Dél-Dunántúl

Szerző

Botkáné Horváth Zsuzsanna

Csizmadia Pálné

'Horváth Csabáné: Dél-Dunántúl ' összes példány

Kiadó:	Központi Statisztikai Hivatal-Baranya, Somogy és Tolna Megyei Igazgatóságok
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	163 oldal
Sorozatcím:	Magyarország régiói
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	963-215-235-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénynek már számolnia kellett azzal, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése megköveteli az ott kialakított és használt területbeosztáshoz való alkalmazkodást, az ötfokozatú NUTS-rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) létrehozását, ezen belül is mindenekelőtt a második szintet képviselő régióbeosztás meghatározását.
A kialakított régióbeosztásnak ki kell elégítenie a stabilitásra, a rendszeres információszolgáltatásra és adatbázis-szervezésre való alkalmasságra, az ország területének teljes és ismétlésmentes lefedésére vonatkozó követelményeket. Erre a célra a tervezési-statisztikai régió látszott alkalmas megoldásnak. Az Országgyűlés 1998. március 10-ei ülésnapján elfogadta az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, és ezen belül az ország hét tervezési-statisztikai régióra való felosztását a következők szerint:
Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye
Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye
Nyugat Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye
Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye
Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye
Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
A Központi Statisztikai Hivatal már a határozat elfogadása előtt megkezdte az e régiókra vonatkozó rendszeres adatfeldolgozást és információszolgáltatást; az 1996. évi adatokat tartalmazó Területi statisztikai évkönyv, a megyei (budapesti) statisztikai évkönyvek és más kiadványok igen jelentős mennyiségű adatot, mutatót publikáltak a magyarországi régiókról.
Szükségesnek láttuk azonban, hogy mind az indulás évét jellemző helyzet részletes bemutatása, mind a területfejlesztési tervezés statisztikai információellátása érdekében egy kiadványsorozatot jelentessünk meg "Magyarország régiói" címmel, amelynek hét kötete egy-egy tervezési-statisztikai régió részletes elemzését adja, nyolcadik kötete pedig az egész országot áttekintve foglalja össze a régiók legfontosabb adatait és jellemzőit.
A jelen kiadvány a dél-dunántúli régiót ismerteti; a régiót alkotó megyék statisztikai igazgatóságainak közös munkájaként. Reméljük, hogy elemzésünk hasznosítható lesz a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában, és találkozik a területfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati, tervezési szakemberek, a regionális kutatás, a regionális földrajz területén tevékenykedő tudományos munkatársak érdeklődésével. Vissza

Tartalom

Megjegyzések - Jelmagyarázat	6
Bevezető	7
A régió gazdaságföldrajzi, településszerkezeti jellemzői	9
A régió adottságai, helye az országban	13
Gazdasági feltételrendszer	13
Gazdasági rendszer	29
A régió gazdasága a 90-es évtized közepén	38
Szervezeti struktúra	38
Foglalkoztatottság	43
Termelés, értékesítés	51
Mezőgazdaság	51
Ipar	60
Építőipar	67
Idegenforgalom	72
Beruházás	78
A régió lakosságának jövedelme és fogyasztása a 90-es évtized közepén	83
Táblázatok
Összefoglaló adatok
A fontosabb adatok térségi megoszlása, 1997	3
A régiók összehasonlító adatai, 1997	4
Részletező adatok
Terület, népmozgalom, a települések száma és megoszlása	13
A lakónépesség nemek és lakóhely szerint	14
A lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint	14
A népesség gazdasági aktivitása	15
A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában, nemenként	16
Az aktív keresők korcsoport, a legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint	17
A középfokú és a felsőfokú képzés fontosabb adatai	18
A középfokú iskolai tanulók megoszlása	19
A felsőfokú oktatási intézmények megyei lakóhelyű nappali tagozatos hallgatói	20
Tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés	21
A tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés aránya	21
A közműellátás fontosabb adatai	22
A bruttó hazai termék (GDP)	23
Működő gazdasági szervezetek	24
A működő vállalkozások gazdasági áganként és létszám-kategóriánként	25
Külföldi érdekeltségű vállalkozások	26
A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, tőkéje a külföldön tulajdon részesedése alapján	26
A külfödi érdekeltségű vállalkozások gazdasági áganként	27
Az aktív keresők gazdasági áganként	29
Az aktív keresők foglalkozási viszony, a munkáltató tulajdoni jellege és dolgozói létszáma szerint	30
Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként	31
A naponta ingázók gazdasági áganként	32
A munkanélküliség jellemzői	34
A működő mezőgazdasági vállalkozások	35
A földterület művelési ág szerint és a szántóföldi növények vetésterülete	36
A fontosabb szántóföldi növények összes termésmennyisége	37
A fontosabb szántóföldi növények termésátlaga	38
Az állatállomány összetétele	39
Az ipar főbb adatai	40
A működő ipari vállalkozások száma ágazatonként és létszám-kategóriánként	41
Az ipari termelés ágazati szerkezete	42
Az ipari export értéke és aránya ágazatonként	43
Az ipari termelés és értékesítés indexe	44
Az építőipar fontosabb adatai	45
Az építőipari termelés indexe	46
A kereskedelmi szálláshelyek és vendégforgalmuk	47
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma üdülőkörzetenként	48
A beruházások teljesítményértéke	51
A beruházások teljesítményértékének megoszlása anyagi-műszaki összetétel szerint	51
A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak teljesítményértéke	52
A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak megoszlása anyagi-műszaki összetétel szerint	52
A beruházások teljesítményértékelésének megoszlása gazdasági ágak szerint	53
Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete gazdasági áganként	54
Az alkalmazásban állók nettő átlagkeresete gazdasági áganként	55
Társadalombiztosítás, szociális ellátás	56
A lakások fontosabb adatai	57
Térképek
Népsűrűség, fő/km2, 1998. január 1.	61
Természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra jutó száma, 1997	61
A gazdaságilag aktív népesség aránya, 1996. április 1.	62
Munkanélküliségi ráta, 1997. december 31.	62
A felsőfokú végzettségűek 1000 lakosra jutó száma, 1996. április 1.	63
10 000 lakosra jutó kutató-fejlesztő ráfordítás, 1997	63
Egy km vízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat, 1997. december 31.	64
Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP), 1996	64
Egy lakosra jutó külföldi működő tőke, 1997. december 31.	65
Az iparban alkalmazásban állók 1000 lakosra jutó száma, 1997	65
100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha-állomány, 1997. december 1.	66
100 hektár mezőgazdasági területre jutó sertésállomány, 1997. december 1.	66
A kereskedelmi szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó száma, 1997	67
Szállodai szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó száma, 1997	67
A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházásainak teljesítményértéke, 1997	68
A háztartások egy főre jutó évi átlagos nettó jövedelme, 1997	68
A 100 lakásra jutó lakosok száma, 1997	69
A távbeszélő-fővonalak 1000 lakosra jutó száma, 1997	69
A személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma, 1997	70