Nemzetközi szervezetek és intézmények

Szerző

'Blahó András: Nemzetközi szervezetek és intézmények ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	700 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:	963-9478-56-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv második, jelentősen bővített kiadásának az a célja, hogy ne csak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon és megfelelően dokumentálva mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Az Egyesült Nemzetek létrejöttének 60. évfordulója alkalmából különös figyelmet szentelnek az ENSZ-nek és az ENSZ-család tevékenységének mint a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, valamint a többoldalú együttműködés előmozdítására hivatott egyetemes jellegű szervezetnek.
A világra való kitekintés mellett, a közvetlen és sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik az Európai Unióval, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is.
Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásban részesül a "címzettek", így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi... Tovább

Tartalom

Előszó	21
A nemzetközi szervezetekről általában	23
Bevezetés: A nemzetközi szervezetek és intézmények létrejötte; történeti áttekintés	25
A nemzetközi szervezetekről általában	25
A nemzetközi rendszer és a nemzetközi szervezetek	25
Az államok és a nemzetközi szervezetek	26
Az államközi együttműködés elméletére, valamint az együttműködés szervezeti kereteire vonatkozó elképzelések történeti áttekintése	27
Az ókor	27
A középkor	28
Az újkor	29
A nemzetközi konferenciák rendszere és hatásuk a nemzetközi szervezetek kialakulására és működésére	30
A XVII. és a XVIII. század	30
A XIX. század	31
A nem kormányzati szereplők fellépése	32
A XIX. század harmadik harmada: két további fontos fejlemény	32
A "konferenciadiplomácia"	33
A Nemzetek Szövetsége és az Egyesült Nemzetek létrehozása és működése	34
A globális és regionális együttműködés fellendülése az 1945 utáni világban	34
Az Észak-Dél konfrontáció és a gazdasági fejlődés kihívása	37
Intézményes válaszok az 1970-es évek gazdasági, monetáris és energiaválságaira	38
A multilateralizmus szövetének gyengülése és új nemzetközi problémák az 1980as években	40
A régi és új nemzetközi szervezetek előtt álló feladatok a hidegháború végétől a XXI. század első éveiig	41
A nemzetközi szervezetek elmélete	43
A Nemzetek Szövetsége	47
A Nemzetek Szövetsége létrejöttének történelmi körülményei és tagsága	47
A nagyhatalmak szövetségi rendszerei	47
A nemzetközi szervezetre vonatkozó elképzelések és az Egyezségokmány elfogadása	48
A Nemzetek Szövetségének tagsága	49
Az Egyezségokmány legfontosabb rendelkezései a béke és a biztonság fenntartása érdekében	50
A területi épség és a politikai függetlenség biztosítása	50
Kényszerítő intézkedések	51
A regionális megállapodások kérdése	51
Az Egyezségokmány rendelkezései a leszerelés, a mandátumrendszer, a kisebbségvédelem és a nemzetközi együttműködés egyéb kérdéseiről	52
A leszerelés	52
A mandátumrendszer	52
A kisebbségvédelem	53
Együttműködés egyéb nemzetközi intézményekkel	54
A Nemzetek Szövetségének szervei	54
A Közgyűlés	55
A Tanács	55
A Titkárság	56
Az Állandó Nemzetközi Bíróság	56
A Nemzetek Szövetsége tevékenységének értékelése	57
Pozitívumok	57
Negatívumok	58
A nemzetközi szervezetek fogalma, hatásköre és résztvevői	60
A nemzetközi szervezetek meghatározása, ismérvei és osztályozása	60
A nemzetközi szervezetek osztályozása	64
A nemzetközi szervezetek hatásköre	67
A nemzetközi szervezetek tagsága és a megfigyelők	69
A teljes jogú tagság	69
A társult tagság	72
A részleges tagság	72
A megfigyelők	72
A nemzetközi szervezetek belső működésére vonatkozó általános szabályok	75
A nemzetközi szervezetek szervei és egymáshoz való viszonyuk	75
A plenáris döntéshozó szervek	76
A nem plenáris döntéshozó szervek	77
A plenáris tanácsadó szervek	78
A nem plenáris tanácsadó szervek	79
A titkárságok	79
A nemzetközi szervezetek eljárási szabályai. Az ügyrend	80
A belső szervezeti keretekkel és működéssel kapcsolatos szabályok	81
Az ügyrenddel kapcsolatos szabályok	84
A nemzetközi szervezetek határozatai és a döntéshozatal	87
A határozatok jellege	87
A döntéshozatalról általában	88
A döntéshozatal főbb formái	89
A szavazáson alapuló határozathozatal	90
A konszenzuson alapuló döntéshozatal	93
A nemzetközi szervezetek titkársága A nemzetközi "közszolgálat"	94
Előzmények	94
A titkárságok működésének főbb elvei	95
A nemzetközi közszolgálatra vonatkozó főbb szabályok	96
A nemzetközi tisztviselő felvételére és alkalmazására vonatkozó szabályok	97
A szervezetek költségvetése és a tagdíj-hozzájárulás	99
A költségvetés elkészítése és elfogadása	100
A költségvetési fedezet biztosítása, tagdíj-hozzájárulás és egyéb bevételek	100
A nemzetközi szervezetek külső kapcsolatrendszere	103
A nemzetközi szervezetek kiváltságai és mentességei; székhelymegállapodások	104
A szervezetek kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmények legfontosabb rendelkezései	104
Székhely-megállapodások	106
Az államok állandó képviseletei a nemzetközi szervezetek mellett	107
Az egyetemes jellegű szervezetek mellett működő képviseletek státusa	108
A nem egyetemes jellegű szervezetek mellett működő képviseletek státusa	109
A nemzetközi szervezetek képviseletei, illetve megfigyelői missziói	109
Képviseletek a fejlesztés területén	110
Képviseletek a szervezetek egyes, meghatározott feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében	110
Képviseletek a tájékoztatás területén	111
A nemzetközi szervezetek Magyarországon működő képviseletei	111
A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jogalkotás	112
Az ENSZ és az ENSZ-család szerepe a nemzetközi jogalkotásban	113
A regionális és partikuláris szervezetek szerepe a nemzetközi jogalkotásban	114
A nemzetközi szervezetek szerződéskötési képessége	115
A nemzetközi konferenciák és szervezetek szerepe az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi elveinek létrehozásában és fejlesztésében	117
Az alapelvek kialakulásának és tartalmi fejlődésének főbb állomásai	118
Az államok szuverén egyenlőségének elve	118
A beavatkozás tilalma	120
A nemzetközi viták békés rendezése	121
Az erőszak tilalma	122
A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése	123
Az államok közötti együttműködés	123
A népek önrendelkezésének elve	124
Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve	125
A határok sérthetetlenségének és az államok területi épségének elve	127
A Párizsi Charta az új Európáért	127
Az alapelvek katalógusa a helsinki záróokmány szerint	128
Az alapelvek értéktartalma és egymáshoz való viszonyuk: dilemmák és kilátások	131
Az alapelvek helye az államközi kapcsolatokban és a nemzetközi jogban	131
Az alapelvek értéktartalmának jellege	133
Az alapelvek egymáshoz való viszonya. A koszovói dilemma	134
A Nemzetközi Bíróságok és Választottbíróságok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. Vitarendezés a nemzetközi szervezeteken belül	139
Az államok közötti viták békés rendezése és a nemzetközi intézmények	139
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága	140
A választottbíráskodás intézményei. Az Állandó Választottbíróság	142
Nemzetközi büntetőbíráskodás	143
Ad hoc büntető törvényszékek	146
A Nemzetközi Büntetőbíróság	149
Nemzetközi segédlettel működő büntetőtörvényszékek	152
A tengerjogi viták rendezésének fórumai	155
A Kereskedelmi Világszervezet keretében működő Appelate Body	157
Regionális bíróságok	158
Az Emberi Jogok Európai Bírósága	158
Az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében létrehozott vitarendezési mechanizmus	159
Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság és a Közép-amerikai Bíróság	161
Az Emberi Jogok Afrikai Bírósága	163
A nemzetközi szervezetek adminisztratív bíróságai: az ENSZ, az ILO, a Világbank, az IMF	163
Ténymegállapító bizottságok	165
Az ENSZ és az ENSZ-család	167
Az Egyesült Nemzetekről általában	169
Az ENSZ létrejöttének körülményei (1941-1945)	169
Az első elképzelések a nemzetközi-biztonságpolitikai-szervezettel kapcsolatban	169
A moszkvai nyilatkozattól a jaltai konferenciáig	171
Az Egyesült Nemzetek konferenciája San Franciscóban	172
Az ENSZ Alapokmány sajátosságai	173
Az ENSZ-tagsággal kapcsolatos rendelkezések	174
A tagfelvétel	174
Felfüggesztés és kizárás	176
Az ENSZ főszervei	176
Az ENSZ hat főszerve: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Titkárság és a Nemzetközi Bíróság	176
A Gyámsági Tanács	177
A Nemzetközi Bíróság	178
A Titkárság	178
Az ENSZ működésének néhány alapvető kérdése a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács és a békefenntartás vonatkozásában	180
Az ENSZ Közgyűlése	180
A Közgyűlés hatásköre és feladatai	181
Az ENSZ Közgyűlés szervezete és eljárása	182
Az ENSZ Közgyűlés kisegítő szervei	184
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa	185
Az ENSZ és a kollektív biztonság	185
A Biztonsági Tanács sajátos helye az államközi kapcsolatokban	185
A Biztonsági Tanács hatásköre	186
A Tanács összetétele és eljárási szabályai	188
A Biztonsági Tanács összetételének és döntéshozatalának reformja	188
A Biztonsági Tanács tevékenységének értékelése	189
A Biztonsági Tanács határozatai és a magyar belső jogi szabályozás	190
Az ENSZ békefenntartó tevékenysége	191
A békefenntartó tevékenység kialakulása, háttere és főbb jellemzői	191
A békefenntartó tevékenység sajátosságai, különösen annak első generációja tekintetében	192
A békefenntartó tevékenység "második generációja"	193
A békefenntartó tevékenység pénzügyi fedezete	194
A békefenntartó tevékenységgel kapcsolatos fejlemények a 90-es években	195
Az Egyesült Nemzetek tevékenysége gazdasági, szociális és más fontos területeken	199
A Gazdasági és Szociális Tanács	199
A Gazdasági és Szociális Tanács összetétele	200
A Gazdasági és Szociális Tanács feladatai és hatásköre	200
A Gazdasági és Szociális Tanács ülései, eljárási rendje	201
A Gazdasági és Szociális Tanács kapcsolt szervezetei	207
Segítségnyújtó/humanitárius szervezetek	207
Az Egyesült Nemzetek szakosított intézményei	214
A szakosított intézményekről általában	214
Egyes szakosított intézményekről bővebben	217
Kollektív biztonság a XXI. században; az ENSZ reformja	246
Két különböző világ: 1945 és 2005
A nemzetközi béke és biztonság ellen irányuló jelenkori fenyegetések	249
A gazdasági-szociális fenyegetések és a környezeti károk	246
Az államok közötti konfliktusok	250
Az államon belüli konfliktusok	250
Nukleáris, radiológiai, vegyi és biológiai fegyverek	250
Terrorizmus	252
Transznacionális szervezett bűnjözés	252
A kollektív biztonság és az erőszak alkalmazása	252
Reális cél-e a kollektív biztonság megvalósítása?	253
Mely szabályok szerint kell működnie a kollektív biztonság rendszerének?	254
Ajánlások az ENSZ-intézmények reformjára	257
A Közgyűlés	257
A Biztonsági Tanács	257
A "Béketeremtés Bizottságának" létrehozása	259
A Gazdasági és Szociális Tanács	259
Az Emberi Jogok Bizottsága	259
A főtitkár és a titkárság	260
Az ENSZ Alapokmány módosításával kapcsolatos konkrét javaslatok	260
Partikuláris nemzetközi szervezetek	263
Az Észak-atlanti Szerződés szervezete (NATO)	265
A szövetség alapvető elvei és feladatai a washingtoni szerződés szerint	266
A NATO az 1990-es években	267
A NATO a washingtoni csúcstalálkozó (1999. április) döntéseinek fényében	268
A NATO prágai és az isztambuli csúcsértekezlete	270
A NATO legfontosabb intézményei	271
Az Észak-atlanti Tanács	271
A Védelmi Tervező Bizottság	271
Az Atomtervező Csoport	271
A Katonai Bizottság	272
Bizottságok és ügynökségek	272
Parancsnokságok	272
Az Euró-atlanti Partnerségi Tanács	272
A NATO-Oroszország Tanács és a NATO-Ukrajna Charta	273
A NATO jelenlegi helyzetével kapcsolatos kérdőjelek	273
A NATO és Magyarország	274
Az Európai Unió intézményei	276
Az Európai Unió történeti előzményei	276
Szerződés Európa alkotmányáról	283
Az Európai Unió intézményei	286
Az Európai Tanács	287
A Tanács/Miniszterek Tanácsa	289
Az Európai Parlament	296
Az Európai Parlament összetétele és eljárási rendje	298
Az Európai Bizottság	303
Bizalmatlansági indítvány és a Bizottság lemondatása	304
Főigazgatóságok	304
A Bizottság hivatali szervezete	305
A Bizottság hatásköre	305
Az Európai Unió döntéshozatali és jogalkotási rendszere	308
A közösségi jog	311
A jelenlegi jogforrások	311
Az Alkotmányszerződés hatálybalépése utáni jogforrások	313
Az Európai Bíróság	314
A Bíróság szervezete és eljárása	314
A Bíróság jogköre	315
Az Európai Számvevőszék	317
A Gazdasági és Szociális Bizottság	319
A Régiók Bizottsága	320
Az Európai Beruházási Bank	322
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank	323
Az európai biztos	324
Az európai adatvédelmi felügyelő	325
Az Európai Unió ügynökségei	325
Az ENSZ-családon kívüli nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szervezetek	329
Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény	329
A GATT célkitűzései	329
A GATT szervezetrendszere	330
A GATT és a szocialista országok	331
A Kereskedelmi Világszervezet	332
A Kereskedelmi Világszervezet céljai	332
A Kereskedelmi Világszervezet szervezeti felépítése	334
A Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési eljárási rendje	337
A Gazdasági Együttműködési Szervezet
Az OECD története és szervezeti felépítése	340
Az OECD tevékenysége	344
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank	346
Az EBRD tevékenysége	346
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szervezete	348
A Nemzetközi Fizetések Bankja	349
A Nemzetközi Fizetések Bankja működési alapelvei, feladatai	349
A Nemzetközi Fizetések Bankja kapcsolatai más nemzetközi szervezetekkel	350
Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás	351
Az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés	352
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás	354
Regionális szervezetek	359
Az Európán kívüli regionális szervezetek	361
A regionális szervezetek és az ENSZ Alapokmánya	361
A regionális szervezetek fogalma	361
Vélemények a regionalizmusról és az univerzalizmusról	361
A regionális szervezetek és az ENSZ Alapokmánya	363
Az Amerikai Államok Szervezete	365
Az OAS története	365
Az OAS szervei és tevékenysége	366
Az Arab Államok Ligája	368
Az Arab Liga története	368
Az Arab Liga szervezete és tevékenysége	369
Az Afrikai Unió	370
Az Afrikai Unió alapelvei és céljai	370
Az Afrikai Unió tagsága és szervezete	370
A Dékelet-ázsiai Nemzetek Társulása	373
Az Ázsia-Európa találkozó	373
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet	377
Előzmények	377
A helsinki záróokmány	378
A helsinki záróokmány három fő része	379
A helsinki alapelvek	379
Változások 1989-1990-ben	380
Az átmenet évei: az EBEÉ intézményesülése	381
Az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet szervei	382
Csúcstalálkozók	382
Felülvizsgálati találkozók	383
A Miniszteri Tanács	383
A Vezető Tanács	383
Az Állandó Tanács	383
A Biztonsági Együttműködési Fórum	383
Az elnök	384
A főtitkár, a Titkárság	384
A nemzeti kisebbségi főbiztos	384
A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája	384
A média szabadságának megbízottja	384
A Parlamenti Közgyűlés	385
A Békéltető és Választottbíróság	385
Az EBESZ tevékenységének értékelése	385
Az Európa Tanács	387
Az Európa Tanács megalakulásának története	387
Az Európa Tanács Statútumának elfogadása és legfontosabb rendelkezései	389
A Statútum elfogadása	389
A Statútum legfontosabb rendelkezései	390
Az Európa Tanács tagjainak növekedése és a tagfelvételi eljárás	391
Az Európa Tanács tagjai számának növekedése	391
Az új tagállamok felvételével kapcsolatos eljárás	391
A tagfelvételi eljárás gyakorlati lebonyolítása	393
Az ellenőrzési mechanizmus	394
Az Európa Tanács intézményei és műáködése	395
A Miniszteri Bizottság: a legfőbb döntéshozó szerv	395
A Parlamenti Közgyűlés szerepe és működése	397
Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa	399
Az Emberi Jogok Európai Bizottsága	401
A főtitkár	401
Az Európa Tanács együttműködése más nemzetközi szervezetekkel	402
Az ET kapcsolata az Európai Unióval	403
Az ET kapcsolata az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel	404
Az ET kapcsolata a NATO-val	405
Az ET kapcsolata az ENSZ-szel	406
Magyar vonatkozások	406
A tagság általános politikai céljai	406
Magyarország megítélése az Európa Tanácsban	407
Eljárások Magyarország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál	408
A Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság jelentése (Velencei Bizottság) és a kedvezménytörvény	408
A nemzetközi együttműködés sajátos formái	413
Nemzetközi együttműködés és szervezetek a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelme és a humanitárius segítségnyújtás területén	415
Bevezetés: Alapfogalmak	415
A humanitárius jog érvényesítésének és alkalmazásának szervezeti keretei	416
A Vöröskereszt és a nemzetközi humanitárius jog születése	417
A nemzetközi humanitárius jog fejlődése	418
A humanitárius segítségnyújtás alapelvei	420
A biztonság és a humanitárius személyzet nemzetközi védelme	421
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzetközi Mozgalma	423
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága	424
A Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége	426
ENSZ-kapcsolatok	426
Humanitárius segítségnyújtás az ENSZ rendszerében	427
Az OCHA - Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája	427
IASC - Intézményközi Állandó Bizottság	427
UNICEF - Az ENSZ Gyermekalapja	428
A menekültek nemzetközi védelme és segélyezése	429
Történelmi visszapillantás	429
A menekültek nemzetközi jogi védelmének kialakulása, 1921-1947	430
Az UNHCR - az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága	431
Az UNRWA - Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten	433
Regionális kezdeményezések	434
Migráció	434
Az IOM - a Nemzetközi Migrációs Szervezet	434
Új fejlemények a fegyveres összeütközések áldozatainak hatékonyabb védelme érdekében	435
Kihívások a nemzetközi humanitárius jog előtt	435
ENSZ-kezdeményezések	436
Az EU és a humanitárius jog	436
Nemzeti szint	437
A nemzetközi együttműködés egyes, fórum jellegű formái	439
A (Brit) Nemzetközösség története	439
Tagsági kritériumok	441
A Commonwealth szervezeti működése és tevékenysége	442
Az El Nem Kötelezettek Mozgalma	443
A mozgalom és története	443
Az El Nem Kötelezettek Mozgalmának adminisztratív szervezete	445
Az ENKM szervezeti rendje	446
A Független Államok Közössége (FÁK)	447
A szervezet története	447
A FÁK Alapokmányának rendelkezései	449
A FÁK Végrehajtó Bizottságának tevékenysége	451
A Gazdasági Unió létesítésére vonatkozó egyezmény	452
Az Iszlám Konferencia Szervezete	453
Az Iszlám Konferencia Szervezetének szervei	453
Az IOC céljai és tevékenysége	454
Az IOC értékelése	455
A hetvenhetek csoportja	456
Az Andesi Közösség	456
Az Északi Tanács	458
A Balti-tengeri Államok Tanácsa	459
A Közép- és Kelet-Európai térség	460
A Közép-Európai Kezdeményezés	460
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Szervezete	462
Nemzetközi folyami bizottságok	463
Bevezetés	463
Európai folyami Bizottságok	464
Folyami Bizottságok Amerikában	470
Folyami Bizottságok Afrikában	471
Folyami Bizottságok Ázsiában	472
A nem kormányzati nemzetközi szervezetek	475
Kialakulásuk és általános ismérveik	476
A közép-kelet-európai helyzet	476
Az NGO meghatározása és főbb jellemzői	477
Az NGO-k nemzetközi jogi státusa	478
A nemzetközi nem kormányzati és a kormányközi szervezetek kapcsolatai	478
Az ENSZ keretében kifejtett tevékenység és szabályozása	479
Az Európa Tanács	481
Az Európai Unió	481
A nem kormányzati szervezetek fontosabb kategóriái	482
Szervezetek a biztonságpolitika, a leszerelés, a tudományos kutatás és a fegyverzetkorlátozás területén	483
A politikai pártok szövetségei	484
Érdekvédelmi szervezetek	486
Vallási szervezetek	489
Nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozó és emberi jogi szervezetek	490
Környezetvédelmi szervezetek	494
Orvosi segélyszervezetek	495
Európai mozgalmak, egyesülések	496
Antiglobalista mozgalmak	496
AIIC - Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete	497
Összefoglaló	499
A nemzetközi szervezetek jelene és jövője	501
A nemzetközi környezet új fejleményei az ezredfordulón	501
A nemzetközi szervezetek lehetőségei	503
A nemzetközi szervezetek és a globalizáció	505
A globalizáció értékelése	505
A globalizáció pozitív folyamatainak erősítése a nemzetközi szervvezetek és fórumok közreműködésével	506
A globális politikai együttműködés új határai és a nemzetközi szervezetek	507
A nemzetközi szervezetek pozitív szerepe a politikai, gazdasági és jogi együttműködés előmozdításában	507
A nemzetközi szervezetek hozzájárulása a kollektív biztonság rendszerének fenntartásához	508
Mellékletek	511
A nemzetközi szervezetek alapításának kronológiája	513
Az Egyesült nemzetek Alapokmánya és a Nemzetközi Bíróság Alapszabályai	517
Az Egyesült Nemzetek tagállamai	555
Az ENSZ tagállamai számának növekedése	563
Az ENSZ és az ENSZ-család szervezeti ábrája	566
Az Egyesült Nemzetek és fontosabb intézményeinek székhelyei	568
A Nemzetközi Bíróság legfontosabb ítéletei, illetve tanácsadó véleményei, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek tevékenységére	569
A Római Statútum egyes fontosabb rendelkezései	571
A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának aláíró és részes államai	580
Az Amerikai Egyesült Államokkal kétoldalú, a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát kizáró megállapodást aláíró, a Statútumnak részes vagy nem részes államai	586
Az Egyesült Nemzetek békefenntartó missziói	590
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szervezeti ábrája	592
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tagállamainak szavazati arányai	593
A Világbank Csoport tagországai	601
A Világbank szervezeti rendszere	608
A Nemzetközi Valutaalap szervezeti felépítése	609
A 26 NATO-tagállam	610
Az Észak-atlanti Szerződési	611
A NATO szervezeti felépítése	615
A NATO főtitkárai	616
Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács tagországai	617
Multilaterális fegyverzetellenőrzési megállapodások, exportellenőrzési rendszerek és leszerelési fórumok	618
Az Európai Parlament képviselői politikai csoportokként és országonként	621
Az Európai Bizottság biztosai. A Barroso-bizottság	623
Kereskedelmi Világszervezet tagországai, megfigyelői	624
Az OECD szervezeti felépítése	627
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szervezeti ábrája	628
Az Afrikai Unió szervezete	629
Az Ázsia-Európa Találkozó szervezeti rendszere	630
Az EBESZ felépítése	631
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 55 tagországa	632
Az EBESZ a különböző képviseletei révén a következő földrajzi területeken fejt ki aktivitást (ahány misszió, annyi mandátum!)	635
Az Európa Tanács	636
Az ET tagállamai	654
A Commonwealth tagállamai	656
Az El Nem Kötelezettek Mozgalmának tagállamai	658
A Független Államok Közössége (FÁK) szervezeti rendszere	660
Az Iszlám Konferencia szervezete	661
Az Andesi Közösség szervezeti rendszere	662
Az Északi Tanács szervezeti rendje	663
A Balti-tengeri Államok Tanácsának szervezeti rendszere	664
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés szervezeti rendszere	665
A Duna-bizottság szervezeti rendszere	666
A Mekong-bizottság szervezeti rendszere	667
Alkalmazott angol rövidítések	668
Felhasznált irodalom	687
Név- és tárgymutató	697

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem