Szociológia II.

Szerző

Szerkesztő

'Fedor Béla: Szociológia II. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	174 oldal
Sorozatcím:	Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskola Szociológiai Tanszék
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 700 példányban. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szervezet helye és szerepe a társadalomban

A szocializmus jelenlegi, magasabb szintű építésének idején, amikor társadalmunk az extenzív szakaszból egyre inkább a fejlődés intenzív szakaszába lép, nemcsak a beruházások hatékonysága, a termelékenység növekedése, a gazdaságosság, hanem a társadalmi munka megszervezése, a döntések, a vezetés és irányítás, a végrehajtás, a dolgozók kollektív tapasztalatai felhasználásának hatékonysága is előtérbe kerül. A társadalmi munkamegosztás jelenlegi szintjén az emberi tevékenység legnagyobb része rendszerint, az imént említett formái pedig kivétel nélkül szervezeti keretekben bonyolódnak le. Ez szükségessé teszi a szervezetek szociológiai vizsgálatát. A marxista szociológia a szervezetek vizsgálatában is érvényesíti az empirikus és az elméleti megközelítés egységét, valamint a strukturális, funkcionális és genetikus elemzést. Arra törekszik, hogy feltárja a szervezetek működésének a gyakorlat számára is fontos törvényszerűségeit. Támaszkodik a történelmi materializmus azon alapvető tételeire, amelyek szerint a szervezetek és intézmények a felépítmény részei és a termelési viszonyok összessége, az alap által meghatározottak. A termelési viszonyok jellege azonban a szervezetek belső sajátosságait nem automatikusan határozza meg. A szervezetek belső viszonyrendszeréből fakadóan olyan, viszonylag önálló belső mozgásokat is megfigyelhetünk, melyek nem közvetlen következményei az alap meghatározott jellegének. Adott társadalom szervezeti rendszerét, egyes szervezeteinek belső felépítését, valamint e szervezetek működését a következő tényezők határozzák meg:
a) a társadalmi gazdasági alakulat termelőerők által meghatározott termelési viszonyai és a társadalom osztályszerkezete;
b) a felépítmény tudati (főként jogi, politikai, ideológiai) elemei;
c) a történelmileg kialakult intézményi és szervezeti formák;
d) a szervezetek belső viszonyrendszerének tényezői, úgy mint a belső szervezeti célok, a csoportkapcsolatok, az információs rendszer, az irányítási és döntési mechanizmus, a szervezeti demokrácia stb. Vissza

Tartalom

Hetedik fejezet

SZERVEZETSZOCIOLÓGIA 7

I. A szervezet társadalmi meghatározottsága. A szervezet fogalma 7

II. A szervezetek belső funkcionális viszonyai 11
1. A szervezeti hierarchia 11
2. A szervezeti demokrácia néhány szociológiai kérdése 16
3. Az információ és a döntési folyamatok szociológiai problémái 18
4. Nem formalizált jelenségek a szervezetekben 22
5. A szervezet és az egyén 25
6. A bürokratikus szervezet, a bürokrácia és a bürokratizmus
marxista szociológiai értelmezése 27

III. A szervezetek fő típusai 32
Jegyzetek a hetedik fejezethez 39

Nyolcadik fejezet
MUNKASZOCIOLÓGIA 43

I. A munkaszociológia kialakulása és fő területei 43

II. Az "emberi kapcsolatok" hatása a munka termelékenységének
alakulására 46
1. A termelékenységre ható tényezők 46
2. A dolgozó személyisége és a termelés 48
3. Motiváció és ösztönzés a termelésben 50
4. A munkával kapcsolatos elvárások és elégedettség 54

III. Az üzemi integráció és az üzemi demokrácia szociológiai kérdései 57
1. Az üzemi integráció 57
2. A munkahelyváltoztatás szociológiai vizsgálata 60
3. Az üzemi demokrácia szociológiai kérdései 65
Jegyzetek a nyolcadik fejezethez 69

Kilencedik fejezet

AZ ÉLETMÓD 71
I. Az életmódot meghatározó társadalmi és egyéni tényezők.
Az életmód és az életforma fogalma 72

II. Az életmód tartalma és jellemzői 78
1. A tevékenységek időarányai 79
2. A tevékenységek intenzitása és az életmód ritmusa 81
3. Az életmód típusai 84

III. Az életforma jellemző vonásai 91
1. Az életforma tartalmi elemei 91
2. Az egyes társadalmi rétegek életformája 95
Jegyzetek a kilencedik fejezethez 98

Tizedik fejezet

A MINDENNAPI TUDAT SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATA 99

I. A tudati jelenségek szociológiai jellemzése 99
1. A tudat és az emberi tevékenység kapcsolata 99
2. A tudati jelenségek szintjei és formái 100

II. A mindennapi tudat 106
1. Az ismeret - a mindennapi tudat alapjelensége 106
2. A vélemény és az értékorientáció 108
3. Az életszemlélet és a mindennapi tudat 114

III. A tudat vizsgálatának módszertani sajátosságai 119
Jegyzetek a tizedik fejezethez 124

Tizenegyedik fejezet

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZVÉLEMÉNY 125
A társadalmi kommunikáció 125
1. A társadalmi kommunikáció általános jellemzése 125
2. A kommunikáció vizsgálata a szociológiában 128

II. A közvélemény
1. A közvélemény szerepe 130
2. A közvélemény kialakulásának és működésének jellegzetessége 133
3. A közvélemény megismerése és befolyásolása 137
Jegyzetek a tizenegyedik fejezethez 141

Tizenkettedik fejezet

A POLITIKAI MAGATARTÁS 143

I. A politikai magatartás általános kérdései 143
1. A politikai szociológia kutatási területei 143
2. A magatartás szociológiai vizsgálatának filozófiai megalapozottsága 145

II. A politikai magatartás szociológiai megközelítése 147
1. A politikai magatartás elemei és szerepük a magatartás egészében 147
2. A politikai magatartás elemeinek szociológiai megközelítése 151
3. A jelenlegi politikai magatartástípusok 155

IV. A politikai magatartást befolyásoló tényezők 160
1. A konkrét történelmi helyzet 160
2. Az adott társadalom funkcionálásának makrotényezői 161
3. A konkrét mikrokörnyezeti tényezők 161
Jegyzetek a tizenkettedik fejezethez 164
IRODALOMJEGYZÉK 167
FONTOSABB SZOCIOLÓGIAI SZAKKIFEJEZÉSEK 171