Rózsahagyományok

Előszó

„A rózsa az ember számára növényként a jelölt fogalmával egyenlő. Jelként azonban több, egy mástól különböző tartalmat nyerhet más-más kontextusban. Időben és térben változó kommunikációs szituációban kiindulási alapot adhat különféle szimbólumok számára. " A jelekkel foglalkozva az antropológiai hermeneutika fogalomjelek és szimbólumjelek között tesz különbséget, az előbbieket elsődlegesen a világ megismerésére, az utóbbiakat elsődlegesen önmagunk megismerésére szolgáló jelekként értelmezve. E könyv egyik tanulmányából mottóként választott idézet arra a fogalomjelektől szimbólumjelekig húzódó szemiotikai sávra utal, amelyben a rózsát úgy is, mint szót, úgy is, mint növényt - az évszázadok során jelként használták. Géczi János könyvét ennek a szemiotikai rózsa-sávnak kulturális térképeként forgathatja és élvezheti az olvasó. A következőkben mindenekelőtt ezt a kulturális térképet kívánom röviden bemutatni elsősorban a szerző szavait segítségül híva. Az első szöveg a reneszánsz növényillusztrációkkal foglalkozik, különös tekintettel a botanikai rózsaábrázolásokra. „A reneszánsz növényismeretének fejlődéséhez - írja e tanulmány Összefoglalásában a szerző - nagy mértékben hozzájárult a növények képi ábrázolása. Idővel az emlékeztető szerepű illusztrációk növényazonosító szerephez jutottak E funkciót a könyvészet és a festőművészet lehetőségei indukálták illetve fejlesztették A korai, egyedi illusztrációkat a sokszorosításhoz alkalmas fametszetek váltották fel) majd a részletgazdagabb megjelenítést lehetővé tevő rézkarcok A színezés, amely ugyan hasznos jelentéstöbbletet ígért, a nyomdai kivitelezés számára megoldhatatlannak mutatkozott. (...) A metszésekkel előállított ábrák számára fejlődési lehetőséget ígért az egyedi színezés (...) lépésről lépésre alakultak ki a máig használatos botanikai illusztrálás normái. (...) E változások hűen követhetők a kor könyvtípusa, a herbáriumok ábrái jóvoltából A szimbolikus ábrázolástól azonban nem minden esetben történt eltávolodás. Amíg a növények kertészeti használatában és a növények dekorációs jellegű bemutatásában a művészet mindvégig fenntartotta a bemutatásra került növények mögöttes jelentését és értelmezhetőségét, addig a botanikai bemutatás ettől idővel eltávolodott: némely herbáriumban még megfigyelhető ugyan a növény hatásának narratív ábrázolása, utóbb ezt az illusztrációhoz illeszkedő szöveg vállalta magára, majd - a felvilágosodás rendszerező mozgalmai hatására - az is lemondott róla." Vissza