Tudomány, politika - Tudománypolitika

Előszó

1998. február 5. Az Eckhardt Tibor Politikai Akadémia 91. rendezvénye Dr. Virágh Ferenc a Független Kisgazdapárt Tudománypolitikai Intézetének igazgatója Bevezető a hungarológia kérdéseihez A magyar mibenlét, lelkület, karakter tudományos meghatározása érdekében fontos lépések történtek a 20. század 30-as éveitől a szovjet gyarmatbirodalom magyarországi pilléreinek lerakásáig. A törekvés eredménye a hungarológia, azaz összetett diszciplínaként a magyarságtudomány tartalmi körvonalainak kirajzolása. Megfogalmazói a magyar szellemiséget az Európát elárasztó kommunista és fasiszta ideológiával szemben, a demokrácia érdekében kívánták felhasználni. A tudományos gondolat megalkotását célzó folyamat csúcsa a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, Eckhardt Sándor által 1939-ben létrehozott Magyarságtudományi Intézet. Hasonló célú kezdeményezést máshol is találunk az országban. Ezeket Sztálin helytartói a hatalomátvétel után, 1949-ben megszüntették. A magyarságtudomány, a tudományközi együttműködés eredménye, több alkotóelemből építkezik: genealógia (származástan), demográfia (népességtudomány), archeológia (régészet), antropológia (embertan), etnológia (egyetemes összehasonlító néprajz), lingvisztika (nyelvészet), história (történelem), etnográfia (néprajz), filológia (irodalmi szövegértelmezés). Maga Eckhardt professzor jelzi, hogy e fogalmat ("magyarságtudomány") ő sem tartja megszokottnak, de jobbat nem talál. A magyarságtudományi témának politikai akadémiánk programjába vételét a kiadványsorozatunk 23. számában már jeleztem. Az 1949 után egyedül kötelezővé tett marxista-leninista-sztálinista nézetek - főképpen az internacionalizmus hangsúlyával - lemeszelték, elfalazták a magyarságtudományt (más fogalommal a hungarológiát), mint "átkos és káros" örökséget. Nem csodálható, ha a ma hatalomközelbe kerülő politikai elit csak érintőlegesen, tanulmányai közben véletlenszerűen került kapcsolatba e gyűjtő tudomány elemeivel. Ha véletlenül találkoztak az akadémikus Arany János "Budenzhez" című kétsorosával - "Igazi vasfejű székely a Bálint: Nem arra megy, amerre Hunfalvy Pál int" -,hányan érthették meg közülük, hogy itt egy világ sűrűsödik, s a fellendülő társadalom- és művelődéstörténetünk területén az 1850-es évektől fellángolt magyar genezis-vitáról, a magyar orientalisztika keletkutatás-kezdeteiről van szó? Vissza