Eszmélet 15-16.

Elméleti-politikai ismeretterjesztő lap/1992. április-július

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Marton Imre: Eszmélet 15-16. ' összes példány

Kiadó:	Eszmélet Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	288 oldal
Sorozatcím:	Eszmélet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Immanuel Wallerstein és Andre Gunder Frank után most Samir Amin írásaival folytatjuk a New Left klasszikusainak bemutatását. Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy Amin külön a mi lapunk számára... Tovább

Tartalom

Történelem
Samir Amin: A szovjet rendszer bírálatának harmionc esztendeje (1960-1990)
Amin ebben az írásában a "szovjet termelési mód" bukásának okait elemzi
Legközvetlenebb okként a tömegektől való (sztálinista) elidegenedést nevezi meg, ennek forrását viszont a lenini ökonomizmusban látja, amennyiben az szükségképpen a kapitalizálódása "utolérés"-stratégiájához vezetett, az általa szükségesnek tartott "lekapcsolódás" helyett
Bírálja, hogy nem iktatták ki eléggé a piacot, nem terjesztették ki eléggé a demokráciát, és nem adtak hatalmat a dolgozók kezébe a techokrácia ellenőrzésére
Amin a kínai modellt e tekintetben sikeresebbnek nevezi
Hangsúlyozza, hogy néhány területen a szovjet modell még így is jobb eredményeket msutatott fel, mint a kapitalizmusq
Revízió alá veszi a Szovjetunió-kritikák néhány tételét: a "hiánygazdaság", az "adminisztratív modell", a "millitarista társadalom" és a "totalitarizmus" közkeletű címkéit, melyek egyikét sem tekinti alkalmasnak e modell specifikumainak ábrázolására	193
Bodács Emil: Európaiság - tegnap és ma (Európa történelmi és geopolitikai fogalmának változása)
A szerző Kelet- és Nyugat-Európa egymásrau taltságának történeti tényeiből kiindulva az "európaiság" kritériumait veszi sorra
Csatlakozik azokhoz, akik Közép-Európa specifikus sajátosságait hangsúlyozzák
Megállapítja, hogy a szocializmus elveinek megvalósulása is csak az európai polgárosodás és kereszténység értékeinek kifejlődésével, ezekre ráépülve képzelhető el, a szovjet modell ezért is bizonyult zsákutcának	181
Változatok egy témára
Samir Amin: A harmadik világ újra "viharzóna"
Amin az utóbbi évtizedeket a tőkés offenzíva éveiként jellemzi
Az Öbölháború okai közül az olajérdekeket emeli ki, az Öböl-menti olajkirályságokról pedig megjegyzi, hogy azok inkább olajkoncessziók, mint nemzetállamok
A szerző hangsúlyozza, hogy a jelenlegi ellentétben az Északi egységes, a Dél viszont megosztott
Az Észak-Dél különbséget szerinte ma már nem az ipari fejlettség különbségeivel lehet jellemezni, hanem a pénzügyi rendszer, a technológiák és a kommunikációs rendszerek különbségeivel
Végezetül a tőkés offenzívával való szembeszegülés lehetőségei között egy, a harmadik világ érdekeit felvállalni képes ENSZ szerepét mérlegeli, megállapítva, hogy a mai ENSZ-ettől még igencsak távol áll	74
Andre Gunder Frank: Az Észak-Dél konfliktus politikai gazdaságtana
A szerző elsősorban az amerikai recesszióra való reagálásként értelmezi az Öböl-héborút, de ő is hangsúlyozza az olaj szerepét, az amerikai beavatkozások történetén bizonyítva azt, hogy az Öböl-beli hadbalépés mondvacsinált ürügyön alapszik, s hogy az amerikai nagyhatalom korántsem a "demokrácia" védelmében, hanem mindig akkor és csak akkor avatkozott be a világ különböző pontjain, amikor ez az ő érdekeit szolgálta
További okként nevezi meg a szerző azt, hogy a kommunizmus bukásával új ellenségkép kialakítására is szükség mutatkozott	83
Marco Bonzio: Az Öböl és az imperializmus
Gondolatok és felvetések a kapitalista termelési mód jelenlegi fejlődési szakaszáról
Bonzio vitatja azokat az álláspontokat, amelyek szerint az Öböl-háború pusztán Észak-Dél konfliktus volna
Hangsúlyozza, hogy az Észak-Dél konfliktusok mögött Észak-Észak (vagyis a centrumbeli nagyhatalmak közötti) konfliktusok rejlenek
Megkülönbözteti a tőkés világ horizontális és vertikális konfliktusait
A regulációs iskolához hasonlóan a technológiai-szervezeti korszakváltozásokat tartja a fejlődés mozgatóinak, amelyek e konfliktusokat is meghatározzák - a vertikális konfliktu sokat a viszonylagos stabilitás időszakaihoz, a horizontálisakat magukhoz a korszakváltásokhoz köti, ezzel is bizonyítva, hogy végső soron mindig az Észak-Észak konfliktus a meghatározó
A tőkés világgazdaságot a centripetális és centrifugális mozgások együttesének ítéli, az előbbi túlsúlya mellett
A mozgások kétirányúságának kiemelésével bírálja a periféria-kizsákmányolás leegyszerűsítő elméletét, hangsúlyozva, hogy a centrum-félperiféria-periféria viszonyok egésze, összessége biztosítja a tőkés világgazdaság őjratermelését	91
Periszkóp
Roger Burbach: Az amerikai demokrácia tragédiája
Az Öböl-háborút Burbach is az olajérdekekkel magyarázza
Sorra veszi az amerikai beavatkozásokat, újabb példákkal bizonyítva, hogy azok nem a "demokrácia" érdekében történtek
Latin-Amerika példáján (Nicaragua, Mexikó közelmúltjának részletes elemzésével) bizonyítja azt is, hogy a neoliberális politika nem szilárdította meg a fejletlenebb orzságok demokratikus intézményeit
Ezután az amerikai külpolitika kelet-európai tevékenységén keresztül mutatja be, miként szolgálja az a közvetlen amerikai érdekeket, valójában: Kelet-Európa latin-amerikanizálódását
Az Egyesült Államok-beli szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az USA külpolitikája mögött egy sok tekintetben csődben lévő belső társadalom áll
Az amerikai demokrácia jövőjét annak kiszélesítésében, "társadalmasításában", a civil társadalom súlyának növelésében látja	120
Háború a környezet ellen Közép-Amerikában
A rövid - a nemzetközi sajtóból átvett - híranyag a közép-amerikai környezetpusztítás tényeit sorolja, kimutatva, hogy az milyen mértékben következménye az amerikai monopóliumok tevékenységének, az általuk kiváltott szegénységnek és a térség néeire kényszerített (gyarmatosító jellegű) háborúnak	142
Dokumentum
Tézisek egy alternatív európai fejlődésről
A baloldali zöldek vitaindítója a strassbourgi Európa-parlamentben 1991. november 20-21-én rendezett konferenciára
A szovjet modell összeomlása által az agresszív kapitalizmusnak felkínált lehetőségekből indul ki a program jellegű írás, mely a "társadalmi emancipáció" új (ökológiai szemléletű, toleráns, demokratikus és kizsákmányolás-tagadó) perspektíváinak keresésére igyekszik ösztönözni
Szerzői tagadják egy ilyen út létrehoz ásában bármiféle élcsapat - és egyáltalán a pártrendszer - szerepét a közvetlen és plurális demokrácia szükségességét hangsúlyozzák	237
Tényről tényre
Michel Husson: A liberális évtized: a polarizáolódó kapitalizmus felé
Az 1991-ben egy párizsi konferencián elhanguzott előadás azt a tendenciát elemzi - statisztikai adatok tényében -, amelyet a nemzetközi szakirodalom a "poszt-fordizmus" korszakának beköszönteként értékel
A szerző a korszakváltás lényegét abban látja, hogy - a keynesi-fordi modellel szemben - többé nem koherens, s így a tőke által többé nem finanszírozható az a jóléti modell, amelyben összeegyeztethetőnek látszott valamiféle relatív egyenlőségeszmény és a gazdasági haladás követelményei (Amin "Transznacionalizálódás"-cikkével is összhangban) a szerző felhívja a figyelmet a növekedés leállására mint új fejleményre	45
John Ross: Növekvő világszegénység
Ross is statisztikai adatokkal alátámasztva érvel amellett, hogy a világgazdaság legutóbbi évtizedei a hanyatlás és a drámai polarizáció korszakát képezik. A növekvő elszegényedés közepette az ázsiai "kis tigrisek" teljesítményeit nem a felemelkedés modellértékű útjának, hanem kivételnek lehet tekinteni
A liberális kapitalizmus fukuyamai apoteózisa a tények sokasága által cáfolt apológia csupán	51
Analízis
Alexandre Adler: Keleten és Délen: - az emberi jogok diadala vagy az értelem veresége?
A szerző a világ nagy társadalmi egyésgeinek (az ázsiai régió, a volt szocialista országok, a harmadik világ és a Nyugat) lehetőségeit elemzi az 1990-es nagy átalakulások fényében
Liberalizmus, konzervativizmus és populizmus, mint az új, Egyesült európa közeljövőjét meghatározó áramlatok
A szovjet rendszer romjain feltámadó nacionalizmusok különösségei és az internacionalizmus hiánya a baloldalon	225
Samir Armin: Megjegyzések a transznacionalizálódásról
A gazdagon adatott cikk a transznacionalizálódás tényeinek bemutatása után e tények különböző értelmezését veszi kritikai elemuzés alá, majd a globalizálódás folyamatát elemezve igyekszik annak előnyeit és hátrányait mérlegelni
Megállapítja, hogy a transznacionalizálódás általában hátrányos a centrumon kívüli országok, s főként azok szegényebb rétegei számára
Felhívja a figyelmet arra, hogy a transznacionalizálódás gyakorta egyes (erősebb) nemzeti érdekek leplezője, a nemzeti érdekérvényesítés jelentősége fennmarad
A transznacionalizálódás nem oldja meg a világgazdaság régóta zajló strukturális válságát	6
Samir Amin: Megjegyzések a lekapcsolódás elméletéhez
Amin ebben az írásában összefoglalja híres lekapcsolódás-elméletét
Szembeállítja egymással az alulfejlett országok két stratégiáját, azaz egyfelől a követő-utolérő jellegű, a kapitalista világpiachoz kapcsolódó utat, másfelől a "lekapcsolódást": az elosztásban egyenlősítő, a saját kulturális hagyományokhoz szervesebben kapcsolódó "nemzeti-népi" stratégiát
Az utóbbit megkülönbözteti a szocializmustól, bár megállapítja, hogy a világgazdaságból lekapcsolódó modell nagyobb eséllyel vezethet ahhoz, mint a centrumok kapitalizmusát kiszolgáló másik modell	106
Giovanni Arrighi: A fejlődés illúziója. A félperiféria koncepciójának megújítása
A szerző ebben az 1989-ben tartott előadásában a "félperiféria" fogalmának igen alapos elemzését nyújtja
Vitatja azt a gyakran hangoztatott összefüggést, hogy a fejlettség azonosítható lenne az iparosodottsággal
A legújabb iparosítást nem a periféria fejlődéseként, hanem az ipar periferizálódásaként értelmezi
Vitatja azt is, hogy az egyenlőtlen csere lenne a centrum gazdasági hatalmának legfőbb alapja
A tőke- és munkakihelyezés szerepét meghatározóbbnak látja ebben
Felállítja azt a tételt, hogy ez a gazdaság a kizsákmányolás és a kirekesztés kettősségén alapszik, melyek közül ha az egyik ellen veszi fel a harcot egy periferikus állam, az többnyire a másik csapdájába vezeti
Rámutat, hogy az utolérés a többség számára illúzió, hiszen az általuk utolérni kívánt előnyök éppen abból származnak, hogy mások alá vannak vetve a kirekesztésnek és kizsákmányolásnak
A világ legkülönbözőbb régióinak elemzésével állapítja meg, hogy a centrum-félperiferia-periféria skálán a fel-le mozgás kivételes
Szembeállítja a rendszeridegen és a rendszerkonform félperifériát, mely összehasonlítás - a "rendszeridegen" szocializmusok bukásának ellenére - többnyire a rendszerkonform félperiféria számára kedvezőtlenebb	145
Etienne Balibar: Az osztályharctól az osztályok nélküli harcig
A társadalomfilozófiai elemzés az osztályok létének megkérődjelezéséből indul ki
Megkülönbözteti és szembesíti egymással az osztályviszonyok "gazdasági" és "politikai" elemzésmódját, s elemzi azt a hibás alternatívát, amely az ökonomista (szociáldemokrata) és a túlpolitizált (leninista) hagyomány kettősségében jött létre
Azt a marxi tételt újrafogalmazva, hogy az osztály csak mint viszony értelmes kategória, megállapítja, hogy a munkásosztály fogalma elválaszthatatlan a munkásmozgalom jelenlététől
Ebből vezeti le azt a tételt, hogy az "osztálypárt" önellentmondás
A modern kapitalizmus lényegének ő is a világrendszerként való létezést tartja, hiszen a különböző társadalmak fejlettségbeli megosztottsága a tőke újratermelésének alapfeltétele
Ebből következően tagadja viszont a "világburzsoázia" és "világproletariátus" létét, hiszen a világrendszerbeli érdekküzdelmek is nemzetek küzdelmeinek formájában zajlanak	257
Tromf
Zalai K. László: A valóság mítosza (Wallerstein haladás-kritikájának szemléleti-módszertani fogyatékosságairól)
A szerző arra vállalkozik, hogy Wallerstein kapitalizmus-képének ellentmondásait kimutassa, különös tekintettel arra az ellentmondásra, amely Wallerstein haladás-koncepciójában érthető tetten, amennyiben a haladást a kizsákmányolásfok csökkenésével méri (Ez ti. éppen ellentétes azzal a folyamattal, ami a történelemben valóságosan lejátszódott)
A szerző - Wallersteinnel szemben és Marxszal egyetértésben - azzal érvel, hogy a kapitalizmus, hova növelte a kiszákmányolást, minden tekintetben haladást jelentett, s egyben önnön meghaladásának feltételeit is kitermeli
Zalai kételyeit fejezi ki aziránt is, hogy a centrum-periféria viszony valóban az elnyomorodást növeli-e, nem kell-e legalább ilyen súllyal figyelembe venni a centrum húzó hatásait?	30
Asszociációk
(K. G.): Mi is hát az a valami, amiért életüket áldoz ták a "világszabadság" hősei?
A cikk a "világszabadság"-fogalom (XIX. századi) eredetét vizsgálja, majd sorra veszi a világrendszer-sz emlélet alakulását a baloldali mozgalmak történetének néhány állomásán
Kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy egyáltaslán létezhet-e a világ egészére érvényes szabadság
Állást foglal amellett, hogy a tőkés világrendszerrel szemben csak egy hasonlóképpen a világgazdaság és -társadalom egészét átfogó, más szervező elveken - az Eszmélet korábbi számaiban jellemzett "szellemi termelési mód" szervező elvein - alapuló világrendszer kialakulása jelenthet alternatívát	246
Marton Imre: Kimerülőben vannak-e a baloldal történelmi lehetőségei? Új remények a reménytelenségben
A szerző a kelet-európai szocializmusok összeomlásából indul ki, de megállapítja, hogy ez csak része a baloldal általános visszaszorulásának, amelynek okát ő abban látja, hogy a transznacionalizálódásra a baloldal nem tudott progresszív választ adni; megmaradt nemz eti keretei között és konzervativizálódott
Külön mérlegeli az EK aktuális dilemmáit, az "elmélyítés" és "kiszélesítés" Kelet és Közép-Európát ugyancsak érzékenyen érintő stratégiát
A baloldali feladatainak felvázolása közben egyrészt hangsúlyozza az "ouvrierizmus"-ba ragadás (a munkásság-misztifikáció) veszélyeit, másrészt elsődleges célként jelöli meg a szélsőjobboldali offenzíva ellenszereinek keresését	209
Olvasójel
Andor László: Schumacher Magyarországon (Ernst F. Schumacher: A kicsi szép (Small is beautiful)
Lapunk szerkesztője ebben a könyvismertetésben is arra törekszik, mint Hayek vagy Keynes kapcsán: bemutatni, hogy a szocializmussal szembeni érvelések kedvelt hivatkozási alapjául szolgáló szerző műveiben miként van jelen egy hol rejtett, hol kifejtettebb kapitalizmuskritika (is)	116
1:0 a tudomány javára
Jelentős siker a Marx-Engels-összkiadás folytatásáért tett erőfeszítések nyomán	275

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem