Hallomás

Fülszöveg

Költőnek, versszerető embernek kevés izgalmasabb élménye lehet, mintha kirándulhat a kortárslíra szomszédos tartományaiba. S kivált: ha olyan tájra, ahol a maga nemzeti irodalmának nem egy tápláló forrása fakadt már. Nálunk a francia költészet mindig "szerelem kérdése" volt, indokolható és indokolhatatlan bűvölet, mint minden szerelem. Oly sokszor volt érdemes érte hozzáférhetőbb, de talán szegényesebb vagy kevésbé rokon varázslatokat megkerülve, messzebbre menni. A régi ruháit szinte évadonként kinövő, sokszor csak divatosat kitaláló, olykor egy-két évtized "eleganciáját" meghatározó francia líra, hasonlóan az élet egyéb szegmentumaihoz, ma is pazar bőségű változatokban kísérletezik önmaga szüntelen újjáteremtésével.
Ennek az antológiának nemcsak a válogatása volt hálátlan feladat, mint minden antológiáé, hiszen bárki más másképp csinálta volna, hanem fordítása is, mert a mai francia költészet némely nyelvi kísérlet-fajtái nehéz küzdelmekre kényszerítik a fordítót. Ezt csak "szerelemből" lehet vállalni, olyanból, amilyen Somlyó Györgyöt, a kötet válogatóját, fordítóját, előszóíróját évtizedek óta a francia költészethez fűzi.
Az időrendi sorrendbe rendezett kötet legidősebb költője az ötvenkét éves Alain Bosquet, a legfiatalabb a csodagyerekként indult, ma huszonegy éves Dominque Tron. A két pólus közt megtaláljuk valamennyi nevet, amelyhez az utóbbi évtized francia költészetében lírai felfedezés, izgalmas költői esemény, maradandó versélmény fűződött. Vissza