| Szénhidrátok | 5 |
| Általános rész | 7 |
| Szénhidrátok osztályozása | 8 |
| Monoszaharidok | 9 |
| A szénhidrátok reaktív csoportjai | 12 |
| Monoszaharidok és származékaik | 16 |
| Összetett szénhidrátok | 20 |
| Oligoszaharidok | 20 |
| Poliszaharidok | 22 |
| Észterek, lipidek, detergensek | 29 |
| Észterek | 31 |
| Az észterek fogalma, elnevezése és előállítása | 31 |
| Az észterek hidrolízise | 32 |
| Szervetlen savak fontosabb észterei | 32 |
| Szerves savak fontosabb észterei | 33 |
| Lipidek | 33 |
| A lipidek fogalma és csoportosítása | 33 |
| Neutrális zsírok | 34 |
| Viaszok | 35 |
| Foszfogliceridek | 36 |
| Szfingolipidek | 38 |
| Detergensek | 39 |
| Szeránvázas vegyületek (szteroidok) | 41 |
| A szteroidok szerkezete és nomenklaturája | 43 |
| Szterinek (szteroidok) | 49 |
| Epesavak | 51 |
| D vitaminok | 53 |
| Szteroid hormonok | 54 |
| Kortikoszteroidok | 55 |
| Szexuálszteroidok | 56 |
| Fehérjék | 59 |
| Általános bevezetés | 61 |
| A fehérjék funkciója | 61 |
| A fehérjék specifitása | 62 |
| A fehérjék előfordulása | 62 |
| A fehérjék strukturális alapegységei | 63 |
| A fehérjékben előforduló aminosavak közös szerkezeti tulajdonsága | 63 |
| A fehérjékben található aminosavak osztályozása | 64 |
| Az aminosav oldallánc, az -R csoport jellege | 65 |
| Egyéb biológiai jelentőségű aminosavak és aminosav származékok | 66 |
| Aminosavak optikai aktivitása | 69 |
| Az aminosavak kettős karaktere | 70 |
| Az aminosavak reakciói | 73 |
| A peptidkötés | 77 |
| A kötés ismertetése | 77 |
| A peptidek írásmódja és nevezéktana | 78 |
| A peptidkötés bizonyítása | 79 |
| A peptidkötés legjellemzőbb tulajdonságai | 79 |
| Peptidszintézis | 81 |
| Természetes peptidek | 82 |
| A fehérjék osztályozása | 83 |
| Osztályozás kémiai tulajdonságai alapján | 83 |
| Osztályozás szerkezet (alak) szerint | 85 |
| A fehérjék szerkezeti felépítése | 86 |
| A fehérjék elsődleges (primér) szerkezete | 87 |
| A fehérjék (szekunder) másodlagos szerkezete | 89 |
| A fehérjék harmadlagos (tercier) szerkezete | 92 |
| A fehérjék negyedleges (kvanterner) szerkezete | 100 |
| A fehérje molekula mérete és alakja | 102 |
| Molekulasúly meghatározások | 102 |
| A molekula alak meghatározása | 105 |
| A fehérjék mint elektrolitok | 106 |
| Izoelektromos pont | 106 |
| A fehérjék titrálása | 107 |
| A fehérjék mint kolloidok | 108 |
| A fehérjék izolálása és tisztítása | 108 |
| A fehérje izolálás általános és fő szempontjai | 108 |
| A fehérjék kivonása a szövetekből | 109 |
| A fehérje oldat betöményítése | 109 |
| A fehérjék szétválasztása | 110 |
| A tisztaság, a homogenitás kritériumai | 112 |
| A fehérjék kristályos állapota | 112 |
| A fehérje analízis általános módszerei | 113 |
| A fehérjék kimutatása | 113 |
| A fehérjék kvantitatív meghatározása | 113 |
| A fehérjék aminosav összetételének vizsgálata | 114 |
| A szekvencia megállapítása | 115 |
| Enzimek, enzimkinetika | 117 |
| Az enzimek mint katalizátorok | 119 |
| A katalízis fogalma | 119 |
| Szubsztrát, enzim-szubsztrát komplex | 120 |
| Az enzim által katalizált reakció sebessége | 120 |
| Az enzimaktivitás mérése | 121 |
| Specifikus aktivitás | 121 |
| Átvételi szám, molekuláris aktivitás | 121 |
| Enzimspecifitás | 122 |
| Az enzimműködés szabályozhatósága | 122 |
| Az enzimek, mint fehérjék | 122 |
| A fehérjetermészet következményei | 122 |
| Az enzimek aktív és inaktív állapota | 123 |
| Kofaktorok | 123 |
| Az enzimek inaktív állapota, enzim prekuzorok | 124 |
| Az enzimek aktív centruma | 124 |
| Enzimkinetika | 125 |
| Enzim-szubsztrát komplex | 125 |
| Michaelis-menten kinetika. KM és Vmax fogalma | 126 |
| A KM meghatározása | 129 |
| Enzimgátlások | 130 |
| Gátlástípusok | 130 |
| Nukleinsavak és építőkövek | 135 |
| Nukleozidok, nukleotidok | 137 |
| Nukleozidok és nukleotidok előfordulása, jelentőségük | 137 |
| A nukleozidok, nukleotidok fogalma, definiciója | 137 |
| A nukleozidok és nukleotidok csoportosítása és elnevezésük | 142 |
| A legfontosabb nukleozidok és nukleotidok | 144 |
| Nukleozidok és nukleotidok kimutatása, mérése | 150 |
| Nukleinsavak | 150 |
| Bevezetés | 150 |
| A DNS kémiai szerkezete | 153 |
| A különböző RNS fajták kémiai szerkezete | 160 |
| A nukleinsavak kimutatása, kivonása | 167 |
| A nukleinsavak előállítása biokémiai és bioorganikus úton | 168 |
| Vitaminok, koenzimek | 171 |
| Vitaminok, amelyekből koenzimek keletkeznek | 176 |
| Tiamin | 176 |
| Riboflavin | 177 |
| Nikotinsav | 178 |
| Pirixodin | 180 |
| Pantoténsav | 181 |
| Biotin | 182 |
| Fólsav | 182 |
| Kobalamin | 184 |
| Vitaminok, amelyeknek nincs ismert koenzim aktivitásuk | 185 |
| C vitamin | 185 |
| P vitamin | 186 |
| A vitamin | 186 |
| D vitamin | 189 |
| E vitamin | 189 |
| K vitamin | 190 |
| Eszenciális zsírsavak | 191 |
| Koenzimek, amelyek a szervezetben szintetizálódnak | 192 |
| Gutation | 192 |
| Liponsav | 192 |
| Ubiquinon | 193 |
| Nukleotidokat tartalmazó koenzimek | 193 |
| Hem-koenzimek | 193 |
Folytatás Microsoft-tal