Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

977.804

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Eszmélet 72.

Társadalomkritikai és kulturális folyóirat - 2006. tél

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyarországi 1956-ról a kortársaknak első emlékképként nem feltétlenül ugyanaz jut az eszükbe. Egyeseknek a Kossuth téri sortűz, másoknak a Köztársaság téri akasztás volt a meghatározó élmény.... Tovább

Előszó

A magyarországi 1956-ról a kortársaknak első emlékképként nem feltétlenül ugyanaz jut az eszükbe. Egyeseknek a Kossuth téri sortűz, másoknak a Köztársaság téri akasztás volt a meghatározó élmény. Egyesek az égő tankokra, mások a könyvégetésre emlékeznek. Az a tanár, akit megbuktatott diákja 1956 októberének végén fegyverrel keresett, nem ugyanúgy élte meg ezeket a napokat, mint akit a fegyveres felkelők ekkor szabadítottak ki a börtönből.
Az élmények, benyomások, emlékek igen részlegesek, jelentős mértékben véletlenszerűek, esetlegesek, az egyes egyének véleményalkotását azonban alapvetően befolyásolják. Attól függően, hogy ki hol volt, ki mit tapasztalt, továbbá kinek milyen volt az értékrendje, az ideológiai világképe, érthető módon másra és másként emlékezik.
1956-ban hétéves voltam. Nálunk lakott ápolónő rokonom, aki október 23-tól kezdve eljárt tüntetni és ávósokat hajkurászni. Elmesélte, hogy a közéjük vegyülő, civilbe öltözött ávósokat felismerik a lábbelijükről, és meglincselik. „Lines", „löncs" - ezeket a magyartalan szavakat nem értettem. Láttam viszont, hogy mi történik a szomszéd házban. A Széna tér mellett laktunk, és a Vérmező utcai ház tetejére a felkelők géppuskafészket telepítettek. A bácsik a meredek tetőn olyan ügyesen egyensúlyoztak, hogy nem volt kétséges: én a felkelőknek szurkolok.
Akik emlékeznek Stendhal A pármai kolostor című regényére, könnyen beláthatják, hogy a kortársaknak, a „nagy idők tanúinak", milyen nehéz ismerni, érteni és az objektivitás esélyével értékelni a saját korukat, vagyis adott esetben a „nagy időket". És nem teljesen kizárt, hogy az események résztvevői - ott és akkor - minőségileg (hangsúlyozom: minőségileg) nem sokkal többet tudnak a történelmi események lényegéről, mint A pármai kolostor Fabriziója a Waterlooi csatáról, vagy az 1956 októberében a pincéből felszökő hétéves a magyarországi 56-ról. Vissza

Tartalom

Asszociációk
Tütő László: 1956 mint nyelvi probléma
A tanulmány megkísérli megtalálni a nyelvi minimumot, a közös fogalmi nevezőt,
amit az egymással szemben álló politikai-társadalmi erők '56 örökségével kapcsolatban még képesek lennének a magukénak tekinteni. A szerző az 1956-os
munkástanácsok megítélésében látja a legtöbb lehetőséget a konszenzus kialakítására; mivel a dolgozók a sajátjuknak tekintették és megvédték a gyárakat és
munkahelyeiket 5
Történelem
Mark Pittaway: A magyar forradalom új megközelítésben: az ipari munkásság,
a szocializmus széthullása és rekonstrukciója, 1953-1958
1956-ról majdnem minden társadalmi csoportnak megvan a maga mítosza. A
szerző arra tesz kísérletet, hogy a levéltári források tükrében tárja fel a forradalom társadalmi gyökereit, illetve megmutassa, milyen okok miatt fordultak
szembe a munkástömegek a rendszer politikájával. A tanulmány érdeme, hogy
vizsgálja a munkásság belső tagozódását, s bemutatja, hogy eltérő okok motiválták a bejárókat és a városi munkásokat, illetve az idősebb, elit szakmunkásréteget és a periférián levő munkásfiatalokat. A széles körű elégedetlenség a
Rákosi-rendszerben a munkásokat sújtó nyomorból (is) fakadt. Gazdasági követeléseik teljesítése így lényegesen hozzájárult a Kádár-rendszer viszonylag
gyors konszolidációjához 11
Krausz Tamás: Az 1956-os munkástanácsokról
A szerző az 56-os munkástanácsok történelmi tapasztalatait foglalja össze és
értelmezi. Rámutat arra, hogy a munkástanácsok történetének elhallgatása és
meghamisítása napjainkban azzal a történelmi ténnyel áll összefüggésben, hogy
a munkástanácsok az üzemekben és gyárakban az állami tulajdon társadalmasítását tűzték napirendre, elutasítva a kapitalizmus restaurációját, a tőkés magántulajdon visszaállításának kísérleteit 32
Dobos Gábor: A szovjet katonai intervenció okai az SZKP KB Elnökségének
dokumentumaiban
Máig vitatják a történészek, hogy miért és hogyan történt meg 1956-ban a szovjet katonai beavatkozás Magyarországon, amely eldöntötte a felkelés sorsát. Az
SZKP KB Elnökségének 1956. őszi üléseinek jegyzőkönyvei alapján a szerző
rekonstruálja a szovjet katonai intervencióra vonatkozó legfelső pártdöntéseket 39
Dömény János: 1956 és a hispán világ
1956-ban az Egyesült Államok védelmét élvező Fulgencio Batista az ENSZ-ben
elítélte a magyarországi szovjet intervenciót, Pérez Jimenez venezuelai, Rafael
Leonidas Trujillo dominikai diktátor nagyvonalú segítséget ígért az általuk szabadságharcos forradalmároknak tekintett emigránsoknak. Még Kéthly Anna is
kifogásolta, hogy az emigráció kapcsolatot tart a Franco-rezsimmel 57
Olvasójel
Lugosi Győző: 1956 és a hidegháborús államközi rendszer (Charles Gati: Vesztett illúziók. Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom) 62
Bartha Eszter: A Mansfeld-film - és akiknek nem kell 74
Thoma László: Egy pontos kézikönyv (Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990) 80
Kéri Elemér: Kapitalizmus - japán módra (Pethő Bertalan: Japán út/viszony
l-ll.) 87
Marcello Musto: Kari Marx: a befejezetlenség egyetemleges bája (Marx-Engels-Gesamtausgabe) 96
Analízis
Mitrovits Miklós: A lengyelországi hadiállapot bevezetésének előestéje, 1981.
december. (Egy történelmi dokumentum: Viktor Anoskin altábornagy „munkafüzete")
1997-ben reprezentatív, nemzetközi konferenciát rendeztek Lengyelországban
az 1981 decemberében bevezetett hadiállapotról. A rendezvény legnagyobb
szenzációja a Kulikov marsall titkára, Viktor Anoskin által az események idején
vezetett „munkanapló" felbukkanása volt. A résztvevők közül többen a dokumentum hitelességét is megkérdőjelezték. A tanulmány szerzője a naplót a korabeli
viták és események, valamint más források figyelembevételével hitelesnek tartja.
A fő kérdés természetesen az volt: nyújtson-e katonai „segítséget" a Szovjetunió
a lengyel kommunista pártnak a helyzet kezeléséhez? 100
Artner Annamária: A foglalkoztatáspolitika esélyei a munkaerőpiac törvényszerűségeinek tükrében
A mai kor talán legégetőbb kérdése a foglalkoztatás, annak mértéke, típusai, a
munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottság, valamint a munkavállaló kiszolgáltatottságát fokozó, terjedőben lévő rész-, táv- és határozott idejű munkaviszony
problémája 111
Ékes Ildikó: Közgazdasági tanok és a változó világ
A honi közgazdasági gondolkodás hajlamos megkérdőjelezhetetlen axiómaként
kezelni egy sor olyan gazdasági összefüggést, amely mára jórészt érvényét
vesztette. Ezen axiómák nagy része azáltal vált elavulttá, hogy az egykori szabadversenyes kapitalizmus átadta a helyét a globális óriásvállalatok által uralt kapitalizmusnak. Más hiedelmek pedig az államszocialista korszak viszonyai között
rögzültek, és makacsul fennmaradtak a jelenlegi tőkés viszonyok között is, noha
a mai valósághoz már nem sok közük van 140
Efraim Zuroff: Kelet-Európában a holokauszt történetének feltárása az antiszemitizmus feléledéséhez vezet
Az antiszemitizmus, a holokauszt tagadása, illetve relativizálása a hivatalos politika
keretei között is megjelenik Kelet-Európában. A szerző, aki a Wiesenthal Központ
munkatársa Izraelben, az idevágó tények sokaságát veszi számba a balti államokban 158
Nagy László: Wass Albert és a hungarizmus
Az utóbbi években Wass Albert egyre szélesebb olvasóréteg körében vált ismertté,
mondhatni irodalmi-politikai etalonná. Wass irodalmi nívója, munkássága kérdéses
lehet, szélsőjobboldali-nyilas politikai állásfoglalása azonban aligha 175
Visszhang
Tisztelt szerkesztőség! (Polonyi Péter) 191
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Eszmélet 72. Eszmélet 72. Eszmélet 72.

A lapélek kissé foltosak.

Állapot:
880 ,-Ft
4 pont kapható
Kosárba