Eszmélet 7.

Elméleti-politikai ismeretterjesztő lap. 1990. szeptember

Szerző

Budapest

'Krausz Tamás: Eszmélet 7. ' összes példány

Kiadó:	Eszmélet Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	168 oldal
Sorozatcím:	Eszmélet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Társadalmi harc és erőszak	4
A szerzők a balodali mozgalom új image-át keresve úgy ítélik meg, hogy ebből - a hagyományoktól eltérően - ki kell iktatni az erőszak elfogadását.
Sorra veszik az erőszak ontológiai összetevőit, az erőszakot termelő legfontosabb társadalmi mechanizmusokat.
Összefüggést állapítanak meg a forradalmi erőszak elmélete és a munkásosztály idealizálása között, s végül mérlegelik az erőszakmentesség és a társadalomhoz való forradalmi viszony össekapcsolásának lehetőségét.
Történelem
Keresztes Lajos: Az erőszak verbunkja	102
Az írás a 20. század egyik legszélsőségesebb erőszakszervezete, a Waffen-SS állományának kialakulásával foglalkozik.
Részletesen elemzi a belépés motívumait, a toborzás szempontjait és módszereit, elsősorban a Németországon kívüli területeken.
Kimutatja azt a kevésbé közismert téyt, hogy as SS rendkívül nagy mértékben merített a nem-német népességből
Változatok egy témára
Interjú dr. Merza Józseffel	143
A magyar abolicionista mozgalom egyik alapító tagja a halálbüntetésben megnyílvánuló erőszak igazságtalanaságából kiindulva a komolyan vett keresztény életvelvek mindenfajta erőszakkal szemben álló természetéről beszél
Interjú Sebeők Jánossal	148
Az ismert természetvédő író drámai érvelése a természet - általa harmadik világháborúnak nevezett - pusztítás ellen.
A természettel kötendő békét az emberek közötti megbékélés feltételének tekinti
Periszkóp
Beszélgetés Immanuel Wallersteinnel - a baloldal kelet-európai összeomlásáról
Wallerstein szerint a szociáldemokrata, kommunista és nemzeti felszabadító mozgalmak mindegyike - 19. századi kezdetük óta - a hatalom megragadásának koncepcióját választotta; ez vallott kudarcot századunkban, s okozott csalódást e mozgalmak híveinek.
Összefüggést lát kelet-európai fordulat és az USA világhatalmi helyzetének megrendülése között.
Újra kifejti elméletét a nagy érdekrégiók (csendes-óceáni övezet és Egyesült Európa) kialakulásról.
A kapitalizmus mindazonáltal lehetőségeinek végéhez közeledik - állapítja meg -, legfőbb megoldatlan poblémáit a harmadik világ folyamatos népességrobbanással kísért növekvő lemaradásában, a középrétegek megkezdődött hanyatlásában, a biztonság csökkenésében összegezve
Tényről-tényre
Girondeaux, Gilbert: A hadiipari komplexumok a leszerelés ellen	91
A francia M folyóiratból átvett cikk a hadiipari komplexumoknak a világ életében játszott közismert szerepéből kiindulva azt vizsgálja, miként reagálnak ezek az erőszak fennmaradásában érdekelt erők termékeik értékesítési válságára.
Ezek a reakciók megfelelnek a tőke általános tendenciáinak: nemzeti tőkeközpontok létrejötte a harmadik világban, európai integráció.
A szerző utal a hadiipar kedvezőtlen hatásaira magukban a tőkés gazdaságokban, és a gazdaság békés átállását szorgalmazva megállapítja: a végső megoldás a kapitalista szellem, s vele a háborús kultúra elvetése; az erőszak elvének kiiktatása a szocialista mozgalmak szemléletéből is
Analízis
Ankerl Géza: A nemzeti kisebbség szociálökológiai fennmaradásáról	154
A nemzeti kissebbségek fennmaradásának feltételeit vizsgálva a szerző a közösség egy tömbben maradását emeli ki, mint az identitás megőrzésének egyik alapfeltételét
Bodó László: Kit fog elrabolni a Nemzeti Független Demokratikus RAF?	71
Az európai multinacionális konszernek gazdasági egyesülésére, s ezen belül az egész kelet-európai régió bekebelezésére készülnek, mert csak így állhatnak helyt a kiéleződő Európa-USA párviadalban.
Ezért aztán egy RAF-típusú jövőbeli magyar szélsőséges terrorszervezet nehéz helyzetbe kerül, ha például a magyar össztőke optimális hozadékáért felelős személyt kívánja meggyilkolni
Koháry Ilona: "A forradalom, akárcsak Saturnus, felfalja saját fiait"	42
Büchner Danton-drámájának elemzése.
A forradalomnak a színdarabban megjelenő igencsak ellentmondásos bemutatását a cikk Büchner mint másodgenerációs forradalmár alapélményéből vezeti le.
Az ellentmondásosság a tanulmány szerzője szerint abban is kifejeződik, ahogyan a forradalom mitikus felfogása és az abszurd világlátás szembesül a darabban
Loránd Ferenc: A kényszer szerepe a pedagógiában	124
Az ismert pedagógus szerző a kényszer pedagógia alkalmazásának problémáit elemzi
Megállapítása szerint a kényszer valamilyen szinten minden pedagógia velejárója.
Az erőszakon alapuló nevelés és az individuálcentrikus liberális szemlélet végleteivel szemben az olyan egyénközpontú pedagógia híve, amelyben az egyén a társadalommal való aktív kölcsönhatásban szemléltetik, s ahol az egyénnel szemben alkalmazott kényszer, a közösség kényszere is a kollektívát alkotó aktív egyének műveként jön létre: az egyén saját nevelésének alanyaként léphet el
Maróthy János: Induló és forradalom	137
A rövid esszé a közgondolkodásban a munkásmozgalomhoz kötődő induló műfajának polgári természetét mutatja ki, azt, hogy az emberek agresszív alávettetése tömeg-voltuknak ellentétes az individualitás kibontakozását célzó szocialista törekvéssekkel
Porosz Tibor: Anarchizmus és erőszak	24
A szerző a hatalmi erőszakból indul ki, és szembeállítja a hatalom-, s így egyben erőszakellenes anarchizmussal.
Ismerteti az anarchizmus irányzatait, az anarchisták által felhasznált eszközöket, az erőszak alkalmazhatóságáról folytatott vitákat, fellépésüket a militarizmus ellen, illetve az anarchizmus terrorista korszakát.
Álláspontja szerint az erőszakos megoldások jelentés részben egy-egy mozgalom erkölcsi jellegéből is származtathatók.
Amellett érvel, hogy még az anarchizmus a legkevésbé erőszakos a különböző emancipációs mozgalmak közül
Rácz József: Erőszak mint önvédelem	112
A szociológus szerző azt elemzi, hogy a nyolcvanas években fellépő fiatal genráció szemléletében hogyan és miért kerültek előtérbe az erőszakkultusz, a nemzeti intolerancia és a fasisztoid ideológia egyén elemei.
Részben pszichikai motívumokból, részben a társadalmi helyzet kilátástalanságból vezeti le ezeket a tudatos fasimussal csak ritkán azonosítható jelenségeket, és a fiatalok hitvallásaiból vett bő idézetanyaggal mutatja be e marginális réteg gondolkodásának sajátosságait
Önkormányzat, önigazgatás, önszervezés
Interjú Wekler Ferenccel	158
A lakóhelyi önkormányzatokról, az önkormányzati mozgalom és a felülről szervezett szövetség viszonyáról, az önkormányzatok lehetőségeiről

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem