| Asztal körül | 5 |
| Az információs korszak a társadalomelmélet fókuszában | |
| Vámos Tibor, Szecskő Tamás ás György Péter beszélgetése arról, hogy mi az új és mi a régi az információtechnológiai robbanás által létrehozott viszonyegyüttesekben, hogy kik is e változások haszonélvezői, s miféle világkép- és képességváltozásokra is volna szükség a fősodorba való tartozáshoz | |
| Analízis | 23 |
| Z. Karvalics László: Hová visz a szupersztráda? | |
| Az Eszmélet szerkesztője azt vizsgálja, hogy melyek is napjaink információban és információtechnikában mindiknább gazdagabb valóságának tényelges tartalmai: miképpen néznek ki a "globális játszmák" az egyes társadalmak átalakulásának mely mozzanataira kell figyelnünk, s mi módon változik a munka világa. A tanulmány a történetfilozófiai-formációelméleti, antropológiai és evolúciós vizsgálati metszetből fakadó szempontok áttekintésére is vállalkozik | |
| Saskia Sassen: Az információ térszekezete | 59 |
| A közvélemény és a társadalomtudomány főárama szerint az információs korszak beköszönte egyúttal a nagyvárosok hanyatlását is eredményezi, hiszen az új típusú munkahely már nem igényli a munkafolyamat térbeli koncentrációját | |
| Az amerikai szociológus szerint ez a folyamat csak egy része a valóságnak | |
| A városok gazdasági súyla nem csökken, a városokon belól leértékelődő és marginalizálódó tömegek ugyanúgy a rendszer részét képezik, mint a szupermodern szigetek | |
| Joan Roelofs: A harmadik szektor mint a kapitalizmus védőrétege a kapitalizmus bírálói közül kevesen fordítanak figyelmet az úgynevetezz nonprofit szektorra, amenynek nagy része karitatív tevékenységekről, a tudomány és a kultúra számára nyújtott támogatásokról ismert | 200 |
| Szerzőnk szerint az e funkcióban nyújt a rendszer fenntartásához, a közvetlen társasdalmi tudatformáláson, az ismeretek és az információk eltorzításán keresztül | |
| Változatok egy témára | 73 |
| Serge Latouche: A Megagépezet és a társadalmi kapcsolatok szétzúzása | |
| A szerző "La Mégamachine" című 1994-es kötetének címadó tanulmánya szerint a technikai fejlődés azáltal vált "ördögivé", hogy gépezetalkotóvá silányította a gépezet voltaképpeni teremtőjét, az embert, s az e gépezet "oltárán" feláldozott értékek közül a társadalmi kapcsolati térhez kötődőek elvesztése már túlmutat a terméketlen "technopesszimizmuson" | |
| W. B. H. J. van de Donk - Pieter W. Tops: Informatizálás és demokrácia: Orwell vagy Athén? | 90 |
| A holland szerzők hatalmas mennyiségű forrás alapján a két rivális forgatókönyv szélsőségeinek öntőformáiba való erőltetés nélkül a kérdéskör legfontosabb megközelítéseionek és vizsgálódásainak kritikai szemléjét adják | |
| Tisztázzák az információtechnológia legfontosabb jellemzőit, a meghatározó demokráciakoncepciókkal való összekapcsolásának lehetőségeit, különös tekintettel a demokrácia különböző "alanyainak" (pártok, politikusok, állampolgárok) szempontjaire, s ezt követően összegzik saját álláspontjukat a kérdésről | |
| Székely Iván: A magánélet védelme és az információs jogok | 124 |
| A neves szakértő azokra a veszélyekre hívja fel a figyelmet, amelyek az információs környezet és a személyes adatok piaci, ill. politikai típusú kisajátításával szinte észrevétlenül leselkednek az autonómijára más formában amúgy különösen érzékeny állampolgárra | |
| A fogalmi tisztázás és a problématörténet áttekintése után a tanulmny rögiden ismerteti a legérdekesebb tapasztalatokat és vizsgálati eredményeket | |
| Kislexikon | |
| Az informatika elméletében és gyakorlatában egyre gyakrabban, a szakemberek világán kívül is mindinkább használatos két fogalom, amelynek definiciójára a kísérletet teszünk: | |
| Kognitariátus | 142 |
| Internet | 144 |
| Olvasójel | |
| Nagygyörgy Imre: Vaskor, avagy milyen legyen informatikai stratégiánk? | 146 |
| Az 1994-ben elkészült és azóta több változatot is megért Nemzeti Informatikai Stratégia című dokumentum minden érdeme ellenére is egy korábbi stratégiatervezési modell jegyében fogant, s összehasonlítva más informatikai programokka, alkalmatlannak tűnik a "nemzeti" és a "stratégiai" szerep betöltésére | |
| De akkor mik legyenek egy ilyen program elemei? | |
| Meddig tart még a "vaskor"? | |
| Lapvárta | 164 |
| Terminal | |
| A francia kritikai társadalomelméleti folyóirat kifejezetten az információtechnika kulturális és társadalmi összefüggéseinek vizsgálatára jött létre, s "tematikus" voltával azóta is egyedüli orgánum az informatika világának újabb fejleményeit annak társadalmi hatásegyütteségel vizsgáló irányzatnak | |
| Mindezt ráadásul igen magas színvonalon, mégis közérthető formában teszi | |
| Asszociációk | 167 |
| Aldous Huxley: Tudat alatti meggyőzés | |
| 1958-ban jelent meg "Az újralátogatott szép, új világ" c. esszékötet, amelyben Huxley megkísérli számba venni, hogy mi mindent lehetett volna még a Szép új világ dramaturgiájához felhasználni | |
| Könyvének magyar nyelven először olvasható fejezetében a tudat alatti meggyőzés technikáinak veszélyességére figyel fel, s eképpen a N. Chomsky és H. F. Schiller nevével fémjelhető médiakritika elmélettörténeti előfutárának tekinthető | |
| Arcok | 173 |
| John C. Antusch: Chomsky szélesvásznon | |
| A világhírű nyelvész és közelkeleti aktivista "médiapropaganda-modellje" szerint az Egyesült Államokban a nagyobb médiumok társadalmi funkciója az, hogy a közvéleményben fenntartsák a bolygónk intézményesített kirablásával kapcsolatos tudatlanságot | |
| A róla készült portréfilm tartalma és sorsa egyaránt számos érdekes következtetés levonására alkalmas | |
| Andor László - Krausz Tamás: Ernst Mandel (1923-1995) | 248 |
| A szerkesztőség megemlékezik a közelmúltban elhunyt marxista közgazdászról, a nyugati baloldali mozgalom rendkívüli személyiségéről | |
| Periszkóp | 179 |
| Betsy Reed: Az információ sé a médiabirodalmak | |
| A távközlés, a szórakoztató műsorszórás és a tömegtkommunikáció óriásainak újkeletű szövetsége mögött a következő évezred legnagyobb piacára való felkészülés jeleit fedezhetjük fel | |
| Ahol a piacszerzést elősegítendő a politikai szféra támogatását médiamonopóliuma vagy hagyományos nyomásgyakorló eszközei révén megszerző ágazat eléri céljait, ott általában a fejlemények ellentétesek a tágan vett közérdekkel | |
| Jeff Keefe: A munka világa sé az információs szupersztráda veszedelmei | 189 |
| Ha valaki kíváncsi, hogy mekkora munaknélküliséggel jár az informatika vezető ágazatának, a távközlésnek az átalakítása az Egyesült Államokban, a cikből azt is megtudhatja, hogy milyen légkört gerjeszt a fokozódó munakhelyi létbiztonság, s hogy milyen lehetőségei maradtak a munkavállalói érdekérvényesítésnek | |
| Nem meglepő persze, hogy még ilyen körülmények között is van mód és példa "humánus" megoldásokra, még ha ezek nem is annyira jellemzők | |
| Történelem | 218 |
| Immanuel Wallerstein: A liberalizmus agóniája | |
| A szerző szokásához híven meglepő koncepcióval áll elő | |
| Szerinte az egyetemek számának robbanásszerű növekedése a II. világháború utáni időszakban a felvilágosodás korának utolsó fázisa volt | |
| Ez egyben a liberalizmus kiteljesedése, illetve bizonyos értelemben hattyúdala is volt | |
| A jelenkor problémáihoz már más paradigmában kell közelíteni | |
| Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: "Ment-e a világ elébb?" | 238 |
| A társadalomelmélet vissza-visszatérő kérdése: vajon értelmezhető-e a történelem egyfajta haladásként, az egymást követő korok mennyiben tekinthetők magasabb rendű társadalomalakulatok sorozatának | |
| A szerzők vizsgálják a technikai fejlődés szerepét, és ennek kapcsolatát a társadalmi viszonyok átalakulásával | |
Folytatás Microsoft-tal