Bevezetés a technológia hatáselemzésbe

Technology Assessment

Szerző

Dr. Hanke Fürstenwerth

Dr. Hronszky Imre

Ibo van de Poel

'Dr. Diethard Schade: Bevezetés a technológia hatáselemzésbe ' összes példány

Kiadó:	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	428 oldal
Sorozatcím:	Társadalom-Technika-Természet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-8244-22-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az emberi civilizáció napjainkban új szakasz küszöbére érkezett A műszaki-technikai fejlődés, a természet és társadalom viszonya, kölcsönhatása gyökeresen-minőségileg megváltozott. Az ember "körbement a Földön", rálépett a Holdra, elfoglalta az erőforrásokat és életlehetőségeket. Jövője attól függ: ezekkel hogyan gazdálkodik, ha nem éli fel könnyelműen amije van, igyekszik visszaállítani, óvni amit lehet, gondolva a jövő generációira is. Másrészt a tudomány és a ráépülő technológia ma hatalmas perspektívákat nyújt, hogy céltudatos tervezéssel fejlesztve ezeket, eredményeik felhasználásával a kívánatos társadalmi fejlődést valósítsuk meg.
Az ember ebben a bonyolult folyamatban egyrészt létrehozója, alkotója a társadalmi-gazdasági fejlődés fő emelőinek, a tudománynak és technikának, másrészt mint a társadalom tagja használja, élvezi a technikai fejlődés, a civilizáció előnyeit, de esetenként szenved is hátrányos következményeitől.
A tudomány/technika és a társadalom, valamint a politika viszonyában a hatvanas évek végén az iparilag fejlett országokban korszakváltás következett be.Az emberek bizalma megingott az addig "mindent megoldani képes"-nek tartott tudományban és műszaki fejlődésben. Tiltakozások, polgári mozgalmak, sorai jelezték, hogy a társadalom "belelátást" és beleszólást kér a létét, jövőjét alapvetően befolyásoló tudomány és technológia-politikai döntésekbe. Bizonyos (részben negatív hatású) tudományfejlődési tendenciák, a nukleáris-biológiai és vegyi fegyverkezési verseny, az energiaválság, a növekvő környezetszennyezés, egyes ökoszisztémák pusztulása, később bio,-és géntechnológiai, idegrendszeri kutatások egyaránt közrejátszottak abban, hogy felerősödött az igény a tudományos technológiai fejlődés (pozitív és negatív) hatásaival egyaránt foglalkozó komplex vizsgálatok bevezetésére, s ennek útján a társadalmi szempontok és kontroll erőteljesebb érvényesítésére.
Mindenekelőtt a döntéshozó politikusokat kellett meggyőzni a téma fontosságáról. A társadalmat, vagy annak nagyobb csoportjait is érintő országos jelentőségű kutatásokról, fejlesztésekről döntő kormányokat, parlamenteket rá kellett döbbenteni arra, hogy milyen óriási felelősség terheli őket, ha nem veszik igénybe a kockázatok csökkentésének tudományos lehetőségeit, ha nem mérlegelik kellőképpen előre a tudományos-műszaki fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseik társadalmi, ökológiai hatásait. E vizsgálatok megvalósítására fejlődött ki - először az USA-ban - a technológia hatáselemzés (Technology Assessment; TA), Vissza

Tartalom

Előszó 6
Bevezetés 9
Hronszky Imre, Tamás Pál, László Tibor:
1. A technológia hatáselemzés /TA/ hazai bevezetésének szükségessége és lehetőségei 18
1.1 Társadalmi igény és intézményesülés 20
1.2 A TA értelmezései, funkciói, kölcsönkapcsolatai 28
1.3 A terminológiáról 30
1.4 TA értelmezési módozatok 32
1.5 Projekt prioritások 33
1.6 A tevékenység osztályozása, módszerek 34
1.7 Állami TA politikák 36
1.8 A szükséges szakértői tudás, oktatás 39
1.9 Hazai előzmények 42
1.10 Konklúziók a hazai feladatok vonatkozásában 43
1.11 A hazai bevezetés szükségessége 44
Riccardo Petrella:
2. A technológia hatáselemzés terjedése Európában 53
Hronszky Imre:
3. Ismeretelméleti nehézségek 57
3.1 Az intézményesülés rövid története 58
3.2 A technológia hatáselemzés mint megismerési probléma 64
Farkas János:
4. Intézmények és társadalmi szereplők 78
4.1 A technológia hatáselemzés mint politikai probléma. 78
4.2 A TA formái, konfliktusai és irányai 81
4.3 A folyamat szereplői 84
4.4 Az intézményrendszer 106
4.5 Nemzeti sajátosságok az intézményekben és szereplőkben 111
Tamás Pál:
5. Konceptuális és módszertani viták 117
5.1 Történeti trendek 117
5.2 Fogalmi és szervezeti viták 121
5.3 Módszertani viták 130
5.4 Anticipációs technikák 137
5.5 Módszertani alapváltozatok 140
5.6 Kulcsmetodikák 143
Mosoniné Fried Judit:
6. Az intézményesülés története 162
6.1 Általános jellemzők 163
6.2 TA szervezetek főbb típusai 166
6.3 Egyesült Államok: az OTA 167
6.4 Európai TA szervezetek 172
6.5 Néhány szervezet összehasonlítása 186
6.6 EU szintű szervezetek: EPTA, STOA 190
6.7 Független műhelyek 190
6.8 Lazább TA szerveződések 191
6.9 Kelet-Közép Európai régió: érdeklődés a TA iránt 193
6.10 TA a harmadik világ országaiban 194
Erik Mostert:
7. A környezeti hatások értékelése (EIA) és a technológia hatáselemzés 200
7.1 Az EIA koncepciója 200
7.2 AZ EIA folyamata 204
7.3 Miért kell a környezeti hatásértékelés 208
7.4 Az EIA és a TA 211
Gidai Erzsébet:
8. A technológia hatáselemzés és a jövőkutatás viszonya 219
8.1 A TA tartalmáról 219
8.2 A TA és a nem TA típusú prognózisok 223
8.3 A jövőkutatás értelmezése és fő jellemzői 227
8.4 A jövő technológiái és hatásaik 235
Reinhard Coenen:
9. Számítógépes adatbázis Németországban 240
9.1 A számítógépes adatbázis tematikus elrendezése 240
9.2 Az adatbázis struktúrája 245
9.3 A Németországban folyamatban lévő TA tevékenységek 248
9.4 A TA adatbázis szakterületi klasszifikációja 250
ESETTANULMÁNYOK
Tamás Pál:
El Az információs technológiák társadalmi erőteréről 255
Tamás Pál:
E2 A Holland energia eset 327
Jaap Jelsma, Ibo van de Poel:
E3 Korai figyelmeztetésre tervezett technológia hatáselemzés 334
Jaap Jelsma:
E4 Munkában a CTA: a biotechnológia esete 357
Hanke Fürstenwerth:
E5 Technológia hatáselemzés és irányítás az iparban 386
Diethard Schade:
E6 A technika hatásainak állami értékelése, a termékek hatásainak értékelése a gazdaságban 396
Szabó János:
E7 Technológia hatáselemzés a védelmi szektorban 410
A SZERZŐKRŐL 427