokból... Tovább

Fülszöveg

A '90-es években világossá vált, hogy a fejlődés fenntartható tételéhez valamilyen szintű kutatás és a jól működő egyetemek elengedhetetlenek a nem igazán fejlett országokban is. Következésképpen a „fejlett" világból érkező fejlesztésgerjesztő impulzusoknak e területre is ki kell terjedniük.
A klasszikus „agypolitikákkal" szemben már csak ezért is érdemes az akadémiai és a versenyszféra tudástermelő szükségletét külön kezelni. Az akadémiai rendszerek szerkezete országonként vagy országcsoportonként eltér, a versenyszféra aktorai értelemszerűen jobban hasonlítanak egymásra.
Mindebből következik egy újfajta versenypolitika is. Hiszen, a megszerzett új humán tőkét nemcsak a kibocsátó ország esetleg javuló foglalkoztatási lehetőségeivel szemben kell megtartani, hanem más „fejlett" nemzetközi versenytársakkal szemben is. Ráadásul eközben a műszakiak/természetkutatók értéke a bevándorlók humán tőkéjében a '90-es években emelkedik.
A rendelkezésre álló nemzetközi adatokból meglehetősen jól látszik, hogy ma a diplomások („magasan képzettek", „kutatók-fejlesztők") nemzetközi áramlásában meghatározó kibocsátóként másfél tucat ország játssza a főszerepet. A vonatkozó politikákat is számukra dolgozzák ki, s azok így a „kicsikre", így ránk is csak nagy fantáziával alkalmazhatóak. Vissza

Tartalom

Előszó 7
I. A VÁLTOZÁSOK DINAMIKÁJA
Farkas János: A tudástermelés átalakulásának történeti mintái 12
Ferencz Zoltán: A közvélemény által megfogalmazott jövőképek változásai 36
Tamás Pál: Felzárkózó tudástársadalom: a finn modell 52
II. OKTATÁS, KÉPZÉS
Kozma Tamás - Barta Ágnes - Híves Tamás - Radácsi Imre: Oktatás Magyarországon 76
Lukács Péter: A felsőoktatás rendszere 127
Csizmady Adrienne: A Life Long Learning helyzete 144
Tamás Pál: Tudományos diaszpórák: a nemzeti humán tőke kiegészítő forrásai 160
III. AZ INNOVÁCIÓ
Havas Attila: A nemzeti innovációs rendszer lehetséges fejlődési útjai 184
Nyiri Lajos: Nemzetközi nagyvállalatok szerepe a K+F tevékenység nemzetköziesedésében 224
Mosoniné Fried Judit: Kutatás és fejlesztés. Statisztikai vagy tudománypolitikai kategória? 258
IV. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK HATÁSAI
Makó Csaba - Illésy Miklós: Technológiai és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája 288
Kováts Ildikó: A digitális műsorszórás hatása a magyar médiakultúrára 309
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv