| Mű-hely | |
| A globalizáció és fenyegetései. (A világgazdaság és a gazdaságelméletek zavarai) Az Eszmélet Baráti Körben lezajlott beszélgetés szerkesztett változatában Farkas Péter ismerteti azonos című könyvének (Aula Kiadó, Budapest, 2002) téziseit, melyekre Andor László és Csáki György válaszol | 4 |
| Analízis | |
| Alan Johnson: Kulturális hidegháború: Faust, a dudás és a dallam | 19 |
| A F. S. Saunders könyve apropóján írt cikk a CIA és a kulturális hidegháború kapcsolatát elemzi, rámutatva arra, hogy a baloldal értékorientációs válságának kialakulásában nem csupán immanens ellentmondások játszottak szerepet. A szerző kitér azokra az ellentmondásokra is, amelyek különösen a sztálinizmus és a kortárs baloldal viszonyát jellemezték | |
| Szigeti Péter: Államszocialista kísérletek - történelmi tanulságok | 37 |
| A történelmi, reális államszocializmus következetes, tudományos és kritikai elemzése jószerével máig várat magára. A tisztánlátás érdekében az államszocializmust saját korában, abban a politikai, gazdasági, jogi és politikai kontextusban kell megvizsgálni, amiben létezett, s ami mozgásterét adta. Az államszocializmus reformkísérletei, az akkoriban kialakult viták olyan korproblémákra reflektáltak, amelyek - rézben vagy egészben - ma is érvényesek | |
| Történelem | |
| Borisz Kagarlickij: Mi maradt a szovjet kultúrából? | 74 |
| A szerző kritikailag rekonstruálja a szovjet kultúra alapvető jellegzetességeit, fejlődési szakaszait. Polemizál azokkal a liberális és nacionalista nézetekkel, amelyek az elszegényedő lakosságot meg kívánják fosztani kultúrájától és történetétől. Az üzleti kultúra, az individualizáció és a szovjet kultúra álromantikus russzifikálása történelmi értelemben kulturális hanyatlásként értékelhető | |
| Változatok egy témára | |
| Jeffrey C. Goldfarb: Hogyan legyünk "intelligensen" Amerika-ellenesek? | 81 |
| Kétféle Amerika-ellenesség létezik. Az egyik úgy bírálja Amerikát, hogy magát a demokráciát, illetve a többi alapértéket is elveti. A másik szembesíti Amerikát az elvek, a propaganda és a gyakorlat közötti távolsággal. Az utóbbira Amerikának (is) nagy szüksége van. | |
| Richard de Zoysa - Otto Newman: Globalizáció és Hollywood | 91 |
| Bármennyire lenyűgöző is a globalizáció anyagi vonatkozása, nyilvánvalónak tűnik, hogy annak puha dimenziója, vagyis a kulturális terjeszkedés legalább annyira lényeges Amerika hatalmának fenntartása szempontjából. A képesség, mellyel rá tudunk venni másokat arra, hogy azt akarják, amit mi is akarunk, azáltal, hogy az amerikai életstílus vonzerejét hangsúlyozzuk, sokkal nyerőbb választás, mint a katonai vagy a politikai kényszer | |
| Edward W. Said: Másként látni Amerikát | 115 |
| Bár korábban baloldalinak számító amerikai értelmiség (többsége) és a média (teljes egészében) behódolt a Bush-féle újkonzervatív, fundamentalista-vallásos küldetéstudat által vezérelt, háborúpárti hatalmi csoportosulásnak, léteznek olyan, progresszív mozgalmak és közösségek is az USA-ban, amelyek nem csatlakoznak a bornírt "hazafias" kórushoz, s szembefordulnak a közbeszédet tematizáló és uraló "narratémákkal" | |
| Periszkóp | |
| Emir Sader: A latin-amerikai baloldal sorsdöntő éve | 124 |
| Latin-Amerika magas árat fizet azért, hogy az elmúlt negyedszázadban a neoliberális kísérletezés első számú laboratóriuma volt: a térség mára a világ egyik legingatagabb régiójává vált, gazdasági, politikai és szociális értelemben egyaránt. 2003 sorsfordító esztendő lehet a földrész jövője szempontjából | |
| Asszociációk | |
| Krausz Tamás: Az Irak elleni háború értelme és jelentései - hat tételben | 132 |
| Az olaj, a terrorizmus és a liberális politikai felszabadítás "szentháromsága" az Irak elleni háború többféle értelmezését engedi. A liberális szemlélet e három síkot egységben látja, s úgy véli, bár a háború nem szép dolog, ám általa egy véreskezű diktátorral mégis csak kevesebb van. Történeti-kritikai szempotnból a képlet azonban hiányos. Az iraki háború felfogható úgy is, mint az amerikai civilizáció mára lényegében kiürült "értékeinek" kiterjesztése egy olyan "rekolonizáció" keretében, melynek célja a világ perifériás és félperifériás részeinek beillesztése az átalakuló világrendbe | |
| Trencsényi László: Van-e a közoktatásban baloldali alternatíva? | 140 |
| Létrejött és megszilárdulni látszik Magyarországon egy szelektív, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítására alacsony szinten sem képes oktatási rendszer. Megszűntek a tömegoktatás színvonalát korábban "felfelé" mozdító tényezők (technológiai kényszer, államraison, munkásmozgalom). A közoktatás alapértékeinek (szabadság, demokrácia, szolidaritás) képviseletében, vajon újra találkozhat-e a pedagógiai progresszió a politikai baloldallal? | |
| Pirityi Sándor: Megsemmisítés és megsemmisülés, terrorizmus és önfeláldozás, elrettentés és biztonság a hidegháború után | 149 |
| A halál "árfolyama" szélsőségesen ugrál az élet "világtőzsdéjén" - miközben a politika rendre értékeket és arányokat torzít, érdekeket abszolutizál. Vajon csakis a halállal, a megsemmisítéssel való fenyegetés vethet gátat a halálnak és a megsemmisülésnek, a tömegpusztítás kilátása a tömegpusztulásnak? | |
| Dokumentum | |
| Az I. Magyar Szociális Fórum Zárónyilatkozata (Miskolc, 2003. április 5-6.) | 161 |
| Olvasójel | |
