| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 17 |
| Az erdővédelem fogalma, erdőgazdasági jelentősége és feladata | 17 |
| Az erdővédelem története | 21 |
| Talajvédelem | |
| Az erdő talaját fenyegető veszélyek | 27 |
| A talaj termőerejének védelme | 27 |
| A talaj fizikai tulajdonságai | 30 |
| Az árvizek és a jégzajlás | 33 |
| Vízhiány | 36 |
| A talaj kémiai tulajdonságai | 37 |
| A talaj humusztartalma | 38 |
| Az alomhasználat | 39 |
| Mechanikai természetű veszélyek és az ellenük való védekezés | 40 |
| A futóhomok | 40 |
| Talajlemosás és lecsuszamlás | 41 |
| Összefoglalás | 46 |
| Állományvédelem | |
| Abiotikus károsítások | 49 |
| A fafaj | 49 |
| A növőtér | 50 |
| A fák egészségi állapota | 51 |
| Szegélyek (erdőköpenyek, szélfogók) | 52 |
| Erdei tüzek | 55 |
| Az erdei tüzek keletkezésének okai | 56 |
| Az erdei tüzek fajai | 56 |
| Koronatűz | 56 |
| Törzstűz | 57 |
| Földégés vagy földtűz | 57 |
| Az erdei tüzekből származó károk | 58 |
| Közvetlen károk | 58 |
| Közvetett károk | 59 |
| A károk nagyságát befolyásoló tényezők (a fafaj - a kor - a termőhely - üzemmód, szálerdőalak, állományszerkezet - évszak és időjárás) | 59 |
| Elhárítás | 63 |
| Törvényes intézkedések | 63 |
| Műszaki védekezések | 63 |
| Üzemi védekezési módok | 65 |
| Oltás | 65 |
| A tűz után teendő intézkedések | 68 |
| Füstkárosítás | 69 |
| A füstkárosítók felismerése | 76 |
| Levegővizsgálat | 76 |
| A tű- és lomblevelek kémiai elemzése kéntartalom alapján | 77 |
| A tű- és lomblevelek külső kórtüneteinek mikroszkopikus vizsgálata | 77 |
| A füskárosítás kimutatása ún. fogónövényekkel | 77 |
| A kár nagysága | 78 |
| Védekezési intézkedések | 79 |
| Műszaki intézkedések (az érzékeny állományok közvetlen közelében levő ipari üzemek által okozott füstkárosítások meggátlásának legradikálisabb módja a füstforrásnak az erdőtől való távoltartása - a savanyú alkatrészek eltávolítása az égési termékekből (savtalanítás) - a gázok kiritkítása levegővel vagy ártalmatlan anyaggal) | 79 |
| Gazdasági intézkedések (füstkárosításnak ellenálló fafajok telepítése elegyes vagy elegyetlen állományokban - felújítás - védősávok meghagyása vagy létesítése - lemondás a füstkopárok beerdősítéséről) | 80 |
| A hőség és szárazság | 80 |
| A hőség közvetlen veszélyei és kárai | 81 |
| Kéregaszás (héjaszás) | 82 |
| Nap- és hőrepedések | 84 |
| A hőség által okozott közvetett veszélyek és károk | 85 |
| Általános szárazság, a száraz időjárás következtében (a fafaj - a kor - a talaj - a terepviszonyok - az évszak - a mellékhasználatok) | 85 |
| Helyi szárazság. Kiégés (sűrű és zárt állás - ritka állás - szálankénti állás - tar állapot - ernyős állás - szálaló állás - szegélyállás) | 86 |
| Elhárítás | 91 |
| A fagy | 94 |
| Téli fagy | 94 |
| Hajtások, gyökerek és fák elfagyása | 95 |
| Fagyrepedés (a fafaj - a kor - a farész - a termőhely - az üzemmüd - az évszak) | 95 |
| A felfagyás | 99 |
| A tenyészeti idő alatt fellépő fagyok | 101 |
| A kár | 102 |
| A kár nagyságát befolyásoló tényezők (a termőhely és terep - a fafaj - farész, virág, fiatal hajtások és levelek - a kor - az időjárás - a talajtakaró - üzemmód) | 104 |
| A fagykárok elhárítása | 108 |
| A szél és a vihar | 110 |
| A levegő áramlásáról általában | 110 |
| A talajszél | 111 |
| A vihar | 113 |
| A viharok elleni védekezés lehetőségei és határai | 115 |
| A viharok tulajdonságai | 115 |
| A vihar hatása a faállományokra | 117 |
| A kár nagyságát befolyásoló körülmények (a fafaj - a talaj - a növőtér - az állomány kora és egészségi állapota - az évszak) | 118 |
| Viharvédelem (a vegyeskorúság - egykorú állományok gyér és zömök nevelése - elegyítés) | 121 |
| Mechanikai viharbiztosítás | 124 |
| A határok biztosítása | 125 |
| A szálerdő különböző alakjai és a vihar (a szálaló erdő - a tarvágásos szálerdő - ernyősvágásos szálerdő - csoportos szálaló vágás - szegélyvágás) | 125 |
| A vihar által megsérült állományok kezelése | 127 |
| Villámcsapás okozta károk | 128 |
| Légköri csapadékok | 131 |
| A hó | 132 |
| Hónyomás | 132 |
| Hótörés | 134 |
| A károsítás nagyságát befolyásoló tényezők (a fafaj - a kor - a záródás és koronaalak - az egészségi állapot - üzemmód és állományalak - a termőhely - az állománytelepítés módja - az időjárás) | 135 |
| A kár (a közvetlen károk - a közvetett károk) | 137 |
| A hókárosítások elhárítása | 139 |
| A hókárosítás után teendő intézkedések | 141 |
| A lavina | 141 |
| A zuzmara | 141 |
| A zuzmarakár nagyságát befolyásoló tényezők (a fafaj - a kor - a záródás és koronaalak - a termőhely és kitettség - üzemmód, erdőalak és felújítómód - az állomány egészségi állapota) | 142 |
| A zuzmarakárok elhárítása | 144 |
| A jégkárosítás | 144 |
| A jégeső | 147 |
| Az esőkárok | 149 |
| A talajt és állományt érő légköri károsítások elhárítására szolgáló intézkedések összefoglaló áttekintése | 150 |
| Biotikus károsítások | 151 |
| A növényi károsítók (a gomák - virágos élősködők - a gyomok - mikrosporidák által okozott betegségek - polyeder-betegség) | 155 |
| A gombák tömeges elterjedése | 158 |
| A spóraképződés feltételei | 159 |
| A spórák terjedése | 160 |
| A spóracsírázás előfeltételei | 161 |
| A gomba terjedése micélium segítéségével | 163 |
| A gomba tömeges fertőzésének előfeltételei | 164 |
| A gombák és az erdő | 164 |
| Elhárító módok | 165 |
| Megszüntető intézkedések | 166 |
| Gyökereken élősködő gombák | 166 |
| A törzsön és az ágakon károsító gombák | 185 |
| Rákos daganatot, korhadást és sebeket előidéző gombák | 186 |
| Kéreg alatt fejlődő spórák | 199 |
| Farontó vagy gesztbontó gombák | 207 |
| Lombon élősködő gombák | 245 |
| A zuzmók mint fakárosítók | 258 |
| Virágos élősködők | 260 |
| Erdei gyomok | 263 |
| Az árnyas gyomok | 267 |
| A félárnyas gyomok | 267 |
| A világos gyomok | 267 |
| Elhárítás | 268 |
| Irtás | 269 |
| Összefoglalás | 269 |
| Az állatvilágból kikerülő károsítók | 271 |
| A rovarokról általában | 271 |
| Erdészetileg hasznos rovarok | 272 |
| A ragadozó rovarok | 272 |
| Élősködő rovarok | 274 |
| Fürkészdarazsak | 274 |
| A fürkészdarazsak gradációja | 280 |
| Fürkészlegyek | 287 |
| Erdészetileg káros rovarok | 289 |
| A rovarok elszaporodásának oka | 290 |
| A rovarok tömeges elszaporodása (a gradáció) | 295 |
| Az elsődlegesen káros rovarok elszaporodásának feltételei | 304 |
| Csemetekertekben és erdősítésekben károsító fajok | 309 |
| Állományokban károsító fajok | 347 |
| Fenyvesekben élő károsítók | 347 |
| Lombfákon élő károsítók | 387 |
| Másodlagosan káros rovarok elszaporodásának feltételei | 409 |
| Család: Buprestidae - díszbogár-félék | 413 |
| Család: Cerambycidae - cincérfélék | 418 |
| Család: Curculionidae - ormányosbogár-félék | 429 |
| Család: Ipidae - szúfélék | 437 |
| A szúfélék erdészeti jelentősége | 440 |
| Téli védekezés | 445 |
| Nyári védekezés | 445 |
| Család: Siricidae - fadarázs-félék | 463 |
| Család: Cynipidae - gubacsdarázs-félék | 466 |
| Család: Coleophoridae - zsákhordómolylepke-félék | 471 |
| Család: Aegeridae (sesiidae) - üvegszárnyúlepke-félék | 474 |
| Család: Cossidae - farontólepke-félék | 476 |
| Család: Tortricidae - sodrómoly-félék | 479 |
| Család: Lachnidae - hosszúlábúgallytetű-félék | 487 |
| Család: Thelaxidae - hajtástetű-félék | 489 |
| Család: Adelgidae - fenyőgubacstetű-félék | 489 |
| Család: Coccidae - pajzstetű-félék | 492 |
| Aves - madarak | 493 |
| Galambfélék | 493 |
| Harkályfélék | 494 |
| A harkályfélék jelentősége | 498 |
| A harkályok hazai jelentősége | 499 |
| Éneklő madarak | 503 |
| Pintyfélék | 503 |
| Varjúfélék | 505 |
| Mammalia - emlősök | 505 |
| Kisebb emlősök | 505 |
| Mókusfélék | 505 |
| Pelefélék | 507 |
| Egérfélék | 508 |
| Tulajdonképpeni egerek | 508 |
| Pockok | 510 |
| Az egerek kártétele | 511 |
| Védekezés az egérfélék ellen (gazdasági védekezés - biológiai védekezés - techniaki védekezés) | 512 |
| Rovarevő emlősök | 514 |
| Vadászat tárgyát képező nagyobb emlősök | 514 |
| A háziállatok által okozott károk | 531 |
| A háziállatok kártételét befolyásoló tényezők (a fafaj - az állomány kora - a termőhely - az állomány- és erdőalak - a legeltetés ideje) | 533 |
| Az ember | 534 |
| A favágók | 535 |
| A szállítás | 536 |
| A maggyűjtés | 536 |
| A melléktermékek gyűjtésével okozott károk | 536 |
| Az erdő betegségeinek megelőzése és az ellenük való védekezés | 537 |
| Az erdő fogékonysága és ellenállása | 537 |
| Az állomány fogékonysága | 540 |
| A betegség lefolyása és kórtünetei | 541 |
| Az anygacsere változásai | 542 |
| Időszakos elváltozások | 544 |
| A beteg növények pótlódása | 544 |
| Fogékonysági változások | 544 |
| Morfológiai változások | 544 |
| Elnyomorodás | 544 |
| Elburjánzás | 545 |
| A gubacsok | 545 |
| Pusztítások | 546 |
| Újratermések | 549 |
| Különleges betegségek | 552 |
| A szántóföldi vész | 553 |
| A lucfenyő-pusztulás | 553 |
| A jegenyefenyő-pusztulás | 554 |
| A vörösfenyő-pusztulás | 554 |
| A tölgy-pusztulás | 555 |
| A bükkfa-pusztulás | 555 |
| Az éger-pusztulás | 556 |
| A nyárfa-pusztulás (a nyárfarák - a nyárkéreg-pusztulás - a nyárfák rozsdagombák okozta korai levélhullása) | 556 |
| Az erdőt fenyegető betegségek elhárítása és leküzdése (a diagnózis - a prognózis) | 561 |
| Védekezési módok | 563 |
| Gazdasági védekezési módok | 563 |
| Biológiai védekezési módok | 565 |
| Mikroorganizmusok, vírusok és gombák alkalmazása (vírusok - sporozoák - gombák) | 566 |
| A hasznos rovarok felhasználása (a hangyák védelme) | 567 |
| Madárvédelem | 570 |
| Baromfibehajtás | 572 |
| Denevérek telepítése | 572 |
| Disznók behajtása | 573 |
| Juhok behajtása | 573 |
| Vadlegelők megjavítása | 573 |
| Műszaki védekezések | 574 |
| A mechanikai védekezési módok | 574 |
| Kémiai védekezés | 578 |
| A vadrágás elleni védőszerek | 579 |
| A mérgező anyagok forgalma és tulajdonságai | 579 |
| Az erdővédelemben használatos méreganyagok | 580 |
| Fungicidek | 580 |
| Herbicidek | 581 |
| Insecticidek | 581 |
| Muricidek | 584 |
| A mérgek kombinációja | 584 |
| A méreghatás előfeltételei | 584 |
| A szervezet hajlamossága | 584 |
| A környezeti viszonyok | 585 |
| Idő | 585 |
| A méreganyagok alkalmazása | 585 |
| A méreg közvetlen alkalmazása | 586 |
| A csalogató módszerek | 586 |
| A talajmérgezés, talajfertőtlenítés | 586 |
| A méreganyag elhelyezése (az öntözés - a fecskendezés - a permetezés - a bemártás - a porozás - a ködfejlesztés - a mellék- és utóhatások) | 587 |
| A mérgezés hatása a talajra és a talajfaunára | 589 |
| A mérgezés hatása az életközösségre | 590 |
| A mérgezés hatása az emberre | 590 |
| A nem kívánatos mellékhatások elhárítása | 590 |
| Az erdővédelmi módszerek eredményének ellenőrzése | 591 |
| Irodalom, mutatók | |
| Az irodalomban szereplő legfontosabb és leggyakrabban előforduló folyóiratok rövidítéseinek jegyzéke | 595 |
| Irodalom | 601 |
| A jelentősebb károsítók gazdanövényeik szerint | 643 |
| Tűlevelű fák | 643 |
| Jegenyefenyő | 643 |
| Vörösfenyő | 643 |
| Lucfenyő | 644 |
| Fenyő | 645 |
| Douglas-fenyő | 645 |
| Lomblevelű fák | 645 |
| Juhar | 646 |
| Vadgesztenye | 646 |
| Éger | 646 |
| Nyír | 646 |
| Gyertyán | 646 |
| Szelídgesztenye | 647 |
| Bükk | 647 |
| Kőris | 647 |
| Dió | 647 |
| Nyár | 648 |
| Cseresznye | 648 |
| Tölgy | 649 |
| Akác | 649 |
| Fűz | 649 |
| Hárs | 649 |
| Szil | 649 |
| Személynévmutató | 651 |
| Latin állatnévmutató | 662 |
| Magyar állatnévmutató | 668 |
| Latin növénynévmutató | 672 |
| Magyar növénynévmutató | 676 |
| Tárgymutató | 680 |
| Ábrajegyzék | 694 |
Folytatás Microsoft-tal