Octavian Goga, a költő és műfordító

Előszó

„... az a meggyőződésem, hogy bármely szűkkeblű gyűlölet alsóbb rendű érzelem, mely minden magasabb röptű szellemtől távol áll. Munkásságomat nem is vezette más, mint népem iránti szeretetem, melynek szabad politikai és kultúrai ér vény érvényesüléséért harcolni - mindenkor kötelességem."
(Goga levele Rudnyánszky Gyulához. 1913.)

Octavian Goga költészetét a magyar közönség a Kibédi Sándor által fordított Költemények című kötetből (1938) és a V. András János szerkesztésében megjelent Messziről című antológiából (1968), a különböző lapok és folyóiratok jelentős számú tolmácsolásaiból2, valamint néhány átfogóbb jellegű tanulmányból ismeri3. Amit Goga költészetéből ismerünk, s amit költői pályájáról tudunk, pályatársaihoz viszonyítva elég jelentős, de egész költői művét és irodalmi kapcsolatainkban betöltött fontos szerepét figyelembe véve nem mondható kielégítőnek. A költő halála óta eltelt három évtized megfelelő távlatot nyújtott haladó értékekben gazdag költői műve jelentőségének fölmérésére s irodalomtörténeti helyének kijelölésére a XX. századi román irodalomban ; ezt jelzik főleg a Mihai Beniuc és Ion Dodu Bálán szerkesztésében az utóbbi években közzétett Gogakiadások és a költészetét tárgyaló nagy számú tanulmány.
Ezt az elég gazdag Goga-irodalmat figyelembe véve, magyar részről bizonyos lemaradás tapasztalható. Ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni Gogáról szóló könyvünkkel, amelyben eddig ismeretlen forrásanyag feltárására törekedtünk ; ezért éveken át kutattunk bukaresti, nagyszebeni és budapesti könyvtárakban, ezért kerestük nyomait Csúcsán és Párizsban. Vissza