Eszmélet 27.

Elméleti-politikai ismeretterjesztő lap/1995. ősz

Szerző

'Balogh András: Eszmélet 27. ' összes példány

Kiadó:	Eszmélet Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	272 oldal
Sorozatcím:	Eszmélet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Asztal körül	5
Az információs korszak a társadalomelmélet fókuszában
Vámos Tibor, Szecskő Tamás ás György Péter beszélgetése arról, hogy mi az új és mi a régi az információtechnológiai robbanás által létrehozott viszonyegyüttesekben, hogy kik is e változások haszonélvezői, s miféle világkép- és képességváltozásokra is volna szükség a fősodorba való tartozáshoz
Analízis	23
Z. Karvalics László: Hová visz a szupersztráda?
Az Eszmélet szerkesztője azt vizsgálja, hogy melyek is napjaink információban és információtechnikában mindiknább gazdagabb valóságának tényelges tartalmai: miképpen néznek ki a "globális játszmák" az egyes társadalmak átalakulásának mely mozzanataira kell figyelnünk, s mi módon változik a munka világa. A tanulmány a történetfilozófiai-formációelméleti, antropológiai és evolúciós vizsgálati metszetből fakadó szempontok áttekintésére is vállalkozik
Saskia Sassen: Az információ térszekezete	59
A közvélemény és a társadalomtudomány főárama szerint az információs korszak beköszönte egyúttal a nagyvárosok hanyatlását is eredményezi, hiszen az új típusú munkahely már nem igényli a munkafolyamat térbeli koncentrációját
Az amerikai szociológus szerint ez a folyamat csak egy része a valóságnak
A városok gazdasági súyla nem csökken, a városokon belól leértékelődő és marginalizálódó tömegek ugyanúgy a rendszer részét képezik, mint a szupermodern szigetek
Joan Roelofs: A harmadik szektor mint a kapitalizmus védőrétege a kapitalizmus bírálói közül kevesen fordítanak figyelmet az úgynevetezz nonprofit szektorra, amenynek nagy része karitatív tevékenységekről, a tudomány és a kultúra számára nyújtott támogatásokról ismert	200
Szerzőnk szerint az e funkcióban nyújt a rendszer fenntartásához, a közvetlen társasdalmi tudatformáláson, az ismeretek és az információk eltorzításán keresztül
Változatok egy témára	73
Serge Latouche: A Megagépezet és a társadalmi kapcsolatok szétzúzása
A szerző "La Mégamachine" című 1994-es kötetének címadó tanulmánya szerint a technikai fejlődés azáltal vált "ördögivé", hogy gépezetalkotóvá silányította a gépezet voltaképpeni teremtőjét, az embert, s az e gépezet "oltárán" feláldozott értékek közül a társadalmi kapcsolati térhez kötődőek elvesztése már túlmutat a terméketlen "technopesszimizmuson"
W. B. H. J. van de Donk - Pieter W. Tops: Informatizálás és demokrácia: Orwell vagy Athén?	90
A holland szerzők hatalmas mennyiségű forrás alapján a két rivális forgatókönyv szélsőségeinek öntőformáiba való erőltetés nélkül a kérdéskör legfontosabb megközelítéseionek és vizsgálódásainak kritikai szemléjét adják
Tisztázzák az információtechnológia legfontosabb jellemzőit, a meghatározó demokráciakoncepciókkal való összekapcsolásának lehetőségeit, különös tekintettel a demokrácia különböző "alanyainak" (pártok, politikusok, állampolgárok) szempontjaire, s ezt követően összegzik saját álláspontjukat a kérdésről
Székely Iván: A magánélet védelme és az információs jogok	124
A neves szakértő azokra a veszélyekre hívja fel a figyelmet, amelyek az információs környezet és a személyes adatok piaci, ill. politikai típusú kisajátításával szinte észrevétlenül leselkednek az autonómijára más formában amúgy különösen érzékeny állampolgárra
A fogalmi tisztázás és a problématörténet áttekintése után a tanulmny rögiden ismerteti a legérdekesebb tapasztalatokat és vizsgálati eredményeket
Kislexikon
Az informatika elméletében és gyakorlatában egyre gyakrabban, a szakemberek világán kívül is mindinkább használatos két fogalom, amelynek definiciójára a kísérletet teszünk:
Kognitariátus	142
Internet	144
Olvasójel
Nagygyörgy Imre: Vaskor, avagy milyen legyen informatikai stratégiánk?	146
Az 1994-ben elkészült és azóta több változatot is megért Nemzeti Informatikai Stratégia című dokumentum minden érdeme ellenére is egy korábbi stratégiatervezési modell jegyében fogant, s összehasonlítva más informatikai programokka, alkalmatlannak tűnik a "nemzeti" és a "stratégiai" szerep betöltésére
De akkor mik legyenek egy ilyen program elemei?
Meddig tart még a "vaskor"?
Lapvárta	164
Terminal
A francia kritikai társadalomelméleti folyóirat kifejezetten az információtechnika kulturális és társadalmi összefüggéseinek vizsgálatára jött létre, s "tematikus" voltával azóta is egyedüli orgánum az informatika világának újabb fejleményeit annak társadalmi hatásegyütteségel vizsgáló irányzatnak
Mindezt ráadásul igen magas színvonalon, mégis közérthető formában teszi
Asszociációk	167
Aldous Huxley: Tudat alatti meggyőzés
1958-ban jelent meg "Az újralátogatott szép, új világ" c. esszékötet, amelyben Huxley megkísérli számba venni, hogy mi mindent lehetett volna még a Szép új világ dramaturgiájához felhasználni
Könyvének magyar nyelven először olvasható fejezetében a tudat alatti meggyőzés technikáinak veszélyességére figyel fel, s eképpen a N. Chomsky és H. F. Schiller nevével fémjelhető médiakritika elmélettörténeti előfutárának tekinthető
Arcok	173
John C. Antusch: Chomsky szélesvásznon
A világhírű nyelvész és közelkeleti aktivista "médiapropaganda-modellje" szerint az Egyesült Államokban a nagyobb médiumok társadalmi funkciója az, hogy a közvéleményben fenntartsák a bolygónk intézményesített kirablásával kapcsolatos tudatlanságot
A róla készült portréfilm tartalma és sorsa egyaránt számos érdekes következtetés levonására alkalmas
Andor László - Krausz Tamás: Ernst Mandel (1923-1995)	248
A szerkesztőség megemlékezik a közelmúltban elhunyt marxista közgazdászról, a nyugati baloldali mozgalom rendkívüli személyiségéről
Periszkóp	179
Betsy Reed: Az információ sé a médiabirodalmak
A távközlés, a szórakoztató műsorszórás és a tömegtkommunikáció óriásainak újkeletű szövetsége mögött a következő évezred legnagyobb piacára való felkészülés jeleit fedezhetjük fel
Ahol a piacszerzést elősegítendő a politikai szféra támogatását médiamonopóliuma vagy hagyományos nyomásgyakorló eszközei révén megszerző ágazat eléri céljait, ott általában a fejlemények ellentétesek a tágan vett közérdekkel
Jeff Keefe: A munka világa sé az információs szupersztráda veszedelmei	189
Ha valaki kíváncsi, hogy mekkora munaknélküliséggel jár az informatika vezető ágazatának, a távközlésnek az átalakítása az Egyesült Államokban, a cikből azt is megtudhatja, hogy milyen légkört gerjeszt a fokozódó munakhelyi létbiztonság, s hogy milyen lehetőségei maradtak a munkavállalói érdekérvényesítésnek
Nem meglepő persze, hogy még ilyen körülmények között is van mód és példa "humánus" megoldásokra, még ha ezek nem is annyira jellemzők
Történelem	218
Immanuel Wallerstein: A liberalizmus agóniája
A szerző szokásához híven meglepő koncepcióval áll elő
Szerinte az egyetemek számának robbanásszerű növekedése a II. világháború utáni időszakban a felvilágosodás korának utolsó fázisa volt
Ez egyben a liberalizmus kiteljesedése, illetve bizonyos értelemben hattyúdala is volt
A jelenkor problémáihoz már más paradigmában kell közelíteni
Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: "Ment-e a világ elébb?"	238
A társadalomelmélet vissza-visszatérő kérdése: vajon értelmezhető-e a történelem egyfajta haladásként, az egymást követő korok mennyiben tekinthetők magasabb rendű társadalomalakulatok sorozatának
A szerzők vizsgálják a technikai fejlődés szerepét, és ennek kapcsolatát a társadalmi viszonyok átalakulásával