Tűnődések, vélekedések (dedikált példány)

Szerző

Lektor

'Árpás Károly: Tűnődések, vélekedések (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Madách Irodalmi Társaság
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	295 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	978-963-9386-71-6
Megjegyzés:	Árpás Károly szerző által dedikált példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A történelem iránti érdeklődés Magyarországon a rendszerváltás előkészületének
tekintett időszakban növekedett meg ugrásszerűen: új folyóiratok keletkeztek, a
közönség egyszerre volt kíváncsi napjaink és múltunk eseményeire; s míg lezajlot-
tak (de be nem fejeződtek) az átértékelések - lásd új összegzéskísérletek a tu-
dósok megpróbálkoztak a különböző történettudományi iskolák és módszerek
szintézisével.
A történelem azonban önmagában nem lesz több a múlt ilyen vagy olyan leké-
pezésénél, ha nem helyezkedik filozófiai alapokra. A történetfilozófia, a történe-
lemfilozófia iránti érdeklődés máig nem szűnt meg, akár ma is (2002-ben) külön-
féle „friss" kiadványokkal találkozhatunk a könyvesboltokban, s ez csak a laiku-
soknak készül. A dolgozat írója nem kívánja szemlézni a kortárs elméleteket; nem
a történetfilozófiával, csak a történelem elméletének egy elemével foglalkozik, a
történelmi idővel.
Megvallom, a történelmi idő problémája sokszorosan érint. Nemcsak mert
benne élek-élünk (s jövőnk, gyermekeink jövője is érdekel), hanem mert szemé-
lyesen is kapcsolódom hozzá. Amikor ezt a témát választottam, akkor még nem
tudtam, mekkora jelentőségű lehet a szakkifejezések értelmezése és elkülönítése.
Ám fölidézve az egyetemi előadásokat és jegyzeteket, világos lett számomra, hogy
a pontosítással kell kezdenem. A történelmi idő problematikájához a történelem-
szemlélet és a történelemfilozófia viszonyát kell tisztáznom.
A történelemszemlélet még nem történelemfilozófia
Értelmezésem kiindulópontja: a történelemszemlélet szűkebb jelentést hordoz,
mint a történelemfilozófia.
A történelemfilozófia tágabb és „magasabb rendű" fogalom; a történettudomá-
nyi kutatások alapja, a történelmi cikkek, monográfiák megírásának alapfeltétele. Vissza

Tartalom

Történelemszemléleti vázlatok I.
(Fejlődésfelfogások bemutatása a kiegyezés koráig)
Prológus 9
I. Az idő-probléma megjelenése 11
II. Az első értelmezési kísérletek 14
III. A tudományos igényű történelemképek kialakulása 16
IV. A felvilágosodás 19. században ható felfogásainak áttekintése 20
V. Kölcsey Ferenc történetfilozófiája: a rendszer „magyarosítója" és „reformálója" 23
VI. Átmenet a modern értelemben vett „lineáris teleologikus" történelemszemlélet felé 26
VII. Madách példája 28
Epilógus 50
Jegyzetek 51
Rezümé 61
Kultúra és irodalom
Alapvetés 63
Kultúra és szocializáció 66
Szocializáció és oktatás 69
Az irodalom válsága 76
Irodalom és kultúra a harmadik évezredben 80
Jegyzetek 84
Függelék; Egy elképzelt irodalom- (magyar) oktatás vázlata 93
A múlttá váló jelenbe rejtett jövő (Tudományos igényű feltáró dolgozat az anyanyelv mai [2009] állapotáról)
Bevezetés: A nézőpont körülhatárolása 103
A magyar nyelvhasználat helyzete 106
Javaslatok a magyar nyelvhasználat változásának befolyásolására 128
Berekesztés 153
Jegyzetek 155
A magyar irodalom története
Előbeszéd 169
Ősi irodalmunkról (A kezdetektől a 11. századig) 170
A középkor irodalma (A 11. századtól a 15. századig) 172
A reneszánsz Magyarországon (A 14. századtól a 17. századig) 174
A manierizmus a magyar irodalomban (A 16-17. század fordulójától a 17. század első feléig) 177
A magyar barokk irodalma (A 16. század végétől a 18. századvégéig) 179
Klasszicizmus a magyar irodalomban (A 18. századtól a 19- század első harmadáig) 183
A szentimentalizmus a magyar irodalomban (A 18. századtól a 19. század első harmadáig) 188
A magyar rokokó (A 18-19. század fordulóján) 191
A romantika a magyar irodalomban (A 19. század elejétől a 20. század elejéig) 192
A realizmus a magyar irodalomban (A 19. század közepétől a 20. század közepéig) 208
Egy kelet-európai specialitás: az ún. hangulatköltészet (A 19. század utolsó harmada) 214
A naturalizmus a magyar irodalomban (A 19-20. század fordulója) 216
A szecesszió a magyar irodalomban (A századfordulótól az első világháború végéig) 217
Az impresszionizmus jelentkezése (A századelőtől a 30-as évek végéig) 219
A szimbolizmus és a magyar irodalom (A századfordulótól a 30-as évek végéig) 220
A modernség: az irányzatok keveredése a magyar irodalomban (A századfordulótól a 30-as évek végéig) 221
A magyar avantgárd irodalom (Az 1910-es évek közepétől a 30-as évek végéig) 227
A sematizmus vonzásában (Az 1920-as évektől az 1970-es évekig) 234
A népiek és a nemzetiségi irodalom (Az 1920-as évektől az 1940-es évekig) 239
A neoklasszicimus (A 30-as évektől az 50-es évekig) 242
A magyar neoavantgárd irodalma (Az 1950-es évek közepétől az 1980-as évekig) 247
Közjáték: Egymás mellett élő irodalmi irányzatok
(A 20. század utolsó harmadának irodalma) 250
A posztmodern a magyar irodalomban (Az 1980-as évektől napjainkig) 253
Napjaink és az irodalom 255
Rezümé 260
Az irodalmi szöveg szerkesztésének és szerkezetének problémája 262
Hitvallás 274
Függelék 275
Könyvészeti adatok a kötetben közölt írásokról 275
A szerzőről 277
Névmutató 282