Eszmélet 28.

Elméleti-politikai ismeretterjesztő lap/1995. tél

Szerző

Erdősné dr. Simon Zsuzsa

Hovorka János

Matheika Zoltán

Szerkesztő

Budapest

'Czéh Zoltán: Eszmélet 28. ' összes példány

Kiadó:	Eszmélet Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	224 oldal
Sorozatcím:	Eszmélet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Asztal körül	4
A szaszervezetek és a politika
A Pedagógusok Szakszervezete neves hazai társadalomtudósokat hívott meg, hogy mondják el véleményüket a szakszervezetek politikai kapcsolatairól, arról, hogy az adott gazdasági helyzetben milyen lehetőségei vannak a munkavállalói érdekképviseletnek
A vitából, amelynek legérdekesebb hozzászólásait ismertetjük, jól kirajzolódtak a különboző általános megközelítések, valamint az atkuális politikai helyzet különböző megítélései
Analízis	12
Göran Therborn: A munkanélküliség jelentése és típusai
A munaknélküliség problémáján keresztül, a globális gazdaságba helyezve vizsgáljuk
Svédországban a gazdasági válság és a tömeges munkanélküliség közvetlen kiváltó okai a pénzügyi válság illetve a neoliberális kormányzat működése volt
A munkanélküliség problémáját körülvevő zavar tisztázása érdekében megvizsgáljuk a döntéshozók tevékenységét, valamint a munaknélküliek három típusát
Végül áttekintjük a munaknélküliségnek a betegségekre és a halálozási statisztikákra gyakorolt hatását
Rainer Deppe-Melanie Tatur: A szakszervezetek és a rendszerváltás Lengyeloszágban és Magyasrországon	32
A két hasonló helyzetű országban számos eltérő vonást mutatott az államszocialista gazdasági rend felszámolása
A tapasztalatok szerint például fordított arányban áll egymással az átalakulási folyamat legitimitása és törvényessége
Bár a társadalmi támogatottság különbségei miatt a gazdasági átalakulási program jellege igen eltérő volt a két országban, mindkettőben megfigyelhetők a korporatív politikai rend kivalakulásának jelei
Saskia Sassen: Migráció a világgazdaságban	63
A nyolcvanas évek munakerővándorlásai - amelyek mindenekelőtt a nőket és a rosszul fizetett munkaerőt vonzották az Egyesült Államok és Japán nagyvárosaiba - nem magyarázhatók meg a szokásos értelmezési sémákkal
Tanulmányunk az értelmezésnél tekintettel van a termelés egyre erőteljesebb nemzetközivé válására és az USA és Japán új munkaerő-szükségletére egyaránt, s így hívebb képet tudunk adni az új (ázsiai) migrációs folyamatok jellegzetességeiről
Lapvárta	92
Competition and Change
Brit-amerikai folyóiratot mutatunk be, amelynek célja a nemzetközi "politikai gazdaság" új jelenségeinek tanulmányozása, a világgazdaság megértéséhez szükséges új elméleti keretek kimunkálása
Olvasójel	96
Matheika Zoltán: A munkaszervezet társadalmi meghatározottságáról
Az utobbi évtizedek egyik legérdekesebb gazdaságtörténeti vitáját Stephen Marglin és David Landes folytatta arról, hogy a gyárrendszer kialakítása mennyiben volt hatékonysági szempontoknak tulajdoníthatók, és mennyiben a tőkések uralmi szempontjai játszották a főszerepet
A cikk ismerteti és összeveti a két álláspontot, és további következtetésekkel is szolgál
Kislexikon
Munakügyi törvények (Erdősné dr. Simon Zsuzsa)	123
Munakvállalói résztulajdon (Hovorka János)	126
Asszociációk	130
Sugár András-Trautmann László: A rejtélyes szektor
A rendszerváltás utáni rejtett gazdaság két legfontosabb előzményét, a szocialista gazdaság keretein belül működő második gazdaságot és a fejlett tőkés országokban kialakuló informális gazdaságot vizsgálja a cikk politikai gazdaságtani szempontjaiból
Az összhasonlítás és elemzés egyik fő kérdése, hgoy ezek a szektorok mennyiben járultak hozzá a mai társadalmi-gazdasági helyezt kialakulásához
Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: A szellemi termelési módról	147
A posztmodern kritikával szemben a szerzők úgy vélik, hogy a marxi életmű maradandó eleme a termelési módok fogalmának bevezetése, ám Marx alapvetően tévedett, amikor a munkásosztályt tekintette az új lehetőségek alanyának
Az államszocialista rendszer bikásának fő oka is azo volt, hogy nem volt képes megteremteni a szellemi termelési mód kibontakozásának feltételeit
Arcok	162
A fényképek útján
Tabák Lajos fotóművész (ezúttal verbális) önarcképe
Tony Benn: A munkáspárti politika jelen és jövője (interjú)	166
A brit munkásmozgalom nagy öregjéről sokan tudják, hogy arisztokrata származású, és a 70-es évek végén az ő iparpolitikai koncepciója jelentette az alternatívát a thatcherista megoldásokkal szemben
Az Eszmélet számára adott interjúban a volt miniszter a munka világának átalakulásáról és a baloldali politika feladatairól beszél
Dokumentum	176
Törvénytervezet az Európai Közösség (Commonwealth of Europe) létrehozására
Tony benn kezdetben a Munkáspárt Európa-párti szárnyához tartozott, a 70-es években azonban ellenezte Nagy-Britannia csatlakozását az Európai Közösségekhez
1992-ben egy olyan alapokmány-tervezettel állt elő, amely alternatívát jelenthet a monetarista alapokon álló Maastrichti Szerződéssel szemben
Periszkóp	184
Stephanie Seguino: Üzleti titkok
Dél-Korea állandó gazdaságpolitikai bezzeg-példává nőtte ki magát, keveset beszélnek azonban arról, hogy milyen szerepet játszott az állami szabályozás a népszerű "kis tigris" sikertörténetében, és még kevesebbet arról, hogy az exportágazatok diadalmenetét mennyiben alapozta meg a női munka páratlanul kíméletlen kizsákmányolása
Történelem	193
Czéh Zoltán: A Gulag mint gazdasági jelenség
A Szovjetunió sztálini időszakából ismert munkatáborokról számos beszámoló jelent már meg, kevés azonban azoknak az elemzéseknek a száma, amelyek ezen intézmények gazdasági funkcióját próbálták volna definiálni
A tanulmány nemcsak a szovjet rendszerben alkalmazott táborokról szolgál érdekes tényekkel és szempontokkal, de rávilágít ezek történelmi előzményeire és sajátos gazdaságpolitikai kapcsolódásaira is
E számunk képei Tabák Lajos fotóművész készítette 1928 és 1985 között (az őt ábrázoló portré kivételével, amely Tóth József munkája)
Az Eszmélet szerkesztősége ez úton is köszöni értékes hozzájárulását e számunk megformálásához